rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Plútó - a rejtélyes törpebolygó


space

Plútó - a rejtélyes törpebolygó

A Plútóról 2015-ben készített részletes felvételeket a New Horizons űrszonda, ezek a felvételek felbolygatták a tudományos közösséget. A törpebolygó több a furcsaságot tartogat, mint arra bárki számított, felszínén olyan jelenségek zajlanak, amire egyelőre nincs magyarázatunk. A fenti videóban a téma legjobb európai szakértői beszélnek arról, mit tudunk a Plútóról, és miértérdekes ez a probléma tudományos szempontból.

A Plutó 1930-as felfedezése óta rejtély volt az emberiség számára. Először bolygónak nevezték, 2006-ban átsorolták a törpe-bolygók közé. Minél többet tudunk meg róla, annál jobban megragadja tudósok fantáziáját.

Csillagászati előadás a tengerparton

- Az egyik legfontosabb dolog, amit meg kell értenünk a Plútóval kapcsolatban, az a mérete a Naprendszer többi részéhez képest – magyarázta az Euronews riporterének Eliot Sefton-Nash, az Európai Űrügynökség (ESA) kutatója. – Azért jöttünk ki ide a tengerpartra, hogy érzékelhetően bemutassuk ezeket a nagyságrendeket és távolságokat. Ha a Nap egy harminc centiméteres kör, akkor harmincöt lépést kell tennem ebben az irányban, hogy azonos lépték szerint lerajzolhassam a Földet.

- Ha ott a Nap harminc centiméter, akkor a Föld nagyjából itt van, és az átmérője három milliméter – folytatta a demonstrációt Sefton-Nash. – Ebben a modellben a Plútó egyharmad milliméter lenne, és egy kilométerrel lenne odébb.

- Egyharmad millimétert nem tudok rajzolni, tehát a Plútó kicsit nagyobb lesz. Ez a Plútó, akkor a legnagyobb holdja, a Charon nagyjából feleakkora. De a Plútónak van négy másik holdja is, a Styx, a Nix, a Cherberos és a Hydra. Vagyis elég sok minden történik a Plútó rendszerében, nem csak egy halott, fagyos szikla az egész.

Jéghegységek, nitrogéngleccser

Az első részletes felvételt a Plútó felszínéről, illetve a holdjairól 2015-ben készítette a NASA New Horizon űrszondája. A képeket óriási lelkesedéssel fogadta a tudományos közösség.

Bernard Schmitt és Tanguy Bertrand is része volt a New Horizons csapatának. A felvételek egy olyan bolygót mutattak, amely nem hasonlított sem a Föld vagy Mars sziklás felszínére, sem az olyan gázóriásokra, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz. A Plútó markánsan különbözik az eddig megismert bolygóktól.

- Amikor a New Horizons megérkezett a Plútóra, sokkolt minket a bolygó domborzata. Miért? Mert négy kilométer magas hegyek vannak rajta, illetve egy óriási medence, amelynek a szélei a felszín átlagos magasságához képest három kilométerrel magasabbak, ezek óriási különbségek egy olyan kis bolygó esetében, mint a Plútó – magyarázta Tanguy Bertrand, a Curie Egyetem PHD-hallgatója. –

A New Horizons hat gigabájtnyi tudományos adatot küldött vissza a Földre, ezzel sikerült befoltozni a Plútó rendszerét illető tudásunk számos hézagát.

A Plútó világának uralkodó eleme a jég.
Bernard és Tanguy elvitt minket egy befagyott tóhoz Grenoble mellett. Letakarították róla a havat, hogy megmutassák, mi a különbség a Föld és aközött, amit a Plútón találtak.

- A vízjég itt közel van a nulla Celsius fokhoz, ezért viszonylag lágy, olykor folyik, gleccsereket, jégmezőket hoz létre – mondta Bernard Schmitt, a francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ kutatási igazgatója. – A Plútón a jég mínusz kétszázharminc fokos, olyan kemény, akár a szikla. Vagyis a Plútón jégből vannak a hegységek is.

Vagyis a Plútó hegyei vízjégből vannak, amelyben foltszerűen metánjég található. Az óriási szív alakú gleccser a felszínen pedig nitrogénből van.

A tudósok szerint a Plútón erős szezonális változások is zajlanak, ez magyarázná a felszín néhány szokatlan jellegzetességét.

- Az Egyenlítő környéke egyenlőre érthetetlen számunkra – mondta erről Tanguy Bertrand. – Nincs illékony jég, csak a vízjég talapzat, amelyet egyfajta korom fed, amely jégből UV-fény hatására fotolízissel keletkezik. Jókora kontraszt van az Egyenlítő környéki sötétebb részek és az északi világosabbak között, és ne felejtsük el a jéggé fagyott nitrogénból álló, Franciaország méretű gleccsert sem.

A gleccser neve Szputnyik Planitia, a tudósok szerint egymillió éves sincs, ami planetáris léptékkel nagyon fiatal. Sem a keletkezésére, sem a rendszeres megújulására nincs még közgmegegyezéses magyarázat.

Jéghegységek, nitrogéngleccser

Ha a Plútót illető kérdéseinkre választ kapnánk, az sok mindent tisztázhatna a Naprendszer egészével kapcsolatban, így a tudósok szerint új küldetést kellene küldeni oda.

- Jó lenne odaküldeni egy leszállóegységet, hogy megértsük a földtani szerkezeteket – vélte Elliot Selfton-Nash. – Ásványtani szempontból is hasznos lenne, meg azért, hogy hosszabb ideig megfigyeljük a rendszert. Csak egy pillanatra láttuk a Plútót, de a szezonális változások nagyon dinamikusak lehetnek, jó lenne, ha egy egész éven át megfigyelhetnénk.

- Rendkívül érdekes hely ez, ezért érthető, hogy szeretnénk modellezni, kísérletezni, megérteni, hogyan működik – tette hozzá Tanguy Bertrand. – Mert a Plútón van egyfajta klíma, van atmoszféra, van jég is, de az egész mégis teljesen más, mint a Föld.

- Sohasem gondoltuk, hogy lehetséges egy ennyire dinamikus rendszer a Naptól ilyen távol – mondta Bertrand Schmitt. – Rengeteg kérdés merült fel, de az az űrküldetés, amely több kérdést vet fel, mint amennyit megold, az sikeresnek mondható.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Vadászat az emberiség lehetséges következő otthonára

space

Vadászat az emberiség lehetséges következő otthonára