rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Miért nem ütköznek össze a katonai és polgári repülőgépek?


Boarding Pass

Miért nem ütköznek össze a katonai és polgári repülőgépek?

Hogyan lehet hatékonyabban koordinálni a katonai és a civil légtérhasználatot Európában a biztonság érdekében? Hollandiában kerestük a választ – ennek a kis országnak a légtere az egyik legzsúfoltabb a világon.

A Holland Királyi Légierő légi műveleti irányítóközpontjában naponta több száz katonai és civil repülést irányítanak, itt képzik a katonai légiirányítók következő generációját. A keletkező adatokat megosztják a belga, holland luxemburgi légi hatóságokkal és repülőjáratokkal – természetesen kölcsönösségi alapon. A rendszer teljesen automatizált, és megkönnyíti az együttműködést a civil és katonai légiirányítók között.

- A rendszer csökkenti a félreértések lehetőségét – magyarázta Rob van Harten, katonai légiirányító. – A polgári légiirányítók benézhetnek a rendszerbe. Minden adatot, amit én beteszek – ha az pontos, márpedig pontos – ők is pontosan látnak. Ez érvényes a repülési tervekre, de a katonai zónák aktív vagy inaktív voltára is. Szólhatunk nekik időben, és ha valami fennakadás van, azt gyorsan ki lehet küszöbölni.

Több szolgáltató használja a maastrichti Upper Area Control Centre fejlesztette automatikus rendszert. A katonai és civil légiirányítás közelítése javítja a légiközlekedés hatékonyságát és biztonságát. Ehhez számtalan technikai nehézséget kellett leküzdeni.

- Mi itt úgynevezett valós idejű műveleteket végzünk. Amit a képernyőn lát, az a valóságban is úgy van. Ha az ember bizonyos távolságból irányítja a technikai szolgáltatásokat, akkor lesz egy kiis időeltolódás. Kérdés, hogy ez így még elfogadható-e a légiirányítók számára. De a modern technológiával ez a korlát már megszűnt – magyarázta az Eurocontrol műszaki igazgatója, Peter Naets.

A projektet egy Hollandiától ezer kilométerre lévő civil légtérre is kiterjesztették: Szlovéniára. Tavaly 272 000 járatot ellenőriztek a szlovén légtérben. A légi irányítók a rendszer elterjesztésének lehetőségeit vizsgálják. Úgy tűnik, a megnövekedett biztonság nem az egyetlen pozitív hatás.

- A költséghatékonyság növekszik, mert kevesebb szolgáltatásra van szükség – mondta Ziga Orizek, a szlovén légihatóság nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó munkatársa. – A rendszer elemeinek optimalizációjával csökken a beruházási, fenntartási és továbbfejlesztési költség. Ennek elvileg előbb-utóbb a repülőjegyek árában is meg kellene jelennie.

A rendszert alapos vizsgálat és engedélyeztetés után 2021-ben léptethetik életbe Szlovéniában.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

Boarding Pass

Mit tehet a repülésirányítás a késések ellen?