rendkívüli hír

rendkívüli hír

Tannhäuser - Wagner francia akcentussal

Éppen ezt olvassa:

Tannhäuser - Wagner francia akcentussal

Betűméret Aa Aa

Nem mindenki tudja, hogy a megváltás, valamint a testi kontra lelki szerelem egyetemes kérdéseit feszegető Tannhäuser című Wagner-operának francia verziója is…

Nem mindenki tudja, hogy a megváltás, valamint a testi kontra lelki szerelem egyetemes kérdéseit feszegető Tannhäuser című Wagner-operának francia verziója is van. 1861-ben a párizsi operaház is műsorra tűzte a darabot. Wagner beleegyezett a francia librettóba, és hogy a helyi operahagyományokat követve egy balettjelenettel toldja meg a nyitóképet. A darab nem aratott nagy sikert. Mégis mindmáig sokan ezt a változatot részesítik előnyben. A Monte-carlói Opera főigazgatója, Jean-Louis Grinda is régóta szerette volna színpadra állítani. Most sikerült.

Jean-Louis Grinda:

- Igazából az apám miatt akartam megrendezni a Tannhäuser 1861-es párizsi verzióját. A francia nyelv a némethez képest egészen más költőiséget ad hozzá, a gyengédség és a törékenység nem ugyanúgy jön át a két nyelven. A bemutató a költészet iránt fogékony közönséget elvarázsolta, különösen Baudelaire-t. Baudelaire inspirálta a rendezést.

Nathalie Stutzmann francia kontraalt operaénekes és karmester vállalta a dirigensi feladatokat.

- Beszélgettem a rendezővel, és mivel egyikőnk se az félős fajta, amikor megkérdezte, hogy elvezényelném-e Tannhäusert, azonnal rávágtam, hogy igen. Én már csak ilyen vagyok. Csak akkor jöttem rá, milyen nagy fába vágtam a fejszémet, amikor megláttam a partitúrát. Megőrültél? – mondtam magamban. De hát micsoda kihívás volt! Meggyőződésem, hogy aki művészeti neveltetést kap, az nagyobb dimenziókban képes gondolkodni. És amikor egy “maratoni” darabon dolgozol – ha mondhatok ilyet -, tehát nem a 100 méteres síkfutás a cél, akkor karmesterként iszonyúan fontos, hogy tudj gazdálkodni az idővel. Fel kell építeni az egész estét. Ismerni kell az összes tempóváltást, amiből rengeteg van ebben az operában, több száz… Szóval egészen másképp kell kezelni az időt, ahogy a hosszútávfutónak is a sprinterhez képest. A legapróbb részletekig ki kell dolgozni az architektúrát, ám ebből rengeteget lehet tanulni.

Jean-Louis Grinda:

- Tannhäuser művész, az elátkozott fajtából. Olyan, mint ma, mondjuk, Mick Jagger, vagy a többi ellentmondásos, gyűlölt művészfigura, aki mégis oly elbűvölő, imádni való, miközben persze kritizáljuk. Szerintem Richard Wagner megszállottan rajongott Tannhäuserért, mert hiszen ő maga is egy Tannhäuser volt, kitagadott, kiátkozott művész.