rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lesújtó képet fest Magyarország emberi jogi teljesítményéről az AI


Magyarország

Lesújtó képet fest Magyarország emberi jogi teljesítményéről az AI

Lesújtó képet fest Magyarország emberi jogi teljesítményéről az Amnesty International 2016-os éves jelentése. A nemzetközi jogvédő szervezet éves jelentése a Magyarországról szóló fejezet élén három aktualitást emel ki:

1) A terrorvészhelyzet kategóriája homályos és tágan meghatározott intézmény az AI szerint. A jogvédők emlékeztetnek, hogy a terrorvészhelyzetről szóló rendelkezéseket elenyészően kevés demokratikus kontroll mellett vezették be az Alaptörvény módosításával.

2) A magyarországi romák továbbra is rendszeresen lesznek hátrányos megkülönböztetés és gyűlöletbűncselekmények áldozatai.

3) Magyarország tovább folytatta a menekültek és migránsok emberi jogai elleni szisztematikus támadássorozatát a növekvő nemzetközi bírálat ellenére.

Az Amnesty International évről évre vizsgálja a világ országaiban az emberi jogok érvényesülését, a 2016/17-es kötet 159 országot részletez, összesítve a jogvédők által aggályosnak tartott jelenségeket, történéseket, tényeket. Az AI számos országban működtet irodát, így a szervezet több száz aktivistája készítette a négyszáz oldalas, az Emberi jogok helyzete a világban című állapotfelmérést.

A magyarországi fejezet az előbbi három fő pont mellett tárgyalja a civil szervezetek 2014-es ad hoc ellenőrzését és annak módját, kiemelve, hogy a razziák és elhúzódó vizsgálatok során nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot.

A szólásszabadság állapotát illetően kitér az összesítés a Népszabadság kiadásának felfüggesztésére és újságíróinak munkájának a lapnál történő hirtelen megszüntetésérére.

Az igazságszolgáltatás című szócikkben*a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének* – megbízatásának
lejárta előtti – elbocsátását részletezik a jogvédők, ami sértette az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat.

A Magyarországról szóló fejezet három legfontosabb témakörét szó szerint közöljük az alábbiakban:

1) TERRORELLENES INTÉZKEDÉSEK ÉS KÖZBIZTONSÁG

A kormány tovább szélesítette a terrorellenes törvények alkalmazási körét. Januárban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy a rendőrségről szóló törvény, amely lehetővé tette, hogy a Terrorelhárítási Központ pusztán miniszteri engedély alapján, bírói jóváhagyás nélkül folytathatott titkosszolgálati megfigyeléseket, sérti a kérelmezők magán- és családi élethez fűződő jogát. A bíróság szerint Magyarország vétkes, mert nem biztosított megfelelői bírói kontrollt és hatékony kártérítést a jogellenes megfigyelések áldozatainak.

Júniusban az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény hatodik módosítását, és bevezetett egy új, homályos megfogalmazott különleges jogrendet, a terrorveszélyhelyzetet, amelynek meghatározása nem felel a nemzetközi jogban előírt kritériumoknak. A módosítás egy sor kiterjesztett hatáskört ad a végrehajtó hatalom kezébe: a kormány korlátozhatja az országon belüli mozgást; államok, cégek vagy magánszemélyek érdekeltségeit zárolhatja; megtilthatja vagy korlátozhatja a közterületen tartandó rendezvényeket és speciális terrorelhárítási intézkedéseket vezethet be, mindezeket bírósági vagy teljes országgyűlési kontroll nélkül. A terrorveszélyhelyzetben a biztonsági erők a szokásosnál szélesebb körben használhatnak lőfegyvert, megsértve ezzel a vonatkozó nemzetközi előírásokat és sztenderdeket.

November végén egy szíriai állampolgárságú férfit 10 év fegyházra ítéltek “terrorcselekmény” elkövetése miatt, amiért 2015 szeptemberében részt vett egy a menekülők és a magyar határőrök között kitört összecsapásban a szerb-magyar határon. A vád és a védelem is fellebbezett az első fokú döntés ellen.

2) HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉS – ROMÁK

Januárban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság utasította a miskolci önkormányzatot, hogy dolgozzon ki egy intézkedési tervet a főleg romák lakta, Számozott utcák néven ismert városrész kilakoltatott vagy kilakoltatásra váró lakóinak ügyében. A terv alig 30 lakást különített el a nagyjából 100 érintett család számára, és nem biztosított további forrásokat a lakhatási problémák megoldására, illetve az érintettek kártérítésére.

Márciusban az egri bíróság első fokú döntésében megállapította, hogy jogellenesen különítettek el roma gyereket heves megyei iskolákban és osztályokban. A roma tanulókat a sajátos nevelési igényű gyerekekkel, a számukra kidolgozott tananyag szerint oktatták. Júniusban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a roma gyerekek hátrányos iskolai megkülönböztetése miatt.

