NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Melyik külföldi országban a legjobb tanulni?

Melyik külföldi országban a legjobb tanulni?
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A rangsort Németország és az Egyesült Királyság vezeti, de ha arról van szó, hol a legkisebbek a költségek a mindennapi megélhetésben, Magyarország és Lengyelország a nyerő!

HIRDETÉS

Németország a legvonzóbb ország, ha nemzetközi továbbtanulásra kerül sor, őt követi az Egyesült Királyság, majd Hollandia – derül ki egy nemrég publikált kutatásban, ami kifejezetten a nemzetközi tanulmányok szempontjából rangsorolja az európai országokat.

Az idei jelentés 30 országot vizsgált három szempont szerint: az egyes országokat 0-100 pontig értékelték az oktatás szinvonala, a költségek és az életszínvonal, illetve a karrierlehetőségek szemszögéből.

A kutatás és a valóság: az Euronews utánajárt, mi igaz a fentiekből

Négy olyan diákot kerestünk meg, akik külföldön tanulnak.

Milyen külföldi diáknak lenni az Egyesült Királyságban?

Video: Christina Bucher

A svájci Johan Bark a briteknél tanul színésznek: választásakor nagy szerepett játszott a magas színvonalú képzés, a karrierlehetőségek és az olcsó sör. Habár a mindennapi élet és az oktatással járó költségek miatt fel kellett vennie egy 40 ezer fontos (14 millió forintos) diákhitelt, szerinte ez még így is megéri.

Milyen külföldi diáknak lenni Hollandiában?

Video: Dimitris Meletis

Annak ellenére, hogy a kutatás alapján Németország a legnépszerűbb, a német Nura mégis Hollandiáig ment, hogy elvégezze mesterképzését. Döntésében sokat számított neki az ország nemzetközi jellege és az, hogy ott található a legtöbb angolul zajló képzés (az angol anyanyelvű országokat kivéve), ami sok külföldi diákot vonz. A 25 éves lány szerint bár drága a megélhetés, az idójárásra nem lehet panasz: szerinte egy csomót süt a nap!

Milyen külföldi diáknak lenni Szlovéniában?

Video: Maja Žiberna

Habár Görögországot és Szlovéniát a rangsor alján találjuk, néhányan mégis adnak egy esélyt ezeknek a helyeknek is. Mind a két lenti példából az derül ki, hogy az oktatás jó minősége és az olcsó megélhetési költségek jól ellensúlyozzák a nyelvi akadályokat. A spanyol Javier Sanchez Castro szociális tudományokat hallgat a Ljubljanai Egyetemen. Összességében nagyon elégedett eddig, főleg az úgy nevezett “diák bónusszal”, ami annyit jelent, hogy a hallgatók nagyon kedvezményes áron ebédelhetnek.

A kanadai Natalie Ryant teljesen lenyűgözte a nemzetközi MBA képzés színvonala, az Athéni Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Egyetemen, ahol ez az egyik a kevés angolul indított képzéseknek. “Találkoztam itt egy csomó nagyon kedves emberrel” – mondta a 34 éves hallgató, aki elhatározta, hogy megtanul görögül.

Milyen külföldi diáknak lenni Görögországban?

Video: Ira Nikoletopoulou

A felmérés

A Study.EU felmérésekor az oktatás színvonalát tekintette a legfontosabb szempontnak, ez adja az összpontszám felét. Figyelembe vették, hogy az adott ország egyetemei megtalálhatóak-e a nagy nemzetközi rangsorolásokban, amik jól jellemzik az oktatás minőségét, és az elérhető angol nyelvű képzésekről is ad egy jó képet. A legjobb tíz ország ebből a szempontból elég sok átfedést mutat az összpontszám alapján vezető országok rangsorával.

A költségeket tekintve azonban ez épp fordítva van. A legjobbak közül Németország és Franciaország bukkan csak fel azon a rangsoron, ahol a mindennapi élet és az oktatás költségét vizsgálták. Az átlagos megélhetési költségeket és a tandíjat is beleértve – akár uniós, akár nem uniós tagállamból érkezett diákokról van szó – a leginkább megfizethető országok Kelet-Európában vannak.

Magyarország és Lengyelország előkelő helyen végeztek ebben a rangsorban, míg az Egyesült Királyság a legdrágább a vizsgált országok közül.

A britek szerepeltek azonban a legjobban, ha a későbbi karrierlehetőségekről és elhelyezkedésről volt szó, itt az első helyen végeztek, őket követi Norvégia és Izland.

A végső pontszám kiszámításánál a fentieken kívül számításba vették még a helyi munkanélküliségi rátát, az életszínvonalat és az ENSZ Világboldogság indexét is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Tüntetés kellett ahhoz, hogy célba érjen az állami egyetemek dolgozóinak levele

Megalázóan alacsony fizetésük emelését kérik az állami egyetemek alkalmazottai

Először ítélték el egy tömeggyilkos fiú szüleit az USA-ban