rendkívüli hír

Szíria: változó erőviszonyok a fronton és a tárgyalóasztal mellett is

Az amerikai elnökváltás változást hozhat a szíriai harcokban és a béketárgyalásokon is.

Éppen ezt olvassa:

Szíria: változó erőviszonyok a fronton és a tárgyalóasztal mellett is

Betűméret Aa Aa

Szíriában a felkelők még tartják a jordán határ menti Deraa városát, de a kormányhadsereg ostroma egyre hevesebb.

A rezsim és a vele szövetséges orosz hadsereg légiereje folyamatosan támadja a határátkelőt, amely stratégiai fontosságú mindkét félnek.

Megfigyelők tüzérségi összecsapásokról is beszámolnak – áldozatokról megerősített információ nincs.

Az azonos nevű tartomány csaknem felét az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg ellenőrzi, de Deraa városától nyugatra, a Golan-fennsík közelében iszlamista terrorszervezetek fészkelték be magukat.

Eközben a diplomácia a kazah fővárosban tárgyal a szíriai polgárháború befejezéséről.

Az orosz külügyminiszter és az ENSZ különmegbízottja Moszvában külön is egyeztetett a szíriai béke lehetőségéről.

Asztana vs Genf?

Asztanában az orosz és a török államfő ültette tárgyalóasztalhoz az érintetteket először januárban, miután a genfi békéltetés akadozik és eredménytelen.

A szíriai rezsim és az ellenzék küldöttsége mellett Moszkva, Ankara, Teherán és az ENSZ vesz részt a kazahsztáni tárgyalásokon. Az Egyesült Államok diplomáciájának korábbi vezetője nem vette jónéven a genfi erőfeszítések alternatíváját, így nem kapcsolódott be az ottani egyeztetésbe.

Az új amerikai elnök adminisztrációja a török védelmi miniszter szerint rugalmasabb, például nem ragaszkodik ahhoz, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcba a nemzetközi koalíció bevonja a szíriai kurd hadsereget, a Kurd Népvédelmi Egységeket.

A kurdok sokat kockáztatnak, és sokat nyerhetnek

A kurdok jelentős szerepvállalása a dzsihadisták elleni harcban (Irakban hosszú hónapokig csak a kurdok álltak ki az országot lerohanó, akkor még más néven jegyzett Iszlám Állam terrorszervezettel) azért problematikus Törökországnak, mert attól tart, hogy ha a nemzetközi diplomácia cserébe rábólint az önálló kurd állam megalakulására, a törökországi – mintegy 15 milliós – kurd kisebbség is csatlakozik hozzájuk, vagyis a szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt, amellyel Ankara több mint 40 éve hadban áll, eléri célját.

Úgyhogy Ankara, miután már nem húzhatta tovább, és beszállt a terrorizmus elleni nemzetközi koalícióba 2015 nyarán, ugyanakkor hadjáratot indított a Kurdisztáni Munkáspárt ellen is az ország délkeleti részén mondván, hogy a PKK is terrorszervezet.

Az ügy apropóját egy véres merénylet adta, amelyet a kurdok ellen követett el az Iszlám Állam terrorszervezet Suruç városában. A kurdok ezért Ankarát tették felelőssé mondván, hogy már rég csapatokat kellett volna küldenie a nemzetközi terrorellenes koalícióba. Nyomatékul megtámadtak egy rendőrörsöt, ez volt a casus belli. Ankara felbontotta a 2012-ben kötött tűzszüneti megállapodást a PKK-val. Azóta dúl a harc a hadsereg és a kurd szeparatisták között Törökország délkeleti részén.