Euronews
A Fülöp-szigeteken évente húsz ciklon söpör végig, természeti katasztrófák szempontjából ez a Föld egyik legveszélyeztetettebb országa. 2013-ban a Haiyan tájfun 6200 halálos áldozatot követelt. Tizennégy és tizenhatmillió között volt az érintettek száma, négymillióan maradtak fedél nélkül.
Reggel nyolc óra van, Barangay Tagkipban kezdődik az evakuáció. Tájfunriadó van, mindenkinek mennie kell. Ez most csak gyakorlat, ami azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lakók valódi baj esetén tudják, mi a teendő.
Jacqueline Berino összeszedi a papírjait, a ruháit és némi élelmet, mielőtt eliundulna az evakuációs központba. A férje a Haiyan miatt veszítette el a munkáját. A kókuszdiófarmon dolgozott, ezt a szektort 90 százalékban tönkretette a tájfun. A gyakorlat régi emlékeket idéz fel. Amikor a Haiyan lesújtott, sok ember otthon maradt, mert azt gondolták, hogy a tájfun nem lesz olyan erős, vagy mert nem tudták, mit kellene tenniük.
- Most már akkor is hiszünk a jelzésnek, ha süt a nap – mesélte Dante Berino. – Ha riadó van, csomagolni kezdünk, mert tudjuk, hogy később már nem lesz rá idő.
A riadórendszert úgy alakították ki, hogy a lakóknak elég idejük legyen összekészülni, és el lehessen kerülni a torlódásokat. Az Accord nevű civil szervezet szervezte a lakosság felkészítését.
- Hat falu négyszáz lakosa vesz részt a gyakorlatban – mesélte az Accord munkatársa, Sindhy Obias. – A falu vezetői határozzák meg a szabályokat, hogyan működjön a riadólánc, hogyan készítsék fel az evakuációs központokat. Minden forgatókönyvre fel kell készülni.
A Fülöp-szigeteken 2010-ben fogadtak el egy katasztrófavédelmi törvényt, de a szakemberek szerint a leírtak nagy része nem valósult meg. A Haiyan után változott a helyzet. Településszinten elkészültek a szükséghelyzetre vonatkozó protokollok, amelyeket kellően be is gyakoroltak.
- Katasztrófahelyzetben a kárenyhítés két dolgon múlik. Szükség van a települési szintű mozgósításra és a képzésre, de nemzeti szinten is van tennivaló – magyarázta Pierre Prakash, az EU Humanitárius Irodájának munkatársa. – Vagyis a lentről felfelé, a települési szinten indulva és kormányzati szintről lefelé is el kell kezdeni építeni a rendszert, hogy a különböző adminisztratív egységek – falu, járás, megye és országos szint – között meglegyen a kapcsolat. A Fülöp-szigetek jó példa olyan szempontból, hogy itt megvan ez a struktúra.
A kockázatcsökkentés része az újjáépítés mikéntje. A Haiyan egymillió házat döntött össze, amelyeket a nemzetközi közösség segítsége nélkül nem lehetett volna pótolni. Csak az EU húszezer új otthon építését finanszírozta. Elmentünk egy Bayabas nevű kis faluba, ahol a történtekből okulva új építési technikákkal építkeznek. Ezt a falut a Haiyan majdnem teljesen elpusztította. Egy év múlva újjáépítették. Ezek a házak egyszerű falusi háznak tűnnek, de egyszerű változtatásoknak köszönhetően jobban ellenállnak a tájfunoknak.
Bernardo Operio ács, aki részt vett az Accord által szervezett és az EU által finanszírozott újjáépítési tréningen. 2014 óta számtalan munkatársnak adta tovább az ott tanultakat.
- Korábban, amikor az alapot és az oszlopokat készítettük, nem használtunk horgonyokat, ezért a tájfun könnyedén ledöntötte a házakat – magyarázta Operio. – Ennek a horgonynak a használatával a ház akkor sem rázkódik meg, ha különböző irányokból fújja a szél.
Over 20 #cyclones per year hit the #Philippines. #aidzone went to see what's being done in terms of #risk reduction after #Haiyan
eu_echo</a> <a href="https://t.co/FhSR9stzOd">pic.twitter.com/FhSR9stzOd</a></p>— Monica Pinna (_MonicaPinna) 11 aprile 2017
A rudazat alapját keményebb fából készítik, amelyet az eddig használt puhább kókuszpálmafával illesztenek össze. Az így megépített házak kibírták a 2014-es Hagupit tájfunt, amiről az egyik helyi lakos így számol be.
- Óriási volt a különbség a korábbiakhoz képest. Korábban a ház bambuszból és levelekből készült. nem voltak csapolatok, és nem tartották össze fémkapcsok a tetőt az oszlopokkal. Mindez nagyon megerősítette a házat – mutatta az Euronews tudósítójának Inday, Bayabas egyik lakója.
The Philippines became a model in risk reduction after the cyclone Haiyan killed over 6,200 people in 2013.Soon on #aidzone. pic.twitter.com/JpUznC0TNh
— Monica Pinna (@_MonicaPinna) 11 aprile 2017
Az építkezési helyszín megválasztásában már kevésbé érvényesülnek a katasztrófavédelmi szempontok. Hiába biztonságosabb a szárazföld belseje, ha a megélhetés a tengerpart közelében könnyebb, ezért sokan a tájfun hagyta romok között építkeznek.
