Csaknem egy évvel a brexit-népszavazás után előrehozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában. Megmutatjuk, hogy mi vezetett idáig.
HIRDETÉSA britek csaknem négy százalékos többséggel, 2016. június 23-án úgy döntöttek, hogy országuk lépjen ki az Európai Unióból. A brexit-népszavazást kezdeményező kormányfő, David Cameron másnap lemondott posztjáról, helyére a kampány alatt a brexitet ellenző Theresa Mayt választotta a konzervatív párt.
Az Európai Unióval való szakítás folyamatának menetrendjét már Theresa May jelentette be, és May volt az, aki előrehozott választásokat kezdeményezett, alig fél évvel tavaly júliusi beiktatása után. Nagy-Britanniában eredetileg 2020-ban tartottak volna parlamenti választásokat, idén azonban a parlament alsóháza áprilisban kétharmados többséggel elfogadta a kormányfő javaslatát, hogy június 8-n előrehozott választásokat tartsanak.
A kampányidőszakban több terrortámadás is történt Nagy-Britanniában: Manchesterben egy koncert után robbantott öngyilkos merénylő. A támadásban főleg fiatalok vesztették életüket, összesen huszonketten. Néhány héttel később London belvárosában követtek el terrortámadást: szélsőséges iszlamisták egy furgonnal hajtottak az emberek közé, majd késekkel támadtak a közelben lévőkre. A merényletnek itt is több áldozata volt.
A konzervatív Theresa May az emberi jogi törvények megváltoztatásától várja, hogy csökkenjen a terrortámadások száma, legfőbb riválisa, a munkáspárti Jeremy Corbyn viszont a rendőrségnél zajló leépítések megállítását szorgalmazza, és a támadás után lemondásra szólította fel Mayt, akinek belügyminisztersége alatt, 2010 és 1016 között csaknem 20 ezer fővel csökkent a rendőri állomány Angliában.
A nemzetbiztonság mellett a kampány másik fő témája a brit egészségügy helyzete volt. Theresa May és a Toryk arra tettek ígéretet, hogy 2022-ig 8 milliárd fontot irányítanak az egészségügybe, Jeremy Corbyn pedig jelentős béremelést ígért az egészségügyi dolgozóknak.