rendkívüli hír

Ramadán régen és ma

A következő napokban beköszönt a muzulmánok böjti hónapja, a Ramadán, amelyet valójában a Hold hoz.

Éppen ezt olvassa:

Ramadán régen és ma

Betűméret Aa Aa

Péntek óta minden muzulmán országban, és természetesen a diaszpórában élő muzulmánok körében is kezdetét veszi a muzulmán naptár kilencedik, szent hónapja, a Ramadán.

A böjttel és vallási elmélyültségben, mindenféle élvezettől és heves érzelemtől tartózkodva töltött napokkal a muzulmánok arra emlékeznek, hogyan is adta Allah a Koránt az elvonultan elmélkedő Mohamed prófétának.

A két legnagyobb muzulmán irányzat követői, a szunniták és a síiták valamelyest más hangulatban töltik ezeket a heteket. Erről később még lesz szó.

Először arról, hogy miért kezdődik mindenhol máskor a Ramadán.

A Ramadán kezdetét a megelőző hónap,a Sabán utolsó újholdját követő első holdsarló jelzi. Vagyis azon az estén jön be az ünnep, amikor a Hold újból növekedésnek indul, amikor újból megjelenik az égen.

Ezt mindenhol tekintélyes vallási méltóságok állapítják meg.

És miután a Hold járása a Napéhoz hasonlóan a hosszúsági körök mentén fáziskésést mutat, Indonéziában nyilván előbb jön be a Ramadán, mint mondjuk Iránban.

Holdfázisok

Meddig tart a Ramadán?

A muzulmánok szent hónapja 29 vagy 30 napos a Hold járásától, az időjárástól és a hitelesítő látásától függően. Az ugyanis, hogy látható-e a Hold az égen, nagyban függ attól, hogy az ég tiszta-e, illetve, hogy mennyire éles a szeme annak, akinek ezt meg kell állapítania.

A Ramadán bejövetele és kimenetele (Eid al-Fitr) is örömünnep, nagy lakomát ülnek a muzulmánok, de valójában minden napnyugtakor nagy társaságokban ülnek asztalhoz akár idegenek is együtt, hogy a napközbeni koplalást feledjék.

Az Elrendelés éjszakája (Laylat al-Qadr) a Ramadán legszentebb időszaka. A hagyomány szerint a Korán ekkor szállt le a hetedik égből az elsőbe, hogy Gábriel arkangyal kinyilatkoztassa azt Mohamed prófétának. Ez az éjjel mindig a Ramadán utolsó 10 napjának valamelyik páratlan számú éjszakájára esik. Úgy tartják, hogy ekkor imádkozni többet ér, mint akár hónapokon át.

Mit nem szabad egy muzulmánnak Ramadán idején?

A kötelmek kizárólag az egészséges felnőtt emberekre vonatkoznak. A gyerekek, a terhes nők, az öregek és a betegek belátásuk szerint követik a Ramadán előírásait.

Ezeken a napokon a hívők napkelte és napnyugta között nem esznek, nem isznak, és nem hódolnak semmiféle élvezetnek, hogy átérezzék a szegények sorsát. A hagyomány tilt bármiféle erős érzelemkifejezést annak töltetétől függetlenül, vagyis szeretkezni és ölni egyaránt tilos.

Mindezek alól a tilalmak alól feloldja a muzulmánokat az este.

A Ramadán szimbólumai

Minden egyes muzulmán országban jellegzetes szimbólumai, figurái vannak a böjti hónapnak. Ezek közül több is mára háttérbe szorult elsősorban a modern technika, főleg a digitális kommunikáció térnyerése miatt.

Amiről, akiről mindenfelé tudják, hogy micsoda, kicsoda:

ágyúk: minden napnyugtakor ágyúdörgés jelzi az este bejövetelét, vagyis azt a pillanatot, amely után ehet, ihat mindenki.

lampionok: az ünnepi előkészületekhez tartozik, hogy a hívők lámpásokkal díszítik fel a házakat, utcákat.

Hakavati: vándor mesélőnek nevezhetnénk, aki klasszikus történeteket mesél, még inkább ad elő az utca közönségének. Nem is színész, nem is mutatványos, de valahol minkettő.

Msaharati: a dobos, aki még napkelte előtt felébreszti a hívőket, hogy legyen idejük enni, inni, máskülönben nem bírják ki étlen-szomjan napnyugtáig.

A síiták gyásza

A Ramadán alapvetésében nem különbözik attól függően, hogy a muzulmán vallás mely ágához tartozók tartják. De a hagyomány értelmezésében vannak bizonyos különbségek.

A síiták számára például a Ramadán nem csak a Korán ünnepe. Ők ilyenkor első imámjuk, Ali meggyilkolására is emlékeznek. A Korán kinyilatkoztatása a Ramadán 19., 21., 23. napjára esik. Úgy tartják, hogy a 19. napon ölte meg Alit egyik korábbi követője, és az imám végül is két napra rá, a Ramadán 21. napján halt meg.

Úgyhogy a síitáknak az Elrendelés éjszakája gyászt hoz minden évben. Ugyanúgy imádkozással és a Korán olvasásával töltik, mint bármely mzulmán, de mindezt egészen másféle hangulatban teszik.

Ramadán a digitális világban

A modern technológia, a televíziózás és főleg az internet a Ramadánt sem hagyja érintetlenül – jó és rossz hatással van az ünnepekre, mint minden másra is világszerte.

A hakavatit, a vándor mesélőt ma már nem hallgatja senki, mindenki tévét néz helyette.

Az 1960-as években indul Egyiptomban az a kvízműsor, amely aztán komplett show-vá nőtte ki magát. Először csak rádiós vetékedő volt egyszerű kérdés-felelet formájában. Egy évvel később már zenés műsor volt, és a tévé adta, és a kérdések a kultúra összes területéről záporoztak a játékosokra.

2003-ig ez egy tisztán egyiptomi produkció volt. Az ezt követő 7 évben többfelé is próbálkoztak vele, de sikertelenül. 2010-ben egy libanoni társaság rukkolt elő vele, de bukás lett abból is. Ma már Egyiptomban sem annyira népszerű.

De az igazán nagy dobás manapság az internetes és a mobilszolgáltatóké, köztük is elsősorban a közösségi felületeké, ahol mára mindenki sokkal több időt tölt el, mint a saját vérvaló életében. Ezek a társaságok a Ramadán idején – ahogyan egyébként az emberi élet minden más, kultúrában és/vagy társadalmi létben adott emblematikus pillanatára – speciális formai és tartalmi elemeket, illetve opciókat vetnek be.

A Twitter

#ramadan

#Iftar

#eidmubarak or #eid

A telefontársaságok megrendelésre jelzik, hogy mikortól, illetve meddig nem szabad enni, inni, sőt imákat és recepteket is küldenek, ha valaki kéri.