rendkívüli hír

rendkívüli hír

Hoz-e változást a menedékkérőkkel való bánásmódban a strasbourgi ítélet? Interjú.

A menekültekkel szembeni negatív bánásmódról és a menekültügyi őrizetről kérdeztük a Helsinki Bizottság munkatársát a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete után.

Éppen ezt olvassa:

Hoz-e változást a menedékkérőkkel való bánásmódban a strasbourgi ítélet? Interjú.

Betűméret Aa Aa

Magyarország jogszerűtlenül tartotta fogva, majd küldte vissza Szerbiába a menedékkérőket a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szerint. A keddi döntést megelőzően a bánásmód miatt is éleződött a botrány a nemzetközi sajtóban, egyre több hír szólt arról, hogy a magyar hatóságok negatív bánásmódot és erőszakot alkalmaznak Magyarország déli határainál a menekülőkkel, migránsokkal szemben.

Két rendőrt ítéltek el, mert migránsokat bántalmaztak a déli határon. Egyikük jobb térdével arcon rúgott egy menekültet, a másik rendőr könnygázzal fújta arcon közvetlen közelről a határkerítés túl oldalán lévő menekültet. A Legfelsőbb Ügyészség tájékoztatása szerint a szakaszvezetőt, illetve a főtörzszászlóst 100 és 130 ezer forint pénzbüntetésre ítélték.

2015 szeptemberétől 44 feljelentés érkezett a határ mentén, migránsok sérelmére elkövetett rendőri túlkapások miatt. A lassan két éve tartó menekülthullámban szerzett gyakorlati tapasztalatokról a Helsinki Bizottság munkatársát, Zádori Zsoltot kérdeztük a menekültügyi őrizetről és a hatóságok bánásmódjáról:

- Az önök információi szerint mikortól tapasztalható negatív bánásmód vagy erőszak a hatóságok részéről a migránsokkal szemben?

- Amikor ez a nagy migrációs hullám megindult 2015-ben, úgy tapasztaltuk, hogy a hatóságok és a rendőrség nagyon vigyáz arra, hogy még hírbe se keveredjen megalázó vagy negatív bánásmód, esetleg erőszak miatt a menekülőkkel, migránsokkal szemben. Ez sokáig így volt, 2016 tavaszáig kedvező tapasztalataink voltak erről nekünk is. Ha szóba került, hogy a rendőrség valamit hibázott, azonnal kivizsgálták, komolyan vettek minden jelzést. Sokunk emlékezetébe képileg is beégett az az ételosztás, amikor a rendőrök bedobálták az ételt egy kerítésen át a menekülteknek.

- Akkor már nem csak a várakozástól, de az éhségtől is feszültek voltak a bezárt emberek, a rendőrök úgy gondolták, hogy jobb, ha nem nyitják meg az elkülönített területet, hogy bevigyék az ételt, ezért dobták be az élelmiszercsomagokat. Valóban nem emberhez méltó, állatokat szokás így etetni.

- Nem csak az étel bedobálásából lett ügy akkor, hanem azt is vizsgálták a későbbiekben, hogy nem illő kifejezéseket használtak a szolgálatot ellátó rendőrök. Annak köszönhető, hogy ügyek lettek az ilyen jellegű esetekből, hogy ott volt a sajtó. A menekülthullámban nagy számban érkező migránsok miatt számos mozzanatban voltak jelen kamerák és újságírók. A nyilvánosság mindig segíti a negatív bánásmód és a bántalmazás visszaszorítását.

- Csak a menekülthullám elején követhette a sajtó könnyen a jelenség minden mozzanatát, 2016-ban és 2017-ben már komoly engedélyezési eljárással és csak nagyon korlátozottan tudnak a magyar újságírók a jelenség közelébe kerülni. Mit tapasztaltak önök?

- Mi is azt tapasztaltuk, hogy szemben más európai országokkal, a magyar menekültügyi hivatal mindent elkövet annak érdekében, hogy a nyilvánosság ne férjen hozzá a menedékkérőkhöz. Ennek több oka is van, ezek között elfogadható indok például, hogy a menedékkérő maga vagy családjának személyazonosságát nem feltétlenül szeretné a nyilvánosság előtt felfedni. Ezt a problémát, a privát szféra védelmét megoldják a nyugati országok, így nálunk is meg lehetne oldani, hogy csak azok a menekültek szerepeljenek felvételeken, akiknek ez nincs ellenére. A menekültügyi hivatal attól is igyekszik távol tartani a sajtót, hogy az intézményekbe, táborokba látogasson.

- Mit gondol, miért?

- A nyilvánosság szerepe kiemelkedően fontos, hogy kellő kontroll segítse a megfelelő bánásmód és a minimálisan szükséges körülmények megteremtését. A nyilvánosság visszatartó ereje nem érvényesülhet a sajtó kizárásával. Voltak olyan zárt befogadóközpontok, ahonnan korábban is tettek panaszokat a bánásmód miatt. A zárt befogadóközpontok egyike a békéscsabai, ahol a napokban tiltakoztak éhségsztrájkkal az elhúzódó menekültügyi őrizet ellen több mint kilencvenen. A zárt intézetekben a nyilvánosság kizárása miatt nincs külső kontroll, egyedül az ügyészség kontrollálhatja, hogy mi zajlik a falak között. A zárt helyekről érkező panaszok többsége nem volt bizonyítható, de a mi tapasztalataink szerint ezek fontos jelzések.

