rendkívüli hír

Feketelistára került Ankara

A legrégibb európai képviselőtestület szerint a török hatóságok jogsértő módon járnak el.

Éppen ezt olvassa:

Feketelistára került Ankara

Betűméret Aa Aa

Eljárást indított Törökország ellen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése feltételezett jogsértések miatt.

A kontinens legrégibb képviselőtestülete megfigyelés alá helyezte Törökországot a múlt nyári sikertelen katonai puccs óta tömegessé vált hatósági intézkedések miatt.

A képviselők szerint ezekkel Ankara megsérti az alapvető emberi jogokat. A közgyűlés határozatát Magyarország ellenezte.

A török külügyminiszter úgy reagált, az európai jogszervezet “igazságtalan határozatot hozott”. Mevlut Cavusoglu kijelentette, “terjed az iszlamofóbiaEurópában, Ankarának nem maradt más választása, minthogy átgondolja a testülettel meglévő kapcsolatát”.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjai közül Törökország áll a legrosszabbul az Emberi Jogok Európai Bíróságán: törökországi bejeletésekből van a legtöbb.

Mi a baj Ankarával?

Tavaly július 15-én a török hadsereg megpróbálta átvenni a hatalmat – szakértők szerint nem kizárt, hogy a sok civil áldozattal járó éjszakai akció valójában provokáció volt.

Ankara szerint az Amerikában élő hitszónok, Fethullah Gülen és törökországi hálózata áll a puccskísérlet mögött, ezért Gülen kiadatását kérte Washingtontól, ezzel párhuzamosan pedig példátlan tisztogatásba kezdtek a hatóságok.

Több ezer ember került börtönbe a fegyveres testületektől és az igazságszolgáltatásból.

Tízezreket bocsátottak el állásukból a köztisztviselők közül: a minisztériumokban, a bíróságokon, a köz- és felsőoktatásban dolgozók kerültek lapátra.

A médiát is megtizedelték: sok újságírót bebörtönöztek, több száz szerkesztőséget zártak be országszerte az elmúlt 10 hónapban.

Az államfő és a kormánypárt kezdeményezésére megszavazott a parlament egy 19 pontos alkotmánymódosítást, és erre április 16-án a nép is áldását adta.

Ennek értelmében mostantól elnöki köztársaság van Törökországban, vagyis az államfő kezében összpontosul a hatalom.

A kampány során Ankara súlyos konfliktusba került Berlinnel, Hágával és Brüsszellel, mert az európai ellenkezés dacára kormánytagokat küldött az itt élő török közösségek agitálására.

A perpatvarból komoly ellentét lett, Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait Brüsszel felfüggesztette.

Eközben a török államfő többször is kijelentette, hogy kérdésessé vált, egyáltalán akarnak-e még uniós tagok lenni.

Recep Tayyip Erdogan a népszavazás után újból kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását, ami eleve kizárja, hogy Törökország bekerüljön az Európai Unióba.

De hát akkor mi a kérdés?

A nyilvánvaló nézetkülönbségek és elvi viták ellenére az uniós tagállamok közül többen is óva intenek attól, hogy Európa a szakításig vigye Törökországgal, mert attól tartanak, hogy akkor a tavalyi menekültáradathoz hasonló népvándorlás indulhat el újból a polgárháborús Szíria és a tálibok fenyegette Közép-Ázsia felől.

Brüsszel és Ankara abban állapodtak meg tavaly márciusban, hogy a török határőrség megállítja az embercsempészek hajóit a török partvonal mentén, illetve regisztrált szíriai menekültekért cserébe Törökország visszaveszi a menekült státuszra nem jogosult migránsokat Görögországból.

Az elmúlt fél év törökországi fordulatát látva az osztrák külügyminiszter volt az első az Európai Unióban, aki arra figyelmeztetett, hogy fel kell mondani a török kormánnyal kötött egyezséget, és Brüsszelnek magának kell gondoskodnia külső határairól.