rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Nemzetközi kutatás a migránsokat érő és az általuk elkövetett bűncselekményekről


Világ

Nemzetközi kutatás a migránsokat érő és az általuk elkövetett bűncselekményekről

A migránsokat érő és az általuk elkövetett bűncselekményeket egyaránt vizsgálja egy nemzetközi kriminológiai kutatás. Nyolc európai ország szakértői, köztük hazánkból két kriminológus, összesítik és elemzik a 2015-től tapasztalható menekülthullám idején történt bűneseteket.

Eredményt 2018-ra vár a kriminológusoktól a kutatást összefogó német szövetségi bűnügyi hivatal, a Bundeskriminalamt. A kölni tömeges molesztálások (2015 szilvesztere) óta a híradások középpontjában vannak a migránsok vagy bevándorlók által elkövetett bűncselekmények Németországban, ahogy az őket érő támadások is. Emlékezetes például több eset, amikor menekültek szálláshelyeit gyújtották fel a befogadásukat ellenző németek.

A jelenséget Németország mellett Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban és Görögországban azért dolgozzák fel közös vizsgálatban a kutatók, mert az európai országok nyilvántartása és statisztikai módszerei nem egységesek, így jelenleg nem összevethetőek a tendenciák.

A nemzetközi sajtóban megjelenő hírek, miszerint a magyar egyenruhások számos alkalommal bántalmazták és megalázták a magyar területre lépő, illetve a kerítésen átszökő migránsokat, futótűzként terjedtek el a világon. A most zajló nemzetközi kutatásban résztvevő magyar kriminológus, dr. Póczik Szilveszter ezeket az eseteket is vizsgálja, de a sajtóhíreknél szerinte sokkal árnyaltabb a valóság.

- Mi a vizsgálat célja?

- Európa több országát érinti a migrációs hullám, ez társadalmi és biztonsági problémákat is felvet. Oda-vissza jelenségekről van szó, a befogadó országokén túl a migránsok biztonsága is veszélyeztetett. A kutatással arra keressük a választ, hogy milyen hasonló és specifikus jelenségek tapasztalhatók a vizsgált európai országokban.

- Magyar rendőröket 44 esetben jelentettek fel a déli határon elkövetett túlkapások miatt 2015 szeptembere óta, összesítette a panaszokat a Legfőbb Ügyészség a nemzetközi botrány kirobbanása után. Negyven esetben hivatalos eljárás közben elkövetett bántalmazás miatt tettek feljelentést a migránsok, illetve azok képviselői.

- A kutatás megkezdése után levelet írtam néhány Magyarországon működő civil szervezetnek, és azt kértem, hogy működjenek velünk együtt. Az ő adataikat, tapasztalataikat is felhasználnám a kutatásban. Fontos tisztáznunk, hogy pontosan hogyan történtek az esetek, mert akad olyan ügy, amiről utólag kiderült, hogy másként esett meg a valóságban, mint ahogy nyilvánosságra került. Egy rendőrkutyás támadásról például kiderült, hogy a migránst egy tanyán élő kuvasz támadott meg, egy rendőri bántalmazás ügyében pedig maga az adatközlő pontosított úgy, hogy nem magyar, hanem szerb egyenruhás bántotta. Természetesen ez a két példa nem azt jelenti, hogy a beszámolókat kétségbe vonnánk, csak rávilágítanak, hogy alaposan kell feltárni az eseteket. Nagyon komoly nyomozati, ügyészi és bírói eszközökkel lehet csak feltárni, hogy pontosan mi történt egy-egy esetben.

- Az említett összes 44 esetet részletesen feltárja a nemzetközi vizsgálat részeként?

- Vannak olyan ügyek, amik kapcsán a nyomozás jelenleg is folyik. Az Országos Kriminológiai Intézet, aminek a kutatója vagyok, nem foglalkozik lezáratlan ügyekkel. Mi csak a már lezárt, jogerős eseteket kutathatjuk részleteiben.

- Milyen típusú bűncselekményeket vizsgálnak még?

