Szörnyű év volt a világban 2016 az Amnesty International jelentése szerint, ami Magyarország emberi jogi teljesítményéről is lesújtó képet fest.
HIRDETÉSLesújtó képet fest Magyarország emberi jogi teljesítményéről az Amnesty International 2016-os éves jelentése. A nemzetközi jogvédő szervezet éves jelentése a Magyarországról szóló fejezet élén három aktualitást emel ki:
1) A terrorvészhelyzet kategóriája homályos és tágan meghatározott intézmény az AI szerint. A jogvédők emlékeztetnek, hogy a terrorvészhelyzetről szóló rendelkezéseket elenyészően kevés demokratikus kontroll mellett vezették be az Alaptörvény módosításával.
2) A magyarországi romák továbbra is rendszeresen lesznek hátrányos megkülönböztetés és gyűlöletbűncselekmények áldozatai.
3) Magyarország tovább folytatta a menekültek és migránsok emberi jogai elleni szisztematikus támadássorozatát a növekvő nemzetközi bírálat ellenére.
Az Amnesty International évről évre vizsgálja a világ országaiban az emberi jogok érvényesülését, a 2016/17-es kötet 159 országot részletez, összesítve a jogvédők által aggályosnak tartott jelenségeket, történéseket, tényeket. Az AI számos országban működtet irodát, így a szervezet több száz aktivistája készítette a négyszáz oldalas, az Emberi jogok helyzete a világban című állapotfelmérést.
A magyarországi fejezet az előbbi három fő pont mellett tárgyalja a civil szervezetek 2014-es ad hoc ellenőrzését és annak módját, kiemelve, hogy a razziák és elhúzódó vizsgálatok során nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot.
A szólásszabadság állapotát illetően kitér az összesítés a Népszabadság kiadásának felfüggesztésére és újságíróinak munkájának a lapnál történő hirtelen megszüntetésérére.
Az igazságszolgáltatás című szócikkben*a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének* – megbízatásának
lejárta előtti – elbocsátását részletezik a jogvédők, ami sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat.
A Magyarországról szóló fejezet három legfontosabb témakörét szó szerint közöljük az alábbiakban:
1) TERRORELLENES INTÉZKEDÉSEK ÉS KÖZBIZTONSÁG
A kormány tovább szélesítette a terrorellenes törvények alkalmazási körét. Januárban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy a rendőrségről szóló törvény, amely lehetővé tette, hogy a Terrorelhárítási Központ pusztán miniszteri engedély alapján, bírói jóváhagyás nélkül folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket, sérti a kérelmezők magán- és családi élethez fűződő jogát. A bíróság szerint Magyarország vétkes, mert nem biztosított megfelelői bírói kontrollt és hatékony kártérítést a jogellenes megfigyelések áldozatainak.
Júniusban az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény hatodik módosítását, és bevezetett egy új, homályos megfogalmazott különleges jogrendet, a terrorveszélyhelyzetet, amelynek meghatározása nem felel a nemzetközi jogban előírt kritériumoknak. A módosítás egy sor kiterjesztett hatáskört ad a végrehajtó hatalom kezébe: a kormány korlátozhatja az országon belüli mozgást; államok, cégek vagy magánszemélyek érdekeltségeit zárolhatja; megtilthatja vagy korlátozhatja a közterületen tartandó rendezvényeket és speciális terrorelhárítási intézkedéseket vezethet be, mindezeket bírósági vagy teljes országgyűlési kontroll nélkül. A terrorveszélyhelyzetben a biztonsági erők a szokásosnál szélesebb körben használhatnak lőfegyvert, megsértve ezzel a vonatkozó nemzetközi előírásokat és sztenderdeket.
November végén egy szíriai állampolgárságú férfit 10 év fegyházra ítéltek “terrorcselekmény” elkövetése miatt, amiért 2015 szeptemberében részt vett egy a menekülők és a magyar határőrök között kitört összecsapásban a szerb-magyar határon. A vád és a védelem is fellebbezett az első fokú döntés ellen.
2) HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS – ROMÁK
Januárban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság utasította a miskolci önkormányzatot, hogy dolgozzon ki egy intézkedési tervet a főleg romák lakta, Számozott utcák néven ismert városrész kilakoltatott vagy kilakoltatásra váró lakóinak ügyében. A terv alig 30 lakást különített el a nagyjából 100 érintett család számára, és nem biztosított további forrásokat a lakhatási problémák megoldására, illetve az érintettek kártérítésére.