GYŰLÖLET-BŰNCSELEKMÉNYEK

Az előítélet motiválta bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozati munka és vádemelés továbbra is hagy kívánnivalókat maga után.

Januárban a Kúria meghozta jogerős döntését a 2008-2009-es romák elleni sorozatgyilkosságok ügyében. A rasszista gyilkosságsorozatban hat embert, köztük egy öt éves fiút gyilkoltak meg, sokan pedig megsérültek. A négy vádlott közül három – az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő – tényleges életfogytiglani büntetést, negyedik társuk pedig 13 évet kapott.

Áprilisban a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta a korábbi első fokú döntést, amely szerint a rendőrök hátrányosan megkülönböztették Gyöngyöspata roma lakóit, amikor 2011-ben nem védték meg őket a faluban garázdálkodó szélsőségesektől. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen.

3) MENEKÜLTEK ÉS MIGRÁNSOK

Magyarország továbbra is súlyosan korlátozta a menekültek és menedékkérők számára a hozzáférést az ország területéhez, több ezer ember ellen indítottak büntetőeljárást a déli határon felhúzott határzáron keresztüli irreguláris határátlépés miatt. A kormány meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fennállását, dacára annak, hogy drasztikusan csökkent az országba érkezők száma. Több mint 10 000 rendőrt és katonát vetettek be a határ mentén.

Irreguláris határátlépés miatt az év végéig közel 3000 embert állítottak bíróság elé és utasítottak ki az országból anélkül, hogy vizsgálták volna, nemzetközi védelemre szorulnak-e.

Törvénymódosításokat fogadtak el annak érdekében, hogy a határtól számított 8 kilométeres sávban feltartóztatott külföldieket azonnal visszaküldhessék. Több mint 16 000 embert akadályoztak meg a határ átlépésében vagy küldtek vissza erőszakkal Szerbiába, időnként fizikai erőszakot alkalmazva.

Március 31-án a kormány kibővítette a biztonságos harmadik országok és biztonságos származási országok listáját Törökországgal.

Májusban az Országgyűlés elfogadott egy sor jogszabály-módosítást, amely gyakorlatilag megszüntette a nemzetközi védelmet kapó emberek lakhatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és integrációs programokhoz való hozzáférését.

Magyarország felfüggesztette az együttműködést más uniós országokkal, és megtagadta a menedékkérők átvételét a dublini rendelet alapján. Megpróbált legalább 2500 menedékkérőt visszaküldeni Görögországba annak ellenére, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a görög menekültügyi rendszer elégtelenségei miatt felfüggesztette a visszaküldéseket.

A magyar befogadási körülmények miatt egy sor európai ország függesztette fel az emberek visszaküldését Magyarországra, időnként azt ajánlva, hogy senkit sem lenne szabad visszaküldeni.

A menedékkérők őrizetbe vételét továbbra is anélkül rendelték el, hogy vizsgálták volna az intézkedés jogszerűségét, szükségességét és arányosságát.

Júniusban az EJEB az O.M. kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy a menekültügyi őrizet sértette egy meleg menedékkérő szabadságát és biztonságát. A bíróság kimondta, hogy Magyarország elmulasztotta egy egyéni eljárás keretében megvizsgálni, hogy jogszerű-e a kérelmező őrizete, illetve nem vette figyelembe a kérelmező szexuális irányultsága miatti sérülékenységét A kormány több mint 6 milliárd forintot költött kommunikációs kampányokra, amelyekben bűnözőknek és a közbiztonságra veszélyes elemeknek ábrázolták a menekülteket és migránsokat.

Októberben egy országos népszavazás keretében a magyar választóknak az uniós áthelyezési kvótákról kellett dönteniük. A népszavazás érvénytelen lett, miután nem mentek el elegen szavazni.

Szlovákiával közösen a magyar kormány az Európai Bírósághoz fordult, mert álláspontjuk szerint törvényellenesen döntött az Európai Unió Tanácsa az áthelyezési kvótákról. Döntés az
év végéig nem született.

Novemberben a Kínzást és az Embertelen vagy Megalázó Bánásmódot vagy Büntetést Megelőzni Hivatott Európai Bizottság (CPT) jelentést tett közzé a magyar menekültügyi őrizetekről és idegenrendészeti fogdákról. A Bizottság kitért arra, hogy jelentős számú külföldi állampolgár, köztük kísérő nélküli kiskorúak számoltak be rossz bánásmódról a rendőrség részéről. A kormány tagadta a vádakat.

fotó: AI/a magyar-szerb határ 2016 augusztusában