rendkívüli hír

rendkívüli hír

Európa javuló gazdasági kilátásai

Erősebb növekedés, javuló foglalkoztatás, feltámadt infláció - Európa talpraállása érezhető, de féloldalas. Mit várhatunk a kontinens gazdaságától?

Éppen ezt olvassa:

Európa javuló gazdasági kilátásai

Betűméret Aa Aa

Egy évtized után először valamennyi európai gazdaság növekedési pályára állt, bár még kérdés, hogy a növekedés idén vagy jövőre indul be ténylegesen. Rengeteg a bizonytalan tényező – ellentmondó üzenetek az új amerikai kormány részéről, választások több meghatározó tagállamban, aggodalmak Kína és a brexit miatt. A London Business School szakértőjével jártuk körül, milyen út áll Európa gazdasága előtt.

Nézőpont

Ha az Egyesült Államok lelassul, és jobban védi a saját piacait, az Európának fájni fog.

Az előrejelzések szerint Európa minden országában, még a válság által legjobban sújtott országokban is nőni fog a gazdaság idén és jövőre is. Az euróövezet növekedése lassabb lehet, mint tavaly, de 2018-ban újra lendületet vesz. Emögött nem csak az export növekedése áll. Íme a gyorstalpalónk arról, hogy az elmúlt években alacsony infláció hogyan indulhat újra növekedésnek.


Gyorstalpaló: miért is örülünk annyira, hogy nő az infláció?

Helén a vásárlásairól az alapján dönt, hogy az áruk és szolgáltatások ára miként alakul.

Az elmúlt pár évben az árak évről-évre csökkentek. Ezért Helén halogatta a beszerzéseit, mert úgy gondolta, így végül majd olcsóbban vásárolhat.

Ezzel csökkent a vásárlóerő, mert csökkentek az eladások, a befektetés, a foglalkoztatás és így kevesebb lett a munkabér is.

Az alacsony inflációt részben a gazdaság egyik legfontosabb erőforrásának, az olajnak az alacsony ára okozta.

Az olaj ára elindult felfelé, így az infláció is közelebb került az Európai Központi Bank szerint stabil árakhoz vezető szinthez.

Az infláció az eurózónában idén 1,7 százalékra nőhet.

A teljes EU-ban pedig 1,8 százalékra.

Ez azt is jelenti, hogy nőnek a befektetések, és a belföldi kereslet továbbra is erős marad.

Ugyanakkor ha az infláció túl magasra szökne, akkor Helén megint kevesebbet költene.


A francia ajtókészítők dilemmái

Azt láttuk korábban, hogy lassan beindult a növekedés, de azért nem minden fenékig tejfel. Az európai gazdaság lassan tér magához, ez derül ki a négy legnagyobb uniós gazdaságra vonatkozó elemzésekből. Csak Németország kilátásai javultak, Franciaország számai csak egy hajszállal jobbak, mint a korábbi előrejelzésekben. Hogyan néznek a jövőbe a vállalkozások most, hogy a magánszektor növekedése februárban hatéves rekordot döntött?

A lyoni Maviflex három évtizede készít ipari ajtókat. A vásárlóik ipari vállalkozások, tehát az eladásaik érzékenyen reagálnak az iparági kilátásokra: ha az ipar nem megy, akkor az ő ajtójukat sem veszik. A fémrudakból negyven munkás készíti el az ajtókat, az értékesítéssel és egyéb kiegészítő tevékenységekkel együtt nyolcvannyolc ember dolgozik a cégnél. És hamarosan újakat is felvesznek, mivel a forgalom újra növekszik.

- 2011-hez képest például nagyjából 30-40 százalékkal növeltük a heti ajtógyártó kapacitásunkat – mondta az Euronewsnak Laurent Melia, a cég biztonságtechnikai és környezetvédelmi menedzsere. – 2011-ben nagyjából ötven ajtót tudtunk gyártani egy héten, most 85-90-et, néha még többet, akár a százat is meg tudjuk közelíteni.

A Maviflex növekedése azt jelzi, hogy a magánszféra és különösen a gyártás kezd magához térni. Mindez lassan az egész eurózónában érzékelhető, ahol másfajta cégek is kezdenek toborozni.

