rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

266 ezer aláírás gyűlt össze a budapesti olimpiáról szóló helyi népszavazásért


Magyarország

266 ezer aláírás gyűlt össze a budapesti olimpiáról szóló helyi népszavazásért

FRISSÍTÉS: Több mint 266 ezer aláírást gyűjtöttek össze a 2024-es budapesti olimpia megrendezéséről szóló helyi népszavazás kiírásáért a Momentum Mozgalom és más ellenzéki pártok aktivistái. A pontos számot délután fél kettőkor jelentette be a mozgalom vezetője az ívek leadásakor:

266151 aláírást gyűjtött a Momentum az LMP, a PM, az Együtt, az MSZP és a Kétfarkú Kutyapárt támogatásával.

Az ívek leadásakor adott gyors interjúkban a mozgalom tagjai elmondták, hogy maguk sem remélték, hogy ilyen sok aláírással érkezhetnek a leadás napján. Az aláírások nagy száma miatt bíznak benne, hogy lesz elegendő érvényes szignó, akár 138 ezres, akár 150 ezres minimumot várnak majd el.

Az aláírásgyűjtés hajrájában egy boros üveggel ütötték fejbe az LMP egyik aktivistáját a Móricz Zsigmond körtéren csütörtök reggel. A rendőrség közleménye szerint „A. János szóváltásba keveredett egy férfival. A vita rendezésében segédkezni akart egy éppen ott aláírást gyűjtő aktivista, akit az 56 éves férfi fejbe ütött a kezében lévő borosüveggel.” A támadót elfogták, ellene súlyos testi sértés bűntette miatt indult büntetőeljárás. A helyszínen sok vérről számolt be a sajtó, az aktivistát kórházba kellett szállítani.

A Momentum Mozgalom így reagált az akciójukat segítő LMP aktivistáját ért támadás hírére: „Ez már a sokadik erőszakos esemény az egy hónapja keményen, a népszavazás kiírásáért dolgozó aktivistákkal szemben. Ide vezet a hazaárulózás és a háborús retorika. Az LMP-s aktivistának mielőbbi jobbulást kívánunk!” Korábban a Jászai Mari téren, a Nyugatinál és a Rákóczi téren érte támadás az aktivistákat.

A közösségi oldalakon is érzékelhető az aláírásgyűjtés végének felfokozott hangulata. A humor az egyik legmeghatározóbb eszköze a posztolóknak. A működésképtelenségéről elhíresült vadonatúj Széll Kálmán téri (Moszkva téri) órára ragasztott olimpiai órák fotóján sokan élcelődnek.

Egy sportot szerető budapesti férfi, a 39 éves sziklamászó és vadvízi evező Balázs így igyekszik tompítani a felfokozott érzelmeken az aláírásgyűjtés utolsó napján egy barátainak kitett posztban:

„Aki kicsit is ismer, tudja, hogy sportőrült vagyok. Aki egy kicsit jobban, az azt is tudja, hogy kicsi gyerekkorom óta álmom egy Olimpiára eljutni, illetve hogy legyen egy Budapesten is! Mindezek ellenére aláírtam, hogy legyen arról népszavazás, hogy visszavonja-e BP a pályázatát. Mert itt a lényeg nem az, hogy én mit szeretnék, mit látok igazán jónak, és hogy ez most pont egybeesik a hatalom akaratával, hanem az, hogy közösen döntsünk.”

Ami a tényeket illeti, az aláírásgyűjtés négy hete alatt eltérő adatokat közölt a sajtó. A budapesti olimpia megrendezésének költségeit 780 milliárd forintra becsüli a legtöbb közlés a PWC megvalósíthatósági tanulmányára hivatkozva. Több publikáció kiemeli, hogy ebben nincs benne számos infrastrukturális beruházás ára és a biztonsági költségek. Mindent egybevetve 3000 milliárd forintnál húzzák meg a mérleget ezek a becslések, kiemelve, hogy az éves DGP tíz százalékát is elérheti az összeg.

Az olimpiai költségek négyszereződésének lehetőségére figyelmeztetnek azok, akik a budapesti vizes vébé (FINA 2017) költségeinek emelkedését veszik alapul. Hatszoros emelkedésre emlékeztetnek azok, akik a Margit híd felújítására utalnak: a tervezett 5 milliárd forint helyett 30 milliárd forintba került a teljes projekt.

Két-háromszoros emelkedést becsülnek azok, akik a korábbi olimpiák költségének emelkedését tekintik alapnak. Az athéni, a pekingi, a riói, de még a sikeresként emlegetett londoni projekt ára is megduplázódott.

Az olimpia rendezésének gazdasági hatásait gyakran érzékeltetik azzal, hogy milyen erős egy ország gazdasága, illetve mekkora országról van szó. A sikeres londoni projektet egy erős gazdaságú, a magyar népességnél hatszorosan nagyobb Egyesült Királyság rendezte, így a gazdaság egészére, valamint az egy adófizetőre jutó teher megoszlása sokkol kedvezőbb volt, mint kis országok, például Görögország esetében.

Eltérő az elemzők álláspontja arról, hogy milyen mértékben járult hozzá Görögország gazdasági összeomlásához az athéni olimpia. A ma már üresen és romosan álló létesítmények többségének építése a szoros határidők tartása miatt túl nagy terhet rakott a görög költségvetésre, míg mások szerint a görögök adófizetési morálja miatt nincs elég bevétele az államkasszának.

A 2024-es budapesti olimpia rendezéséről szóló népszavazási kezdeményezés utolsó hetében a máris omladozó riói létesítmények fotói hívták fel a figyelmet arra, hogy a rendező országok nem tudnak mit kezdeni olyan stadionokkal és épületekkel, amik nem illeszkednek az adott nemzet sporthagyományaihoz és életviteléhez. A 2016-os riói olimpia még csak fél éve volt, de máris olyan romos képeket közölt a Reuters, mint az athéni vagy a szarajevói létesítmények pusztulásáról korábban.

A budapesti olimpia mellett érvelők szerint meg kell adni az olimpiai sportágakban sikeres magyar sportolóknak a lehetőséget, hogy hazai pályán szerezhessenek érmeket, a sportszerető magyaroknak pedig azt a felemelő érzést, hogy a saját fővárosuk kerül a világ figyelmének fókuszába.

A budapesti olimpiának nem csak érzelmi, de gazdasági támogatói is vannak, akik állítják, hogy forintban számolva is sikeresen rendezhető meg a 2024-es budapesti olimpia. Szerintük számos beruházásra a játékok nélkül is szüksége lenne a fővárosnak, és bár a rendezés költsége drága, de a gazdaság egyéb területeit felpörgetné a nemzetközi esemény, ami összességében több hasznot hajtana, mint amibe a rendezés kerülhet.

A Momentum Mozgalom hangsúlyozza, hogy a helyi népszavazáson azok is leadhatnák voksaikat, akik az olimpia megrendezését szeretnék. Céljuk, hogy az emberek a budapesti referendumon keresztül közvetlenül szólhassanak bele egy ilyen jelentős kérdésbe, és ne a fejük felett döntsön a politika.

Az ívek leadásának határidejét visszaszámláló jelzi a kezdeményezés honlapján.

fotók: A Móricz Zsigmond körtéren a 444.hu olvasója készített képet, a Nyugatinál munkatársunk, Shenouda Nóra fotózott