rendkívüli hír

rendkívüli hír

Az euroszkepticizmus bajnoka: Görögország

Éppen ezt olvassa:

Az euroszkepticizmus bajnoka: Görögország

Betűméret Aa Aa

A Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója apropóján körülnéztünk Görögországban, ahol egyre több hang követeli az eurózónából való távozást. Egy német bank elemzője szerint míg a grexit hasznos lenne a görögök számára, addig kínosan érintené az Európai Uniót.

Athénban vagyunk, az Agiosz Dimitriosz kerületben. Az egykor elhagyatott területen most városi kertészetek virulnak.

Nézőpont

Támadás idején közösen kell cselekedni, és meg kell hozni a túléléshez szükséges nehéz döntéseket.

A kerület polgármestere Maria Andrutszu. A görög megszorító intézkedések az ő választói körében is drámai szociális következményekkel jártak. Errefelé 30 százalékos a munkanélküliség. A kerteket művelők többségének nincs állása. Itt gyümölcsöt, zöldséget termelhetnek maguknak, a felesleget pedig odaadják a helyi élelmiszerbanknak.

- Takarítónőként dolgoztam egy gyógyszertárban, négy éve vesztettem el a munkámat. Kit hibáztassak a kialakult helyzetért? A régi és az új kormány egyaránt hibás, de főleg a mostani, mert látják, hogy egyre rosszabb irányba haladunk, mégis ezt az utat folytatják – meséli egy asszony.

A projektet részben az Unió finanszírozza. Szakemberek segítenek elsajátítani a gazdálkodás alapjait. Lám, azért van némi előnye az EU-tagságnak!

- Az infrastruktúra kialakításához az Európai Uniótól kaptunk támogatást, aminek hatására sokan már másképp gondolkodnak Görögország EU-tagságáról. Az emberek többsége nagyon szkeptikus volt, mert úgy gondolták, hogy az egész csak a politikáról szól, és olyan projekteket úgy sem támogatnak, amelyek valóban az embereket segítenék – magyarázza Maria Andrutszu, a kerület polgármestere.

Segíteni az emberek boldogulását – ez a 60 éve létrehozott Európai Unió egyik legfontosabb célja. És ez alól Görögország sem kivétel, amely 1981-es csatlakozása óta több milliárdnyi euró támogatást kapott az EU-tól. Még ma is a hatszorosát kapja annak, amit tagsági díjként befizet a közös kasszába.

Ez az óvoda is uniós támogatással épült fel egy 700 ezer eurós projekt keretében. Az önkormányzat működteti, ám a polgármester elismeri, hogy az uniós források nélkül, soha nem épült volna meg. Ugyanakkor érti, miért gondolja oly sok görög, hogy az uniós pénzeket elherdálják.

- Utána kell járni, mire mentek el a pénzek, hogy fejlesztési projektek támogatására használták-e fel: munkahelyteremtésre, a nemzetgazdaság támogatására, vagy pedig látszat-projektekre költötték el, amelyek rövid ideig jól mutattak, de hosszabb távon semmi hasznuk nem volt – mondja Maria Andrutszu.

Sok görög számára a kirakat-projektek legékesebb példája a 2004-es athéni olimpia volt. Uniós forrásokból és az eurozóna tagjaként kapott alacsony kamatozású hitelekből épültek fel az olimpiai létesítmények, egyúttal azonban egy vadonatúj metróval, új utakkal és egy modern reptérrel gazdagodott a görög főváros.

Ám ahogy azt a grafikon mutatja, az uniós csatlakozás, majd az eurózónába való belépés után növekvő görög GDP csak a 2009-ben kitört euróválság után kezdett drámaian csökkenni. Vége lett a nagy bulinak.

Véget ért a féktelen költekezés, amikor kiderült, hogy a görög állam kiadásai lényeges meghaladják bevételeit. Az irdatlan költségvetési hiány az országot a tönk szélére juttatta.

Az államcsődöt ugyan elkerülte, és az eurozónából sem tették ki, viszont ezért óriási árat kellett fizetnie Görögországnak. A csaknem 360 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe reformokat, megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie, jött a nyugdíjcsökkentés, az adóemelés.

- Csak ebben az utcában több mint 70 üzlet és vállalkozás húzta le a redőnyt. Elmúltak az új befektetések és az eurozóna-tagságnak köszönhető olcsó hitelek dicső napjai. De hát mi történt? Mi volt a baj? És egyáltalán ki hibáztatható mindezért? – veti fel a kérdést Valerie Zabriskie, az Euronews riportere.

Ki felel a megdöbbentő méretű görög államadósságért, ami miatt három egymást követő EU-IMF-mentőcsomagra volt szüksége az országnak? Olyan hitelekre, amelyekről a legtöbb görög, sőt az európaiak jó része is úgy véli, adósságenyhítés nélkül nem tudják visszafizetni.

2010-ben, az első mentőcsomag idején Jorgosz Papakonsztantinu volt a pénzügyminiszter, aki szerint Görögország és Európa is felelős az euróválságért. Ugyanakkor hisz abban, hogy az euró túléli a krízist, ám erről nem lesz egyszerű meggyőzni az embereket.

- Miként győzhetnénk meg a polgárokat arról, hogy az eurózóna fennmaradásának feltétele a mélyebb integráció? 2017-ben ezt tesztelik majd több európai választáson is. Azt remélem, hogy ha túljutottunk a francia, a német, és az esetleges olasz választáson, az eurózónában szorosabbra kell zárnunk a sorainkat. Támadás alatt állunk. Itt az új amerikai adminisztráció, a brexit. Támadás idején közösen kell cselekedni, és meg kell hozni a túléléshez szükséges nehéz döntéseket – javasolja Jorgosz Papakonsztantinu.

Kemény döntéseket hozni a túlélés érdekében. Nemcsak az eurózóna válsága, a menekültkrízis is táplálja az Európa-szerte terjedő populizmus tüzét és az euroszkepticizmust.

Ráadásul Európa kapujaként Olaszország mellett Görögország nyakába szakadt a menekültválság neheze. Tavaly az Európában menedéket kérők 46 százaléka Görögországban lépett partra, akiknek többsége a határok lezárása miatt ott is rekedt.

Ebben az athéni központban arra várnak a menekültek, hogy más uniós országban helyezzék el őket. Becslések szerint a krízis fellángolása, vagyis 2015 szeptembere óta az Európai Unió több mint 800 millió euróval segítette Görögországot. Nikosz Krisztakosz, a Nostos civilszervezet munkatársa szerint az áthelyezés lassúsága és a lezárt határok nem segítenek.

- Azt gondolom, hogy Brüsszel és egyes európai államok nagyobb szolidaritást vállalhatnának Görögországgal a menekültválság terén. Ugyanakkor úgy vélem, hogy a jövőben el kell osztanunk a terheket, mert az nem járja, hogy egy európai ország, ahová határhelyzetéből fakadóan sok migráns és menekült érkezik, egyedül oldja meg ezt a problémát – mondja Nikosz Krisztakosz.

Míg a görögök többsége hihetetlen rugalmasságról tett tanúbizonyságot a menekültkrízis és kiváltképp az eurózóna válsága nyomán, a súlyos teher eredményeként egy friss felmérés szerint a görögök 71 százaléka elég rossz véleménnyel van Európai Unióról.