A munkanélküliség továbbra is magas Franciaországban, a szolgáltató szektor és a feldolgozóipar aktivitása viszont jelentősen nőtt márciusban.
A munkahelyek, a szociális védelem és a vásárlóerő kérdése foglalkoztatja leginkább a francia szavazókat a franciaországi elnökválasztással kapcsolatban.
Francois Hollande szocialista kormányának az elmúlt két évben növelnie kellett a védelmi kiadásokat a párizsi és nizzai terrortámadások miatt, az elnökválasztás pedig arra késztette, hogy a közalkalmazottak bérén is emeljen. Ezek a döntések mind nehezítették a költségvetési hiány lefaragását.
A francia pénzügyminiszter közleményében azt írta, a jelen gazdasági feltételek adottak ahhoz, hogy idén az EU által megszabott 3 százalékra csökkentsék a hiányt. Ám elemzők szerint ezt a célt felülírhatja az elnökválasztás eredménye. A francia statisztikai hivatal adatai szerint az GDP-arányos államadósság 95,6 százalékról 96 százalékra nőtt tavaly.
A GDP tavaly 1,1 százalékkal nőtt, a költségvetési hiány még mindig túllépi az EU 3 százalékos célját, a GDP-arányos államadósság pedig 96 százalékos. A francia kormánynak sikerült letornáznia a költségvetési hiányt, de kisebb mértékben a tervezettnél. 2016-ban a GDP-arányos költségvetési hiány 3,4 százalékra mérséklődött. A kormány célja a 3,3 százalék elérése volt.
A bérek alig emelkedtek, az infláció annál jobban, ezzel csökkentve a vásárlóerőt.
Idén azonban lendületbe jött a gazdaság, a márciusi adatok legalábbis erre utaltak. A Markit gazdaságkutató felmérése szerint a szolgáltató szektor beszerzésimenedzser-indexe a februári 56,4 pontról 58,5 pontra, míg a feldolgozóipari BMI 52,2 pontról 53,4 pontra ugrott. Mindkét szektor az elmúlt hat év egyik legjobb eredményét hozta márciusban.
A francia kormány szerint 2017-ben a gazdaság bővülése elérheti az 1,5 százalékot. A francia jegybank és az Európai Bizottság nem ennyire optimista. Előbbi 1,3 százalékos, utóbbi 1,4 százalékos növekedésre számít.
A GDP-arányos költségvetési hiány a jegybank szerint 3,1 százalékra mérséklődik, az Európai Bizottság azonban reméli, hogy a 3 százalékos cél alá, 2,9 százalékra csúszik vissza.
A GDP-arányos államadósság viszont várhatóan tovább emelkedik, egészen 96,7 százalékra.
A szocialista elnök azzal nyerte meg az előző választásokat, hogy a munkanélküliség jelentős csökkentését ígérte.
Azt mondta, elkötelezett amellett, hogy megfordítsa a munkanélküliség növekedésének folyamatát, még ha sokan elsietett ígéretnek is tartják ezt. A kormány egyik legfőbb feladata is az, hogy ez megvalósuljon.
A munkahelyteremtési ígérete azonban nem egészen úgy valósult meg, ahogy akarta. A februári adatok szerint még mindig több mint 3,5 millió embernek nincs munkája, és további másfél millió alulfoglalkoztatott.
Az elmúlt évtizedekben egyik kormánynak sem sikerült hatékony megoldást találnia a munkanélküliség problémájára. A választások előtt ez hatalmas teher a munkahelyteremtéssel kampányoló szocialistáknak.