rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Amit a törökországi népszavazásról tudni kell


világ

Amit a törökországi népszavazásról tudni kell

A török központi választási bizottság februárban írta ki április 16-ára az alkotmánymódosításról szóló népszavazást. Az alkotmánymódosítást a parlament január 21-én szavazta meg, Recep Tayyip Erdogan államfő pedig jóváhagyta.

Pontosan mit jelent a módosítás?

Kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, aki a végrehajtó hatalom feje lesz. Ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé.
A lépéssel megszűnik a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény.

A Hurriyet Daily News török lap egyik cikke arra figyelmeztetett, hogy a változás egyben azt is jelentené, hogy a számláló „újraindulna”, vagyis hiába engednek a szabályok maximum két elnöki ciklust, Erdogan 2029-ig hatalmon maradhatna.

Előzmények

A reformcsomagot a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja, az AKP nyújtotta be a törvényhozásnak.
A tervezetet az ellenzékből egyedül a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) támogatta, viszont az ellenzéki tömörülés 39 képviselőjének fele a változtatás ellen voksolt.

Ellenzéki aggodalmak

A Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) attól tart, hogy az alkotmánymódosítás által Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember ural. Az AKP és részben a MHP viszont a “népakarat fennhatóságának megerősítését” látja az elnöki rendszerben.

Ha az áprilisi referendumon az igen szavazatok elérnek legalább 50 százalékot, akkor 2019. november 3-án tartják meg a következő elnök- és parlamenti választásokat.

Recep Tayyip Erdogan

Erdogan 11 éven át volt miniszterelnök, mielőtt 2014-ben köztársasági elnökké választották. Addig a miniszterelnök számított az ország első emberének, de miután Erdogan átült az elnöki székbe, ez megváltozott.
Bírálói de facto már most is az ők ezében van a hatalom, de ha a tervezett alkotmánymódosítást sikerül végigvinni, teljhatalmú vezetőjévé válna.
Elnökké választása után hivatalosan meg kellett szakítani a pártkötődését, de az új rendszerben az elnök jogilag is a pártban maradhatna.

A németek már nem akarják a törököket az EU-ban látni

Egy felmérés szerint a németek kétharmada véget vetne a török EU-csatlakozási tárgyalásoknak. Az INSA közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a csatlakozási tárgyalások megszakítását szorgalmazók aránya az ellenzéki Zöldek választói közt a legalacsonyabb (51%), míg az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali, Bundestagon kívüli pártnál a legmagasabb (85%), de a bevándorló háttérrel rendelkező megkérdezettek 59 százaléka is a török csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett volt.

A vihar, amelyet Erdogan kavart

A török elnök nemrég Németországot és Hollandiát is náci módszerek alkalmazásával vádolta meg, miután a két országban lemondtak török kampányrendezvényeket.

Törökország és Hollandia között akkor jött el a diplomáciai pengeváltás, amikor a holland kormány nem engedte meg két török miniszternek, hogy Rotterdamban az elnöki rendszer bevezetéséről döntő, április 16-i török népszavazás mellett kampányoljanak.

Majd a Saar-vidék miniszterelnöke is közölte, betiltják a német tartományban a török alkotmánymódosító népszavazáshoz kapcsolódó kampánygyűléseket.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Nemzetközi kutatás a migránsokat érő és az általuk elkövetett bűncselekményekről