rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Ítélethirdetés előtt a volt szeretője megcsonkításával vádolt orvos ügye


világ

Ítélethirdetés előtt a volt szeretője megcsonkításával vádolt orvos ügye

Március tizedikén, pénteken a Fővárosi Ítélőtábla ítéletet hirdet Dr. B.K. ügyében, aki a vád szerint a volt szeretőjét lakása ajtajában megtámadta, injekcióval elkábította, lúgot öntött a nemi szervére, majd a bezárt lakásban hagyta úgy, hogy a kommunikációs eszközeit elvitte. A “lúggal leöntött nő” esete messze túlmutat a bulváron.

Egy történet a magyar igazságszolgáltatásról

Dr. B. K. a budai Irgalmasrendi kórház volt igazgatója és egy prominens fideszes egészségpolitikus rokona. Az Orbán-rezsim ügyészségét gyakran éri a politikai elfogultság vádja – ebben az ügyben pedig ezt a vádat nem sikerült eloszlatniuk.

A nyomozás a kezdetektől szállította azokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az elsőfokú bíróság bűnösnek találta Dr. B. K-t. Az ügyészség azonban 2014 áprilisában meg akarta szüntetni az eljárást, amitől csak a sértett fellebbezése miatt visszakoztak. Majd vádat emeltek Dr. B. K. ellen életveszélyt okozó testi sértés vádjával, de egy szó nélkül belenyugodtak, hogy az elsőfokú bíróság – a másodfok felől nézve “félreértve” a szakértői véleményeket – úgy ítélte meg, hogy a sértett nem volt életveszélyben, ezért mindössze 4 év szabadságvesztésre ítélte a vádlottat.

A másodfokú tárgyaláson az ügyészség csak súlyosbítást kért. A sértett ügyvédje harcolta ki, hogy a szakértőket újra hallgassák meg, és tisztázzák azt, hogy életveszélyben volt-e az áldozat, és az orvos vádlott tudhatta-e, hogy volt szeretőjét életveszélybe sodorja a kórházon kívüli amatőr altatással, illetve a maró anyaggal. Az ügyész – aki a tárgyaláson a szakértőknek egyetlen kérdést sem tett fel – végül ismét éleveszélyt okozó testi sértésre módosította a minősítést, ugyanakkor kérte kivenni a bizonyítékok közül a vádlott kocsijában talált, az altatáshoz szükséges szermaradványt tartalmazó injekcióstűt.

Mi a tét másodfokon?

Első fokon a bíróság négy év szabadságvesztésre és öt év foglalkozástól eltiltásra ítélte Dr. B. K-t maradandó egészségkárosodást okozó súlyos testi sértésért. Ez nemzetközi viszonylatban rendkívül enyhe büntetés, ami nagyrészt a megengedő minősítésen múlott.

(Itt talán érdemes megjegyezni, hogy a büntetés mértéke két tényezőtől függ: van egy tól-ig határ, amely azon múlik, milyen bűncselekményeknek minősíti a bíróság az elkövető tettét. Ezeken a határokon belül a bíróság az enyhítő és súlyosbító körülményeket figyelembe véve szabja ki a büntetést. Dr. B. K. büntetését viszonylag alacsony határok között középre szabta ki az elsőfokú bíróság.)

Az ügyészség nem kérte átszabni a minősítést, viszont azt igen, hogy ugyanezen határok között súlyosabb büntetést szabjanak ki az orvosra.

A védelem elsősorban felmentésért fellebbezett, másodsorban azért, hogy az ügyet tegyék vissza elsőfokra.

A sértett képviselője a másodfokon azt próbálja elérni, hogy sokkal súlyosabb bűncselekmény-halmazatnak minősüljön az orvos tette: szerinte az alapcselekmény eshetőleges szándékkal elkövetett emberölési kísérlet, számos minősítő tényezővel, mint a különös kegyetlenség. Ehhez jön még a rablás az értékek elvitele miatt, a magánlaksértés, és még számos kisebb bűncselekmény, ami együtt akár életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását is lehetővé tenné.

Másodfokon a szakértők kimondták, hogy a nő közvetett életveszélyben volt a nemi szervére öntött maró anyag miatt. Ebből az következik, hogy ha az orvost bűnösnek találják, a minősítés biztosan súlyosabb lesz, mint az első fokú ítéletben.

A bizonyítékok

- Ez egy gondos, precíz terv, hogy valaki bemegy a volt barátnője lakásába, és abban reménykedik, hogy az nem ismeri fel? Valaki, aki hat éves kora óta ismeri, öt éven át szoros kapcsolatban voltak, nem ismeri fel akár a mozgásáról, az illatáról? – kérdezte a másodfokú tárgyaláson az utolsó szó jogán a vádlott, aki azt is felpanaszolta, hogy az ártatlanság vélelmében nem volt része, és a közfelháborodás minden gát nélkül szakadt rá. Lássuk tehát, milyen bizonyítékok alapján ítélte el az első fokú bíróság.

Egy szomszéd, aki távozóban találkozott a támadóval, több ember közül felismerte az orvost a rendőrségen úgy, hogy elvileg csak a szemét látta, mert maszk volt az arcán. A védelem arra hivatkozik, hogy a sajtóban ekkor már megjelent a gyanúsított képmása, ráadásul a tanú memóriája az idő előrehaladtával egyre javult.

