rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A sötét anyagban a "sötét" a tudatlanságunkra utal


the global conversation

A sötét anyagban a "sötét" a tudatlanságunkra utal

A genfi CERN az elméleti fizika legnagyobb kérdéseire keresi a választ empirikus módszerekkel a Higgs-bozontól a sötét anyagig. A kutatóintézet igazgatójával, Fabiola Gianottival készítettünk exkluzív interjút

Euronews: - A részecskegyorsítót több hónapi technikai leállás után az elmúlt napokban újraindították. Elmagyarázná, hogyan működik ez az óriási gépezet, amellyel az univerzumot felépítő anyag titkait fürkészi?

Fabiola Gianotti: – A Nagy Hadronütköztető (LHC) az ember által valaha épített legerősebb részecskegyorsító. Egy huszonhét kilométeres körpályán ellenkező irányba indít el protonsugarakat, amelyek négy, óriási detektorral ellátott pontban összeütköznek. Az ütközéseknek köszönhetően az anyag és az univerzum alapvető alkotórészeit tudjuk tanulmányozni, illetve a megérthetjük, hogyan épül fel, hogyan alakult ki az univerzum.

A sötét anyag nevében a “sötét” a tudatlanságunkra utal


- A nagy Hadronütköztető magasabb teljesítménnyel működik, mint amikor a Higgs-bozont felfedezték. Mi a tudományos cél most, mit szeretnének megtudni?

- Például szeretnénk megérteni, miből van az univerzum sötét oldala. A bolygók, csillagok, galaxisok mindössze 5%-át teszik ki az univerzumnak, 95 százalékát az anyag és az energia más formája tölti ki, amelyet még nem ismerünk. Ez óriási talány, ezért hívjuk ezt az anyagot és energiát sötétnek. A kifejezés részben a tudatlanságunkra utal, de arra is, hogy az anyagnak és az energiának ezek a formái nem lépnek közvetlen interakcióba a műszereinkkel, mondjuk a távcsövekkel. A létezésüket közvetett jelek és bizonyítékok, például gravitációs hatások támasztják alá.

- 2016 januárja óta vezeti a CERN-t, hogy értékeli az elmúlt majd másfél évet? Egy interjúban azt mondta, olyan, mintha egy kis falu polgármestere volna.

- Ez egy nagyon izgalmas és szép munka, amelynek több, különböző aspektusa van. A munka tudományos oldala az elsődleges, ez tölti ki a legtöbb időmet: a tudományos projektek előrehaladását követni, terveket készíteni, satöbbi. De van egy csomó más feladat: a költségvetési és személyzeti döntések, a nemzetközi kapcsolatok… Mint mondtam, ez egy nagyon szép és változatos munka, amiben az tetszik a legjobban, hogy minden nap tanulok valamit. Szerintem annál jobb nincs, mint ha az ember azzal megy haza, hogy ma is mennyi mindent tanultam.

- Térjünk vissza 2012 július negyedikéhez, amikor a CERN bejelentette, hogy megtalálta a Higgs-bozont, a részecskét, amely tömeget ad az anyagnak. Milyen emlékeket őriz arról a napról?

- Szakmai szempontból gyönyörű nap volt, sőt, talán a legizgalmasabb nap, amit valaha megéltem. Aznap a világ minden rlészéből származó fizikusok csoportját képviseltem, ugyanakkor nagyon sok fiatal emberét is, akik lelkesen és elkötelezetten dolgoztak azért, hogy megépítsék a gépet, majd kielemezzék az adatokat, ezért nagyon büszke voltam, hogy kimondhattam: ma hozzájárultunk ahhoz, hogy az emberiség tudását egy apró lépéssel kiterjesszük. Nagyszerű érzés volt.

A másodperc egymilliomod részének egymilliomod része


- A Nagy Hadronütköztetőnek köszönhetően mennyire kerültünk közel az ősrobbanás megértéséhez?

- Közel kerültünk ahhoz, hogy megértsük az univerzum jellemzőit és fejlődését egy, az ősrobbanást követő, ahhoz nagyon közeli pillanatban. A másodperc milliomod részének milliomod részével az ősrobbanás után. Ez szinte semminek tűnik, de ezelőtt is nagyon sok minden történt. Attól nagyon messze vagyunk, hogy megértsük, pontosan az ősrobbanás pillanatában mi történt. Van több feltételezésünk, és általánosságban mondhatjuk, hogy jelentős lépéseket tettünk előre, hogy az univerzum fejlődésének korai szakaszait megértsük.

- Hogyan látja a tudományos kutatás helyzetét Európában? Van elég lehetőség a fiatal kutatók számára?

- Általánosságban szólva az alapkutatásra meglehetősen nehéz forrásokat szerezni, ez országonként változik. Az alkalmazott tudományra könnyebb pénzt szerezni, hiszen már rövid távon eredménnyel jár. Természetesen az alkalmazott tudomány is fontos, de nem szabad megfeledkezni az alapkutatás fontosságáról, aminek az eredményei nem rövid, hanem hosszú távon jelentkeznek.

Fantázia és szorgalom


- Einstein szerint a logika elvisz A pontból B-be, de a képzelet elvisz bárhova. Milyen szerepe van a fantáziának és a szenvedélynek a tudományos munkában?

- Mindkettő nélkülözhetetlen. A tudomány és a kutatás ötleteken és kreativitáson alapszik. Ötletek, kreativitás, képzelőerő nélkül nem megy, de ahhoz, hogy ezekkel a gyakorlatban bármit lehessen kezdeni, óriási elkötelezettség kell. A szenvedély, a motiváció, a kreativitás alapvető fontosságú ahhoz, amit mi csinálunk.

- A szenvedély és a fantázia után jöjjenek az álmok… Önnek mi volt az álma gyerekkorában? Mikor jött rá, hogy tudós szeretne lenni?

- Gyerekkoromban elég mókás álmaim voltak, amiket nehéz lett volna valóra váltani. Volt idő, amikor klasszikus táncot tanultam, ezért táncos akartam lenni. Aztán zongorázni tanultam, és zenei karrierről álmodtam: a zenének ma is fontos szerepe van az életemben. Nagyon kíváncsi gyerek voltam, nagyon sokat kérdeztem. A középiskolai matemartika és fizika tanulmányaim során jöttem rá, hogy a fizikában, ami talán az egyik legalapvetőbb tudományág, kielégíthetem a kíváncsiságom, a bennem meglévő tudásvágyat.

- Itt a CERN-ban high-tech gépek veszik körül. A mindennapi életben hogyan viszonyul a technológiához?

- Úgy használom, mint bármilyen eszközt, ami hatékonyabbá teszi a munkámat, vagy élvezhetőbbé az életet. De a technológiának negatív hatása is van a mindennapi életünkre. Manapság minden pillanatban elérhetőnek kell lennünk telefonon, SMS-ben, e-mailen. Oda kell figyelni hogy ne engedjünk túl nagy teret ezeknek, hogy ne váljunk függővé.

the global conversation

Német pénzügyminiszter: A britek rájönnek majd, hogy a brexit tévedés