NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Célegyenesben az államfő Törökországban

Célegyenesben az államfő Törökországban
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Recep Tayyip Erdogan de facto hatalma jogerőre emelkedik az áprilisi népszavazással.

HIRDETÉS

Törökországban már csak a népszavazás van hátra, és ha az olyan eredménnyel zárul, amilyennel a kormánypárt, de még inkább az államfő számol, a hatalom törvény szerint is átkerül Recep Tayyip Erdogan kezébe.

A tényleges hatalmat ő gyakorolja már több mint 13 éve.

Azt mondja, reméli, hogy ez a nép javára válik. Bízik benne, hogy az országnak is jót tesz. Szeretné hinni, hogy ez egy új korszak kezdetét jelenti majd.

Recep Tayyip Erdogan 2003-ban lett kormányfő, majd 2014-ben indult, és győzött az elnökválasztáson. A mostani alkotmánymódosítás révén – amelyet a parlament már megszavazott, és ő, mint államfő, jóváhagyott – akár 2029-ig hivatalában maradhat.

Ha a referendumon a lakosság is rábólint a módosításokra, 2019-ben egyszerre lesz a parlamenti és az elnökválasztás, és akit akkor elnökké választanak kétszer öt évre kaphat mandátumot. Ha ez Recep Tayyip Erdogan lesz, azok az évek, amelyeket addig eltölt államfőként, nem számíttatnak bele a kétszer öt évbe.

Az alkotmány reformja elnöki köztársaságot teremt Törökországban, vagyis az államfőre testál több olyan jogot is, amelyek eddig a kormányt, illetve a parlamentet illették.

Ilyen a miniszterek kinevezése, az igazságszolgáltatás legtöbb vezető pozíciójának betöltése, és bizonyos területek irányítása, amelyeket az államfő rendeletekkel szabályozhat.

Az 550 fős törvényhozás létszámát hatszázra emeli a módosított alkotmány, a képviselők alsó korhatárát ugyanakkor 25 évről 18-ra csökkenti.

A kormányzó Haza és Haladás Pártjának a parlamentben sikerült megszerveznie a szükséges többséget ahhoz, hogy a 18 cikkely átmenjen. A nacionalista Nemzeti Mozgalom hajlandó volt megszavazni ezeket januárban.

Most a lakosságon a sor, márpedig a múlt nyári sikertelen katonai puccskísérlet után indult, máig tartó tisztogatás nem sok bizonytalanságot hagy afelől, mit kockáztat az, aki az alkotmány módosítása ellen szavaz április 16-án.

Egy ország alatt rezeg a léc

Törökországban ezrek kerültek őrizetbe, majd bíróság elé – százával bocsátották el az embereket az igazságszolgáltatástól, a közoktatásból és a közhivatalokból a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet óta. A hatóságok a sajtót is megtizedelték: több száz szerkesztőséget bezártak, főszerkesztők, riporterek, elemzők kerültek a vádlottak padjára.

A kormány külföldön is lecsapott sokakra azzal az indokkal, hogy a puccs feltételezett értelmi szerzőjének, az Amerikában élő ellenzéki hittudósnak, Fethullah Gülennek az emberei.

Gülen kiadatásáért az Obama-adminisztrációnál hiába kilincselt Ankara, de azt nem tudni, hogy Donald Trump mit lép majd ez ügyben.

Az államfő egykori szövetségesének, majd ellenlábasának állítólagos törökországi hálózatán még mindig dolgozik az ügyészség. Továbbra is mindennaposak a letartóztatások, miközben a terrorizmus elleni küzdelem is csúcsra jár Törökországban.

Február elején egyszerre ötszáz embert vettek őrizetbe szerte az országban azzal a gyanúval, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetnek dolgozik. Sok köztük a külföldi és a gyerek.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Teljes gőzzel kampányol Erdogan

Víz alá kerültek Antalya belső kerületei

A török parlament megszavazta Svédország NATO-csatlakozását