Az orvos kocsijában találtak egy injekciós fecskendőt a nő elaltatásához használt két szer egyikének a maradványával. A nő DNS-e nem volt a tűn, de ez elvileg nem jelenti, hogy nem használták a bűncselekményhez. A szakértők szerint a fecskendő űrtartalma kicsi, ami kétségessé teszi, hogy be lehetett-e vele adni annyi szert, amennyi a nő gyors elaltatásához kellett – de az elkövető használhatott több fecskendőt is. Az ügyészség másodfokon a szakértők meghallgatása után kérte kivenni a fecskendőt a terhelő bizonyítékok közül – ami a bíróságot nem kötelezi, de meglehetősen furcsa, hogy ezt az elvileg a vádat képviselő ügyészség kéri.

Az orvos azt mondta, hogy egy épületbejárás miatt hamarabb ment be a munkahelyére. Hirdetménnyel kerestek olyan munkatársakat a kórházban, akik látták az igazgatót aznap reggel, de még így sem sikerült az alibijét igazolni.

A legfőbb érv a kórházigazgató bűnössége mellett mégis az, hogy ki más tehette volna? Neki volt indítéka és neki volt speciális szaktudása. Égési sérülésekkel foglalkozó orvosként a maró anyagokhoz is értett, az altatáshoz szükséges ismeretekhez és szerekhez hozzájuthatott. És pont ez az egyértelműség, amibe a védelem kapaszkodik: hogy az nem igazi bizonyíték egy ember bűnösségére, hogy senki mást nem tudunk, aki tehette volna. – A rendőrség az elejétől kezdve csak utánam nyomozott – mondta az orvos a másodfokú perbeszédében.

Pénteken az lesz az egyik kérdés, hogy a bíróság szerint ezek a bizonyítékok összeállnak-e egy zárt logikai láncba, amelyből kétséget kizáróan kihozható, hogy a brutális bűncselekményt a volt szerető követte el.

Egy történet a nők védelméről

A másodfok első tárgyalása a Nők Elleni Erőszak Világnapjára esett. Az ebben rejlő szimbolikát nehéz volt nem tudomásul venni. A vád szerint az orvos az őt visszautasító nőt a nőiességében próbálta megsemmisíteni. Az uralkodó rendszer férfi tagjaként hatalmában és eszében bízva abban reménykedett, hogy a következményeket elkerülheti.

Renner Erika élete a támadás után rendkívüli mértékben megnehezült. Hosszú ideig morfiumon élt, állandó fájdalmai voltak, folyamatos helyreállító műtéteken esett át, miközben az a férfi, akit az elsőfokú bíróság is a támadóval azonosított, nem csak, hogy szabadlábon volt, de orvosként is praktizálhatott. Majd kapott egy európai viszonylatban is rendkívül elnéző mértékű szabadságvesztést, ami az ítélet kritikusai szerint azt üzeni: egy nővel bármit meg lehet tenni.

Ehhez jöttek az eljárás során felhalmozott sérelmek, amelyek elsősorban az ügyészség érthetetlen lépéseihez kapcsolódtak. Másodsorban a védelem taktikájához, amely minden lehetőségbe belekapaszkodik, így újra és újra megkérdőjelezve például a nő sérüléseinek súlyosságát. A védelem még az események egy olyan változatát is elképzelhetőnek tartja, hogy a nőt valaki megtámadta, elkábította, majd magát öntötte le forró vízzel. Holott a perbeli szakértők szerint a forró víz másmilyen sérüléseket okoz. A védelem előszeretettel hivatkozik arra is, hogy Renner Erika nem ismerte fel a támadót.

- Amikor rám támadtak, ez egy keddi nap volt, fél nyolc, amikor elmentek a gyerekeim – mondta erről Renner Erika az Euronewsnak. – Aztán egy sokkszerű támadás az ajtóban, azonnal hátra fordítottak – ez így zajlott. Lehet hogy valaki felismerné, és nem kapna frászt egy álarcos, talpig beöltözött embertől bukósisakban. Én nem nézegettem, hogy ki az: azt hittem, hogy meg fognak ölni. Lehet, hogy vannak ennél ügyesebb emberek, akik ilyenkor szagolgatják, nézegetik a járását, esetleg mást jól megfigyelnek, mint egy kávézóban -én nem vagyok ilyen.

Az utolsó tárgyaláson, amikor Dr. B. K. az ártatlanság vélelmére hivatkozott, és arra, hogy középkori bűnbakként kezelik, azt is megkérdeztük az asszonytól, hogy miután ő és az ügyvédje gyakorlatilag átvették az ügyészségtől annak feladatait, ez azt is jelenti-e, hogy most már bizonyos abban, hogy az orvos volt a támadója.

- A lehetséges elkövető soha nem volt más – válaszolta Renner Erika. – De nem állítottam olyat, amit nem tudok teljes bizonyosságal. Amikor megkaptam az iratismertetéskor az anyagokat: hogy megtalálták a kocsijában a tűt; hogy felismerte őt egy lakó; hogy nincs alibije – ezek még jobban megerősítettek ebben.

világ

Összeomlott Málta egyik legszebb természeti képződménye