rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Évente legalább 32 ezer embert menthetnénk meg, ha jobb lenne a magyar egészségügy


világ

Évente legalább 32 ezer embert menthetnénk meg, ha jobb lenne a magyar egészségügy

Több mint 32 ezer haláleset, az összhalálozás 26 százaléka elkerülhető lett volna jobb egészségügyi ellátórendszerrel és hatékony népegészségüggyel 2014-ben Magyarországon – írja a napi.hu.

A weboldal egy állami jelentésre hivatkozik, melyet az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) koordinálásával, minisztériumi munkában írtak meg a 2013-2015 közötti időszakról. A jelentésből kiderül:

- rosszindulatú daganatok miatt bekövetkezett halálozásban Magyarország áll a legeslegutolsó helyen az egész Európai Unióban

- a 65 évesnél fiatalabbak halálának leggyakoribb oka valamilyen rosszindulatú daganatos betegség

- nőtt a lemaradásunk az uniós átlaghoz képest a keringési rendszer betegségei miatti halálozásban, a nők körében számos daganattípushoz köthető halálozás esetén (méhnyak-, mell-, gége-, légcső-, hörgő-, tüdőrák), a férfiaknál pedig a vastagbél- és a végbélrák esetén

- a magyar férfiak születéskor várható élettartama 72,3 év, a nőké pedig 79,4 év volt, míg ez például Franciaországban 79,2 év a férfiak, és 85,4 év a nők számára

- az állam keveset, a lakosság sokat költ az egészségre: a magyar államháztartás 4,8 százalékot költ az egészségügyre, míg a lakosság saját maga közel 30 százalékot költ magánrendelésre vagy magánorvosra

- 2014-ben egy jobb ellátórendszerrel, azaz időben és megfelelő ellátással a halálozások 14, a népegészségügyi beavatkozásokkal további 12 százalék halálát lehetett volna elkerülni, ez 32 ezer megmenthető életet jelentett volna, egyetlen év alatt.

Legalább ilyen megdöbbentő, hogy egy nyolc általánossal rendelkező magyar férfi 12 évvel kevesebb ideig él, mint az a szintén magyar férfitársa, aki egyetemi végzettséggel rendelkezik. Nők esetében ugyanez az arány “csak” 5,6 év.

Az iskolai végzettség a csecsemő halandóságnál is kiugró különbségeket produkál: nyolc általánossal rendelkező anyák csecsemőinek halandósága háromszorosa a felsőfokú végzettségű anyák csecsemői halandóságának.

A jelentés kitér rá, hogy nagyon nagy területi különbségek vannak a várólisták tekintetében is. Közép-Magyarországon 31 napot, a Dél-Dunántúlon 110 napot kellett várni átlagosan egy műtétre, az országos átlag pedig 53 nap volt.