- Békéscsabán nem a bánásmódot kifogásolták közleményükben azok, akik éhségsztrájkba kezdtek, hanem azt, hogy hosszan, hónapokon át vagy akár fél évig őrizet alatt tartják őket.

- Pontosan. A menekültügyi őrizetet végrehajtó intézetek között a többihez képest a békéscsabait jónak mondják azok, akik jártak ott. Van, aki úgy fogalmaz, hogy a körülményeket tekintve a legjobb. De azon nem segítenek a körülmények, hogy hosszú időre őrizet alá kerülnek emberek. Jogászaink és a strasbourgi ítélet szerint jogtalanul tartja fogva ilyen hosszan Magyarország a menedékkérőket.

- Önök elfogadják a magyar hatóságok érvelését, miszerint őrizetről nincs szó azokon a helyeken, ahol Szerbia felé szabadon távozhatnak a menedékkérők?

- Így két rossz közül választhatnak a menedékkérők: vagy a szabadságukat áldozzák fel, ha a magyar őrizetben maradnak, vagy a védelmüket, ha visszamennek Szerbiába. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntése arról is szól, hogy Magyarország jogszerűtlenül küldi vissza Szerbiába a menedékkérőket, így elfogadhatatlan az érvelés, miszerint nem tekinthető fogva tartásnak az az őrizet, ami Szerbia felé nyitott. Nem csak a rossz bánásmód vagy az erőszak alkalmazása bűncselekmény, hanem a jogellenes fogva tartás is. Ezt a magyar btk. is szankcionálja. Ma sajnos gyakorlat Magyarországon, hogy több menedékkérőt tartanak őrizetben, mint ahányan nyitott táborokban lehetnek. Ez felveti azt, hogy a magyar állam nem megfelelően bánik a menedékkérőkkel emberi jogi szempontból. Pont a Helsinki Bizottság ügyfelei esetében mondta ki a strasbourgi bíróság, hogy ezeket az embereket jogellenesen tartják fogva. A kormány eddig vitatta, hogy fogva tartásról lenne szó, ezért fontos a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának keddi döntése.

- Egyáltalán hogyan kerülnek kapcsolatba önök a menedékkérőkkel?

- Ez nagyon fontos kérdés. A strasbourgi ítélet egyik fontos megállapítása, hogy azzal is sértette a menedékkérők jogát a magyar állam, hogy akadályozta a jogi segítségnyújtást vagy képviseletet nyújtó ügyvédek és az ügyfelek, azaz a menedékkérők kapcsolatát. A Helsinki Bizottság ügyvédje napokon keresztül nem találkozhatott ügyfeleivel. A tranzitzónába akkor egyedül az ENSZ menekültügyi főbiztosságának munkatársa léphetett be, a Helsinki Bizotsság ügyvédje rajta keresztül igyekezett kapcsolatot tartani az ügyfeleivel.

- Milyen hatása lesz a gyakorlatban a strasbourgi ítéletnek?

- A heteken belül hatályba lépő törvény sajnos még a 2015 szeptemberében beálló viszonyokhoz képest is rosszabb helyzetet teremt. Pedig a strasbourgi döntés világossá tette, a tranzitzónás elhelyezés jogellenes fogva tartás. 2015. szeptember 15. óta mindenkit jogalap nélkül zártak oda. Ehhez képest a törvény lényegében a menedékkérők, köztük 14 és 18 év közti gyerekek egyetlen elhelyezéseként nevesíti tranzitzónás őrizetet. Nagy esélyt szalasztott el az állam azzal, hogy a köztársasági elnök a nemzeti ünnepen aláírta a törvényt, és nem küldte meg az Alkotmánybíróságnak. Országunk felkészülhet elbukott strasbourgi perek százaira, mert az Emberi Jogok Európai Bírósága biztosan nem fog engedni a most is világossá tett standardjaiból, amelyek egyben a józan ész és az emberiesség standardjai is.

- Miért aggályos, ha a határzáron átszökő migránsokat Szerbiába küldik és kísérik vissza a rendőrök?

- Ha csak nemzetbiztonsági szempontokat és a schengeni zóna védelmét nézzük, kifogásolható, hogy adatok és ujjlenyomat felvétele, illetve alapos kikérdezés nélkül küldünk vissza sebtében olyanokat, akik megbontották a határzárat. Így nem derül ki az sem, hogy egyáltalán kik és milyen szándékkal akartak átszökni a határon. Az is fontos, hogy a két ország kapcsolatának ez a gyakorlat nyilván nem tesz jót.

- Visszatérve a hatóságok részéről előforduló negatív vagy erőszakos bánásmód kérdésére: a Helsinki Bizottság szerint hogyan lehetne a jövőben megelőzni, hogy a menekülőkkel, migránsokkal szemben ilyesmi történjen?

- A mostaninál sokkal erősebb jogi, tehát ügyészi és bírói kontrollra lenne szükség.

fotó: a kezdő képet munkatársunk, Shenouda Nóra készítette a szerb határnál a menekülthullám kezdetén