Az előrejelzések szerint az eurózónában a munkanélküliség is csökkenni fog 10-ről 9,1 százalékra, ami más európai országokra is kedvezően hat.

Az elmúlt hónapokban az euró alacsony árfolyama megkönnyítette az európai termékek exportját, növelte azok versenyképességét, de ez a hatás lassan elhalványul, így jól jönne, ha a foglalkoztatás és a belső kereslet növekedése éreztetné a hatását.

Bizakodás ide, jó jelek oda, a Maviflexhez hasonló cégek egy már ismerős problémával szembesülnek: aki nem fektet be, az lemarad, miközben a politikai környezet bizonytalan.

- Ez aggodalomra ad okot, mert a bizonytalanság miatt nem látjuk, tudunk-e majd profitálni a befektetéseinkből, ráadásul azt is tudjuk, hogy Franciaországban a választási évek nem éppen ideálisak befektetési szempontból, mert ilyenkor mindenki kivár – mondta a vállalat vezérigazgatója, Anne-Sophie Panseri.


“Európa talpra állása egyre határozottabban látszik”

A kilátásokról a világ egyik legkiválóbb közgazdászával, a London Business School professzorával, Lucrezia Reichlinnel beszélgetünk.

Euronews: - Kezdjük a bizonytalansági tényezőkkel. Választások Európában, az új amerikai kormány, Kína, a brexit – hogyan rangsorolná ezeket?

Lucrezia Reichlin: – Azt hiszem, hogy az Egyesült Államokban elsősorban a Trump-tényező okoz bizonytalanságot. Ez az amerikai gazdaság szempontjából is meghatározó, amiről sokan azt gondoljuk, hogy a jelenlegi szinten tetőzött. Európának megvannak a saját gondjai. Persze ha az Egyesült Államok lelassul, és jobban védi a saját piacait, az Európának fájni fog. Ugyanakkor Európa talpra állása egyre határozottabban látszik.

- Hogyan lehet növelni a befektetéseket, amikor itt is, ott is van miért aggódni?

- Igazából ez az, amin dolgoznunk kell. Azon, hogy még a gyengébb cégek is, a vállalati szféra gyengébb része is profitáljon az elérhető korszerű technológiából. Szerintem a magánszférát is meg kell győzni arról, hogy a növekedési kilátások valósak, és ha a politikai bizonytalanság eloszlik, akkor ez a derűlátás hosszabb távon is kitart.

- Lemaradtam valamiről? Nekem úgy tűnik, egyedül Németország van talpon.

- Németország növekszik, de Spanyolország is. Tulajdonképpen ilyen szempontból egyedül Olaszország okoz csalódást. Azt hiszem, Olaszországnak most már tényleg oda kell hatnia, hogy a gyengébb régiók felzárkózzanak a jobban növekvő térségekhez.

- A foglalkoztatás számai és a bérek nominális értéke is bizakodásra ad okot Európában. Mit kell tenni ahhoz, hogy ez a lendület megmaradjon, sőt növekedjen?

- A maginfláció, tehát az élelmiszer és az energiaárak kizárásával számolt infláció még mindig alacsony, ezért az Európai Központi Bank szerintem fenntarthatja gazdaságélénkítő programját. Annak az azonnali kivezetése nyilván ártana a reálgazdaságnak és a pénzügyi stabilitásnak is. Ugyanis akkor a hosszú távú kamatok elkezdenének nőni, és a magas államadóssággal küzdő országoknak ez nagy gondokat okozna. Összességében azt hiszem, hogy az euróövezetnek egyrészt a saját irányítási mechanizmusán kell javítania, másrészt folytatnia kell a gazdaságélénkítést.

- Jó, de hogyan?

- Szerintem arra kellene kérni a politikusainkat, a gazdasági intézményeket, az eurózóna és a tágabb értelemben vett Európa gazdasági kormányzó szerveit, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek megkönnyítik az új technológiák bevezetését, és ezzel erősebbé teszik a vállalkozásokat. A gazdaságnak még további stimulusra van szüksége.