Márciusban az egri bíróság első fokú döntésében megállapította, hogy jogellenesen különítettek el roma gyereket heves megyei iskolákban és osztályokban. A roma tanulókat a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, a számukra kidolgozott tananyag szerint oktatták. Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt.
GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEK
Az előítélet motiválta bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozati munka és vádemelés továbbra is hagy kívánnivalókat maga után.
HIRDETÉSJanuárban a Kúria meghozta jogerős döntését a 2008-2009-es romák elleni sorozatgyilkosságok ügyében. A rasszista gyilkosságsorozatban hat embert, köztük egy öt éves fiút gyilkoltak meg, sokan pedig megsérültek. A négy vádlott közül három – az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő – tényleges életfogytiglani büntetést, negyedik társuk pedig 13 évet kapott.
Áprilisban a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi első fokú döntést, amely szerint a rendőrök hátrányosan megkülönböztették Gyöngyöspata roma lakóit, amikor 2011-ben nem védték meg őket a faluban garázdálkodó szélsőségesektől. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen.
3) MENEKÜLTEK ÉS MIGRÁNSOK
Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és menedékkérők számára a hozzáférést az ország területéhez, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli irreguláris határátlépés miatt. A kormány meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállását, dacára annak, hogy drasztikusan csökkent az országba érkezők száma. Több mint 10 000 rendőrt és katonát vetettek be a határ mentén.
Irreguláris határátlépés miatt az év végéig közel 3000 embert állítottak bíróság elé és utasítottak ki az országból anélkül, hogy vizsgálták volna, nemzetközi védelemre szorulnak-e.
HIRDETÉSTörvénymódosításokat fogadtak el annak érdekében, hogy a határtól számított 8 kilométeres sávban feltartóztatott külföldieket azonnal visszaküldhessék. Több mint 16 000 embert akadályoztak meg a határ átlépésében vagy küldtek vissza erőszakkal Szerbiába, időnként fizikai erőszakot alkalmazva.
Március 31-án a kormány kibővítette a biztonságos harmadik országok és biztonságos származási országok listáját Törökországgal.
Májusban az Országgyűlés elfogadott egy sor jogszabály-módosítást, amely gyakorlatilag megszüntette a nemzetközi védelmet kapó emberek lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és integrációs programokhoz való hozzáférését.
Magyarország felfüggesztette az együttműködést más uniós országokkal, és megtagadta a menedékkérők átvételét a dublini rendelet alapján. Megpróbált legalább 2500 menedékkérőt visszaküldeni Görögországba annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a görög menekültügyi rendszer elégtelenségei miatt felfüggesztette a visszaküldéseket.
A magyar befogadási körülmények miatt egy sor európai ország függesztette fel az emberek visszaküldését Magyarországra, időnként azt ajánlva, hogy senkit sem lenne szabad visszaküldeni.
HIRDETÉSA menedékkérők őrizetbe vételét továbbra is anélkül rendelték el, hogy vizsgálták volna az intézkedés jogszerűségét, szükségességét és arányosságát.
Júniusban az EJEB az O.M. kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy a menekültügyi őrizet sértette egy meleg menedékkérő szabadságát és biztonságát. A bíróság kimondta, hogy Magyarország elmulasztotta egy egyéni eljárás keretében megvizsgálni, hogy jogszerű-e a kérelmező őrizete, illetve nem vette figyelembe a kérelmező szexuális irányultsága miatti sérülékenységét A kormány több mint 6 milliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek ábrázolták a menekülteket és migránsokat.
Októberben egy országos népszavazás keretében a magyar választóknak az uniós áthelyezési kvótákról kellett dönteniük. A népszavazás érvénytelen lett, miután nem mentek el elegen szavazni.
Szlovákiával közösen a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint törvényellenesen döntött az Európai Unió Tanácsa az áthelyezési kvótákról. Döntés az
év végéig nem született.
Novemberben a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) jelentést tett közzé a magyar menekültügyi őrizetekről és idegenrendészeti fogdákról. A Bizottság kitért arra, hogy jelentős számú külföldi állampolgár, köztük kísérő nélküli kiskorúak számoltak be rossz bánásmódról a rendőrség részéről. A kormány tagadta a vádakat.
HIRDETÉSfotó: AI/a magyar-szerb határ 2016 augusztusában