Fél évszázada halt meg az olaszok feledhetetlen komikusa, egy nápolyi márki sokáig titkolt fia, akit Totòként ismer a világ.
HIRDETÉSMa ötven éve, hogy meghalt az európai filmgyártás egyik emblematikus alakja, az olasz komikus, Totò.
Filmjeit a mai napig vetítik az olasz tévécsatornák, és azok is imádják, akik nem ezen nőttek fel.
Majdnem száz film főszerepét játszotta el, emellett énekelt, dalokat szerzett és verseket is írt.
Nápoly egyik szegény negyedében született 1898 február 15-én egy márki, Giuseppe De Curtis törvénytelen gyermekeként. Apja csak évtizedekkel később vállalta fel őt, de Totò addigra már gondoskodott magáról: alkut kötött egy másik márkival, hogy életjáradék fejében fogadja őt örökbe.
Úgyhogy 1946-ban a nápolyi bíróság az addig anyja nevét viselő Antonio Clemente nevét a következőkre változtatta:
Antonio Griffo Focas Flavio Ducas Komnenos Gagliardi de Curtis of Byzantium, Ő Császári felségének grófja, a Szent Római Birodalom lovagja, Ravenna metropolitája, Makedónia és Illíria hercege, Kontantinápoly, Kilikia, Thesszália, Pontusz, Moldávia, Dardania és Peloponesszosz fejedelme, Ciprus és Epirusz grófja, Drivasto és Durazzo hercege.
Totò ezt így természetesen nem használta, apja után Antonio De Curtisként mutatkozott be.
Egyik rendezője, Mario Monicelli szerint Totò a szó klasszikus értelmében vett zseni volt, lényének a filmipar nagyon szűk teret szabott.
A filozófus, Umberto Eco szerint Totò az olasz kultúra megkülönböztető eleme ebben a globalizált világban. Szerinte kizárt, hogy két ember szót értsen egymással, ha egyikük nem szereti Totòt.