rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Hollandia: nem elég győzni, kormányt is kell alakítani


Hollandia

Hollandia: nem elég győzni, kormányt is kell alakítani

Hollandiában finisébe ért a választási kampány: még tíz nap, és eldől, hogy a jobb- és balközép hagyományosan meghatározó pártjai képesek lesznek-e nyeregben maradni, vagy Európa uralkodó trendjének megfelelően a szélsőjobboldal átveszi a stafétát Hágában is.

A kormányfő arról beszél, hogy ők a legtámogatottabbak, de sarkukban van a szélsőjobb Szabadság Párt, úgyhogy jó nagy a kockázata annak, hogy ők viszik majd el a legtöbb voksot. Ez rossz hír lenne – teszi hozzá mondván, hogy keményen fog küzdeni pártja elsőségéért.

A kormányfő pártjának, a Szabadság és Demokrácia Néppártjának 23-27 mandátumra volna szüksége ahhoz, hogy megőrizze koalíciós szerepét.

A nagy rivális, Geert Wilders Szabadság pártja esetében nem is az a döntő kérdés, hogy lekörözi-e a többieket, hanem az, hogy ebben az esetben hogyan tudna kormányt alakítani.

Wilders szerint a kormányfőnek igaza van, jó eséllyel a Szabadság Párt lesz a legjelentősebb politikai erő a választások után Hollandiában.

Azzal viszont nem ért egyet, hogy olcsó populizmussal operálnának. Szerinte arról beszélnek, ami az embereket érdekli, Tehát valós problémákkal foglalkoznak.

Mi a valós probléma ma Hollandiában?

A holland gazdaság bővülőben, a munkanélküliség ötéves viszonylatban a legalacsonyabb, úgyhogy effajta kihívásokkal a következő kormánynak a papírforma szerint nem kell számolnia.

Ami viszont komoly kérdés, az a bevándorlás, még inkább a bevándorlók integrálása. Vagyis
Wildersnek igaza van, ha nem is úgy, ahogyan azt ő gondolja. A Szabadság párt ugyanis úgy képzeli például a muzulmánok integrációját, hogy eltünteti, mintegy betiltja különbözőségük minden nyomát.

Ami a menekültválságot illeti, Hollandiában a várakozások szerinti körülbelül 90 ezer menekülő helyett alig több, mint 30 ezer érkezett tavaly.

Mi lesz, ha Wildersék lesznek a befutók?

Ez önmagában még nem jelentene semmit, Hollandiában ugyanis körülbelül száz éve koalíciós kormányok váltják egymást, márpedig a kormányzati esélyesek mindegyike kizárta, hogy együttműködjön a Szabadság párttal.

Hollandia a kis pártok országa, ami azt jelenti, hogy a két nagy (Szabadság és Demokrácia Néppártja, Munkáspárt) és a négy középpárton kívül (a Kereszténydemokraták, a liberális D66, a Szociáldemokraták és a Zöld Baloldal) számtalan kis párt osztozik a választók bizalmán. Így aztán a koalícióalakításhoz idén is legalább öt pártra lesz szükség, és ezek egyike biztosan a kis pártok közül kerül ki. A várakozások szerint a gyorsan erősödő zöldpárt lehet majd a mérleg nyelve.

Mit mondanak még az elemzők?

A kutatóintézetek a Szabadság Párt minimális előnyét valószínűsítik, habár a párt támogatottsága valamelyest visszaesett az elmúlt hetekben: 20-ról 16 százalékra.

A legutóbbi választások alkalmával is ez volt a helyzet. A kampány vége felé a Szabadság párt vezetett, de aztán a voksok mégis más végeredményt hoztak. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a választók körülbelül fele még meggondolhatja magát az utolsó pillanatban.

De ha csak a számoknál maradunk, ha ad absurdum Wildersék akár 30 helyet elnyernek a következő parlamentben, honnan szednék össze a maradék 46-ot? Merthogy a kormányzati többséghez legkevesebb 76 mandátum szükséges a 150 fős holland törvényhozásban.

A koalíciós tárgyalások három hónapnál tovább nem szoktak húzódni Hollandiában. Ez valószínűleg csak akkor nem lesz tartható, ha ezúttal a szélsőjobb nyer.

Hozzáértők szerint valószínűbb, hogy ha minden kötél szakad, Wilders ellenzékben marad, minthogy beadja a derekát bármiféle kormányzati pozíció kedvéért.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia: az egészségügyi rendszer tervezett átalakítása ellen tüntettek