Május harmadika a Sajtószabadság világnapja.
HIRDETÉSMájus harmadika a Sajtószabadság világnapja. Ilyenkor emlékeznek meg a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, és ekkorra időzítik a média helyzetéről szóló felméréseket is.
Rangsor
Magyarország helyezése romlott. A Freedom House idei jelentése szerint a százas skálán négy pontot romlott a sajtószabadság-indexünk. Így most 44 pontunk van. Ezen a listán a nulla a legjobb osztályzat, a száz pedig a legrosszabb. Előttünk jár egyebek közt Románia és Bulgária, valamint Szlovákia is.
A világban a rangsort Norvégia vezeti, a lista utolsó helyein pedig Észak-Korea és Türkmenisztán található.
A világ lakosságának csupán 13 százaléka él olyan országban, ahol teljes a sajtószabadság, vagyis a kormány nem gyakorol sem politikai, sem gazdasági nyomást a médiára, és az újságírók is biztonságban, szabadon végezhetik feladatukat. Ezzel szemben az országok valamivel kevesebb mint felében (45%) mondható el ennek ellenkezője, vagyis nem szabad a sajtó.
Az Európai Parlament és az ENSZ
Az Európai Parlament elnöke arra figyelmeztetett, hogy a sajtószabadság most minden korábbinál nagyobb veszélyben van világszerte. Ezen kívül az álhírek terjedése miatt is aggodalmát fejezte ki.
Valódi demokrácia nem létezhet médiaszabadság nélkül – mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke. Hozzátette: “Egykori újságíróként magam is tanúsíthatom, hogy a független újságírói munka alapvető. E szabadság hiányában nem lehet a politikát ellenőrizni, nincs hatékony korrupció elleni küzdelem, jó kormányzás és döntési szabadság sem”.
Az Európai Parlament elnöke kiemelt pár országot is: Törökországot, Kínát, Oroszországot és Fehéroroszországot.
Az ENSZ főtitkára is üzenetben állt ki a szabad sajtó fontossága mellett:
- Az újságírók a világ legveszélyesebb helyeire is elmennek, hogy hangot adjanak a nem hallhatónak. A médiamunkások sokszor esnek a karaktergyilkosság, szexuális zaklatás vagy őrizetbe vétel áldozatául, megsérülnek, sőt meg is halnak. Szükségünk van mindenkire, hogy kiálljon az igazsághoz való jogunkért. A Sajtószabadság világnapján mindenkit felszólítok arra, hogy legyen vége az újságírók elleni megtorlásoknak, mert a szabad sajtó elősegíti a békét és az igazságot mindenki számára – fogalmazott Antonio Guterres.
A Sajtószabadság világnapjának története
Az 1948-ban elfogadott emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke mondta ki a véleménynyilvánítás szabadságát:
„Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.”
1991. május 3-án tették közzé a Windhoek Nyilatkozatot, amely kimondta az afrikai népek szabad sajtóhoz való jogát. Az ENSZ ezt a napot jelölte ki a nemzetközi sajtószabadság napjának.
A magyar sajtó napja március 15-én van, mert a pesti forradalmárok ezen a napon hirdették ki a sajtószabadságot, és nyomtatták ki az első szabad magyar sajtótermékeket, a Nemzeti dalt és a 12 pontot.
Sajtószabadság Világdíj
Az UNESCO ugyanezen ma adja át a Guillermo Cano Sajtószabadság Világdíjat. A névadóját 1986. december 17-én gyilkolták meg Kolumbiában, mert újságja hasábjain kampányt indított a drogkartellek és a politika összefonódása ellen. A szerkesztőségi épületet három évvel később felrobbantották.
HIRDETÉSA 2017-es elismerést Dawit Isaak kapja, egy bebörtönzött eritreai születésű újságíró, akit a lánya képvisel az átadó ünnepségen.