Pintér Sándor szerint Magyarország betartja a külső határok védelmét előíró uniós szabályokat, a cél, hogy mindenki csak ellenőrzés után léphessen be az országba és így az Európai…
Pintér Sándor szerint Magyarország betartja a külső határok védelmét előíró uniós szabályokat, a cél, hogy mindenki csak ellenőrzés után léphessen be az országba és így az Európai Unióba.
A belügyminiszter azután beszélt erről, hogy látogatást tett a tompai tranzitzónában.
Mint mondta, a tranzitövezetekben senki nincs őrizetben, aki nem várja meg az eljárás végét, az szabadon távozhat Szerbiába.
A magyar kormány nem ért egyet a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítéletével, amelyet két bangladesi állampolgár ügyében hozott. 23 napig tartották őket a tranzitzónában a magyar határon, majd visszatoloncolták őket Szerbiába.
A bíróság márciusban kimondta, hogy az eljárás megsértette a Európai Emberi Jogok Egyezménye 5. cikkelyének első és negyedik paragrafusát, amelyek a szabadságról és a biztonsághoz való jogról rendelkeznek: Magyarország anélkül fosztotta meg őket a szabadságuktól, hogy arról formális döntést hozott volna, a röszkei elszállásolás fogva tartásnak minősül.
A magyar állam ezt nem fogadja el, és fellebbez.
- Bárhová mehetnek a világon, kivéve az Európai Uniót. Ez nem tekinthető őrizetnek. Ha megvédem a lakásomat, attól az emberek az utcán szabadon mozoghatnak. Csak azt tiltom meg, hogy a lakásomba bejöjjenek – magyarázta Pintér Sándor.
Március 28-tól az érintettek csak a tranzitzónákban nyújthatják be menedékkérelmüket.
A korábbi 50-50 férőhelyesről 250-250 férőhelyesre bővítették a röszkei és a tompai tranzitövezetet, ahol valamennyi menedékkérő megvárhatja kérelme jogerős elbírálását.
- Nem jó itt. Régóta vagyok itt, négy, öt, hat hónapig Szerbiában. Nagyon rossz ez – mondta egy iráni menedékkérő.
A magyar kormány nemrég fogadta el a menekültügyi törvény módosítását, amely szerint a menedékkérőket a magyar-szerb határon zárt táborokban tartanák, amíg el nem bírálják kérelmeiket.
Tavaly mintegy kilencszáz ember kérelmét bírálták el a tranzitzónában, tizedük választotta azt, hogy önként visszatért Szerbiába.
A kísérő nélkül érkező gyermekkorúaknak nem kell a tranzitzónában tartózkodniuk. Őket az ország olyan területére szállítják, ahol magyar gyermekekkel együtt kaphatják meg a megfelelő ellátást.