Válságkezelési gyakorlatot tartottak Svédországban

HIRDETÉS

Művérrel festett jellegzetes sérülések egy természeti katasztrófában – ez is része volt egy európai polgári védelmi gyakorlatnak, amelyet 5 uniós tagország mentőcsapatai tartottak a svédországi Revingeby-ben.

A négynapos tréningen több mint 150 szakember vett részt, köztük mentési szakértők, orvosok, ápolók, valamint egy tucat másik ország elemzői és megfigyelői.

Az esemény célja, azon túl, hogy bemutassák saját szaktudásukat, a különböző országokból érkező csapatok munkájának minél jobb összehangolása volt.

Uniós polgári védelmi mechanizmus

• Bármikor, amikor egy vészhelyzet felülkerekedik egy adott ország reakcióképességén, az uniós polgári védelmi mechanizmus lehetővé teszi, hogy más országok is szervezett támogatás nyújtsanak.
• Az uniós polgári védelmi mechanizmus bármilyen tragédia esetén aktiválható. A legutóbbi példák közé tartozik az ebolajárvány kitörése Nyugat-Afrikában (2014), a nyugat-balkáni áradások (2014), az ukrajnai konfliktus (2015) és a menekültválság (2015). A mechanizmus válasz lehet emellett példuául a vízszennyezettségi vészhelyzetekre is, ezekben az esetekben szorosan együttműködve az EMSA-val, vagyis az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel.
• Az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválását a világ bármely országa kérheti, csakúgy, mint az ENSZ és ügynökségei, illetve bizonyos nemzetközi szervezetek.
• A polgári védelem magába foglalja a résztvevő államok kapacitásait, így az eszközöket, a szakértelmet, a beavatkozó csapatokat és speciális berendezéseket. Szakértőket alkalmaznak az igények felmérésére, a helyi hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásra, tanácsot adnak az adott országnak a katasztrófák megelőzésére és a lehetséges intézkedésekre. Amikor harmadik ország kéri a polgári védelmi segítségnyújtást, az gyakran humanitárius segítséggel is együtt jár.

A gyakorlat alatt számtalan kihívást sorra vesznek, hogy kizökkentsék a csapatokat a napi rutinből. Ilyen kihívás lehet például egy agresszív beteg, vagy ha ellopják a felszerelést.

Hosszú évek alatt minden ország minden szervezete kialakította a maga megoldási módszereit, ezek azonban nem mindig működnek jól egy olyan krízishelyzetben, amikor együtt kell működni a többi ország csapataival.

Manapság a drón már szinte természetes segítség, hogy a szakemberek belássák a katasztrófa helyszínét, de már mobil laboratóriumokat is használnak, hogy felismerjék, ha kolerával vagy ebolával állnak szemben. Ezek a laboratóriumok már éles bevetések is voltak az afrikai ebolajárvány kitörésekor.

Az EU folyamatosan törekszik arra, hogy javítsa katasztrófaelhárítási képességét. Tavaly egy önkéntes európai orvosi hadtestet is felállítottak. Persze idő és rengeteg gyakorlás kell ahhoz, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus valóban gördülékenyen működjön egy humanitárius katasztrófa idején.

Az uniós polgári védelmi mechanizmusról itt olvashat többet:http://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=LEGISSUM:l28003

Wolfgang Karg közreműködésével