- A migránsok ellen elkövetett ún. gyűlöletbűncselekmények nemzetközi összehasonlítása is a kutatás része. Németországban például sokkal több ilyen történik, mint Magyarországon, de persze nálunk is előfordulnak ilyen esetek, amiket feljelentések is mutatnak. Tavaly a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoporttal (GYEM) dolgoztunk együtt, és próbáltunk egy olyan mátrixot létrehozni, amit a nyomozó hatóságoknak mintaként tudunk ajánlani azokban az esetekben is, ahol a gyűlöletbűncselekmény első látásra nem bizonyítható egyértelműen.

- Németországban több menekültügyi központot, szállásépületet gyújtottak fel. Magyarországon milyen jellegű gyűlöletből elkövetett cselekmények ismertek?

- Idehaza nem feltétlenül a menekülők a célpontok, hanem olyan személyek, akik külföldiek, vagy annak tűnnek rassz, kinézet, mentalitás alapján. A gyűlöletbűncselekményeknek alapvetően két fajtája van. Az egyik az uszítás, gyűlöletkeltés, verbális gyűlöletcselekmények. A másik esetben valóságos támadás, bántalmazás éri az áldozatokat. Leggyakrabban megverik, leköpdösik őket. Adataink alapján Magyarországon jobb a helyzet, mint általában Európában.

- A menekülthullám elején Magyarországon a híradásokban is láttunk önjelölt határvédőket, olyan civileket, akik maguk indultak a határ védelmére.

- Ezeket a próbálkozásokat a kormány hamar igyekezett elfojtani. Az egyenruhás bűnözésként emlegetett kategória úgy került be a törvénykönyvbe, hogy a vonatkozó paragrafus kizárja annak a lehetőségét, hogy valaki közbiztonsági, rendészeti feladatokat civilként vagy önkéntes szerveződés tagjaként, szaknyelven vigilánsként ragadjon magához. A határőrizettel egyedül a hivatásos rendészeti erők jogosultak foglalkozni Magyarországon. Ez a szabályozás vette elejét a menekülthullám elején az ön által említett jelenségnek.

- Vizsgálják-e, hogy a zárt táborokon belül mi történik? Békéscsabán 94 menedékkérő kezdett éhségsztrájkba, hogy tiltakozzanak a hónapokig vagy fél éven át tartó bezárásuk ellen. Kifogásolják, hogy háborúk, szenvedés elől menekülnek, itt pedig rabokként kezelik őket. A feszültség nem szül még nagyobb feszültséget elhúzódó bezártság idején?

- Fogalmazzunk pontosan, és válasszuk külön a befogadó állomásokat, és a most létesülő tranzitzónákat. A befogadó állomásokat azok nem hagyhatták el, akik ellen nemzetbiztonsági vizsgálat vagy büntetőeljárás zajlott, idegenrendészeti őrizetbe kerültek. Személyesen nem jártam az új tranzitzónákban, de úgy tudom, hogy sokkal kulturáltabb körülményeket nyújtanak, mint a korábbiak. Szerbia felé bármikor elhagyhatják a tranzitzónákat az ott tartózkodók.

- Várhatóan 2018-ban összesítik a nyolc európai országban zajló kutatás eredményeit.

- A migránsok helyzetén túl az országok pártrendszerét és médiaviszonyait is azonos szempontok alapján összegezzük és értékeljük, így 2018-ra lehetőség lesz az összehasonlíthatóságra. Így az egyes országokban feladatok is körvonalazódhatnak. Már most látni például, hogy Belgiumnak sokkal jobb statisztikai rendszert kell kiépítenie. Kevesen tudják, hogy a volt Osztrák-Magyar Monarchia területén, így Csehországban és hazánkban hagyományosan igen fejlett a statisztika, ezzel Európa élvonalában vagyunk. Belgiumban például olyan rendszert kell létrehozni, ami túlmutat a tartományokon. A kutatásban országonként 1-2 szakember vesz részt, többféle munkaterületről. A projektet vezető Németországban dolgozik a legtöbb kolléga a kutatásban.

Fotó: A kezdő képet munkatársunk, Shenouda Nóra készítette a magyar-szerb határon 2015 szeptemberében, a menekülthullám kezdetén. A három afgán férfi a tálibok kegyetlenkedései elől menekült el szülőföldjéről.