A Fülöp-szigeteken évente húsz ciklon söpör végig, természeti katasztrófák szempontjából ez a Föld egyik legveszélyeztetettebb országa. 2013-ban a Haiyan tájfun 6200 halálos áldozatot követelt. Tizennégy és tizenhatmillió között volt az érintettek száma, négymillióan maradtak fedél nélkül.
Újjáépítés a Fülöp-szigeteken - nemzetközi segítséggel
Reggel nyolc óra van, Barangay Tagkipban kezdődik az evakuáció. Tájfunriadó van, mindenkinek mennie kell. Ez most csak gyakorlat, ami azonban nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a lakók valódi baj esetén tudják, mi a teendő.
Jacqueline Berino összeszedi a papírjait, a ruháit és némi élelmet, mielőtt eliundulna az evakuációs központba. A férje a Haiyan miatt veszítette el a munkáját. A kókuszdiófarmon dolgozott, ezt a szektort 90 százalékban tönkretette a tájfun. A gyakorlat régi emlékeket idéz fel. Amikor a Haiyan lesújtott, sok ember otthon maradt, mert azt gondolták, hogy a tájfun nem lesz olyan erős, vagy mert nem tudták, mit kellene tenniük.
- Most már akkor is hiszünk a jelzésnek, ha süt a nap – mesélte Dante Berino. – Ha riadó van, csomagolni kezdünk, mert tudjuk, hogy később már nem lesz rá idő.
A riadórendszert úgy alakították ki, hogy a lakóknak elég idejük legyen összekészülni, és el lehessen kerülni a torlódásokat. Az Accord nevű civil szervezet szervezte a lakosság felkészítését.
- Hat falu négyszáz lakosa vesz részt a gyakorlatban – mesélte az Accord munkatársa, Sindhy Obias. – A falu vezetői határozzák meg a szabályokat, hogyan működjön a riadólánc, hogyan készítsék fel az evakuációs központokat. Minden forgatókönyvre fel kell készülni.

A Fülöp-szigeteken 2010-ben fogadtak el egy katasztrófavédelmi törvényt, de a szakemberek szerint a leírtak nagy része nem valósult meg. A Haiyan után változott a helyzet. Településszinten elkészültek a szükséghelyzetre vonatkozó protokollok, amelyeket kellően be is gyakoroltak.
- Katasztrófahelyzetben a kárenyhítés két dolgon múlik. Szükség van a települési szintű mozgósításra és a képzésre, de nemzeti szinten is van tennivaló – magyarázta Pierre Prakash, az EU Humanitárius Irodájának munkatársa. – Vagyis a lentről felfelé, a települési szinten indulva és kormányzati szintről lefelé is el kell kezdeni építeni a rendszert, hogy a különböző adminisztratív egységek – falu, járás, megye és országos szint – között meglegyen a kapcsolat. A Fülöp-szigetek jó példa olyan szempontból, hogy itt megvan ez a struktúra.
A kockázatcsökkentés része az újjáépítés mikéntje. A Haiyan egymillió házat döntött össze, amelyeket a nemzetközi közösség segítsége nélkül nem lehetett volna pótolni. Csak az EU húszezer új otthon építését finanszírozta. Elmentünk egy Bayabas nevű kis faluba, ahol a történtekből okulva új építési technikákkal építkeznek. Ezt a falut a Haiyan majdnem teljesen elpusztította. Egy év múlva újjáépítették. Ezek a házak egyszerű falusi háznak tűnnek, de egyszerű változtatásoknak köszönhetően jobban ellenállnak a tájfunoknak.
Bernardo Operio ács, aki részt vett az Accord által szervezett és az EU által finanszírozott újjáépítési tréningen. 2014 óta számtalan munkatársnak adta tovább az ott tanultakat.
- Korábban, amikor az alapot és az oszlopokat készítettük, nem használtunk horgonyokat, ezért a tájfun könnyedén ledöntötte a házakat – magyarázta Operio. – Ennek a horgonynak a használatával a ház akkor sem rázkódik meg, ha különböző irányokból fújja a szél.
Over 20 #cyclones per year hit the #Philippines. #aidzone went to see what's being done in terms of #risk reduction after #Haiyan
eu_echo</a> <a href="https://t.co/FhSR9stzOd">pic.twitter.com/FhSR9stzOd</a></p>— Monica Pinna (
_MonicaPinna) 11 aprile 2017
A rudazat alapját keményebb fából készítik, amelyet az eddig használt puhább kókuszpálmafával illesztenek össze. Az így megépített házak kibírták a 2014-es Hagupit tájfunt, amiről az egyik helyi lakos így számol be.
- Óriási volt a különbség a korábbiakhoz képest. Korábban a ház bambuszból és levelekből készült. nem voltak csapolatok, és nem tartották össze fémkapcsok a tetőt az oszlopokkal. Mindez nagyon megerősítette a házat – mutatta az Euronews tudósítójának Inday, Bayabas egyik lakója.
The Philippines became a model in risk reduction after the cyclone Haiyan killed over 6,200 people in 2013.Soon on #aidzone. pic.twitter.com/JpUznC0TNh
— Monica Pinna (@_MonicaPinna) 11 aprile 2017
Az építkezési helyszín megválasztásában már kevésbé érvényesülnek a katasztrófavédelmi szempontok. Hiába biztonságosabb a szárazföld belseje, ha a megélhetés a tengerpart közelében könnyebb, ezért sokan a tájfun hagyta romok között építkeznek.