rendkívüli hír

Iráni politikai körkép - ahogy a fiatalok látják

Támogassák a reformisták favoritját, Hasszán Rohanit, vagy legyenek a konzervatív jelölt, Ebrahim Raiszi hívei, egy biztos: a többség szenvedélyesen politizál.

Éppen ezt olvassa:

Iráni politikai körkép - ahogy a fiatalok látják

Betűméret Aa Aa

Irán 15 és 29 év közötti lakossága a teljes népesség 24 százalékát teszi ki – a hivatalos adatok szerint. Vagyis a közel 80 milliós lakosság nagyjából egynegyedét.

Támogassák a reformisták favoritját, Hasszán Rohanit, vagy legyenek a konzervatív jelölt, Ebrahim Raiszi hívei, egy biztos: a többség szenvedélyesen politizál.

Reihaneh Taravatinak 170 ezer követője van az Instagramon. Több társával együtt őrizetben töltött egy rövid időt, miután Pharrel Williams Happy című slágerére merészeltek táncolni, sőt, videót is forgattak róla, mi több, kitették az internetre.

- Fiatalokat látok, akik tényleg hisznek abban, hogy mindenkinek kell szavaznia. Ezek között a 16 és 22 év közötti ifjak között azonban olyanok is vannak, akik nem így gondolják – mondja Reihaneh Taravati. – Ez a korosztály okostelefonnal kel és fekszik, a közösségi média az alapközegük. Abszolút internetfüggők. Társadalmi helyzetüktől függetlenül, tulajdonképpen semmi nem érdekli őket, totál apolitikusak. Hírességeket, celebeket követnek, az ő világnézetüket osztják, a híreket a mobiljaikon, a közösségi felületekről olvassák. Ez a generáció tényleg így nőtt fel, mobillal a kezében. Ha véletlenül valamelyiküknek nincs mobilja, akkor a szülőkét veszi el, ők már a technológia gyermekei, nincs mese – teszi hozzá.

Olyan fiatalok is vannak, akik számára Rohani elnökségének kultúraszeretete volt megkapó.

Bardia szerint, ha egy országban a politika a megfelelő úton halad, akkor mind a kis-, mind a nagy volumenű események egyaránt a megfelelő vágányra terelődnek. – Számomra, mint a művészetet, a kultúrát nagyra értékelő, ezekért dolgozó ember számára az jött le az előző négy évből, vagyis a Rohani-érából, hogy ez időszak alatt sokkal nagyobb hangsúly helyeződött a kultúrára, ami egyedi légkört teremtett az országban – mondja.

Szép számmal vannak olyanok, akiknek eszükbe sem jut az az alternatíva, hogy távolmaradjanak a szavazástól.

- A Teheráni Egyetem, ahol én is tanulok, az ország akadémiai entitásának egyik legfontosabb része. Az évfolyamtársaim mind úgy gondolják, hogy a demokratikus választás létfontosságú egy országban. Így a mi fejünkben meg sem fordul, hogy megfosszuk magunkat a voksolás lehetőségétől – vélekedik a gyógyszerésznek tanuló Dzsafar.

Ráadásul pénteken még egy fontos választás lesz: a helyi gyűlések megválasztása. Shervin azt mondja, ő márcsak amiatt a brutális infláció miatt is elmegy voskolni, ami szerinte egyértelműen az ahmedinezsádi két elnöki ciklus gazdaságpolitikájának eredménye.

- A borzalmas infláció miatt felkúszott a dollár ára, az addig ezer dollárt érő megtakarításaim 250 dollárnak megfelelő összegre estek vissza, és ez persze, hogy kihatással volt az életemre. A másik kérdés a társadalmi szabadság, mert az bizony egy kormányváltással megváltozhat. A nemzetközi elszigetelődés, amellyel országunk éveken át szembesülni volt kénytelen. A kormány aztán párbeszéd útján képes volt javítani ezen, amivel egyfajta kölcsönös elismerést vívott ki. Ezért is fontos, hogy részt vegyünk a választásokon – hangsúlyozza Shervin.

Az iszlám köztársaságban május 19-én tartják az elnökválasztást.