rendkívüli hír

Európa és a befektetési ráta: lehetne jobb is

De az Európai Befektetési Bank elnöke szerint majd a választások után jobb lesz.

Éppen ezt olvassa:

Európa és a befektetési ráta: lehetne jobb is

Betűméret Aa Aa

Ezen a héten a Real Economy az Európai Befektetési Bankba látogatott, hogy kiderítsük, hogyan alakul a befektetők kedve Európában. Még mindig borús? Vagy már felderülőben? esetleg a kettő között? Kemény kérdésekkel szembesítettük az EBB elnökét, Werner Hoyert is.

Emelőhatás

A válság óta a befektetési ráta nőtt, de ha megnézzük a 2016-os 17-es és 18-as előrejelzéseket, látható, hogy stagnálás jön, sőt esetenként a válság előtti szintnek is alámegy a mutató.

A befektetési ráta növelése a Rubik-kocka kirakásához hasonló feladat. Korlátok összetett rendszerével kell megküzdeni, a szabályozástól a piacméreten át a politikai bizonytalanságig. Az egyik megoldási kísérlet a Stratégiai Befektetések Európai Alapja, az EFSI, “amiről többször szó volt”:
http://www.euronews.com/2015/12/21/status-check-on-investeu-one-year-in a műsorban.

Az EFSI célja, hogy az Európában hiányzó 500 milliárd eurónyi befektetést előteremtse. Úgy számolnak, hogy az emelőhatás miatt minden erre fordított euró tizenöt eurónyi befektetést generál.

18 hónap alatt több ezer infrastruktúra-projektet és kkv-pályázatot fogadtak el.
Az EFSI 30 milliárd eurónyi forrással 164 milliárd euró befektetést generálhat, ha igaz, mert ez csak becslés.

Ha igaz, akkor az Alap félúton jár a 2018-as célszám, a 315 milliárd euró felé. Az EFSI 2.0 három évvel hosszabbítaná meg az Alap működését, az EU-garanciára szánt összeg 10 milliárd euróval nő, és az EBB 2,5 milliárd euróval többet tesz az EFSI projektjeibe. Az így összejött 12,5 milliárd euró plusz forrás a már emlegetett 15-szörös emelőhatással számolva azt jelenti, hogy az EFSI elérheti az 500 milliárdos befektetési célt.

A részletekről az Európai Befektetési Bank elnökét, Werner Hoyert kérdeztük.

Euronews: - EFSI, EFSI2… a stagnáló befektetési ráta mintha azt mutatná, hogy a kockázatos projektek támogatása nem javít a helyzeten. Mi a hiányzó láncszem?

Werner Hoyer: – Nem csak a befektetési folyamat felgyorsításáról van szó, hanem arról, hogy a környezetet is úgy kell alakítani, hogy kedvezzen a befektetéseknek, és ebben akadtunk el. Bőségesen rendelkezésre állnak források. Vannak nagyon jó projektek. Miért nem találkozik ez a kettő? Nincs elég bizalom ahhoz, hogy a befektetések igazán beinduljanak, ez a baj.

- Számításba véve, hogy a multicégek háromszor annyit fektetnek be jhelenleg, mint a kormányok, hogyan lehetne tovább ösztönözni őket?

- Az embereknek stabilitásra van szükségük a tervezéshez. Ha valaki a megújuló energiákba szeretne fektetni, de nem lehet biztos, hogy kettő, négy, öt év múlva is ugyanolyan feltételekkel táplálhatja be a termékét a rendszerbe, akkor vonakodni fog kockázatot vállalni. A kormányok fő feladata most az, hogy biztosítsák ezt a stabilitást. Az infrastruktúra a másik fő gyengeség, ez Európára és az Egyesült Államokra is igaz. A digitális infrastruktúra sürgős fejlesztésre szorul. Például arra gondolok, hogy egy város elektromos hálózatát úgy kell átalakítani, hogy képes legyen valós idejű adatátvitelre is. De ez csak példa, az utak, a kötöttpályás közlekedés, az energiahálózat fejlesztése is ide tartozik.

Lisszaboni álmok

Lisszabon jó példa a fentiekre. Portugáliában a piac összeomlása miatt kevés a befektetés, az önkormányzatok nem szerezhetnek pénzt a tőkepiacon, a bankok pedig csak nehezen tudják megadni azokat a hosszú távú hiteleket, amelyekre szükség lenne.

Lisszabon több infrastruktúra-projekten keresztül tervez megújulni – ami ambíciózus terv, de költséges. A város megújulásához 250 millió eurót ad hitelbe az Európai Befektetési Bank az európai befektetési terv keretében.

A cél, hogy a város vonzóbb lakóhely és turistacélpont legyen. A város egyszerre próbál befektetést generálni és a helyiek életminőségén javítani. Az EBB hitelén kívül az önkormányzat további 274 millió eurót szán a városi infrastruktúra megújítására és a gazdaság más részeire.

- Összesen 524 millió euró közpénzt fektet be az állam, a lisszaboni önkormányzat és az EBB közösen az elkövetkező pár évben – magyarázta a város polgármestere, Fernando Medina. – Mindez sok magánbefektetést is elindít, mert a városrehabilitáció remek eszköz a magántőke bevonzására.

A város legsúlyosabb gondjainak megoldása kulcsfontosságú a befektetési terv megvalósításához. A nagy esőzések alkalmával kialakuló áradások megelőzésére 185 millió eurót szánnak csatornafejlesztésre, ami az építkezés során 1500 embernek ad majd munkát. A Lisszaboni Vízelvezetési Mestertervet tizenöt év alatt valósítják meg.

A városi rehabilitáció egyik eszköze a szociális bérlakásépítés, erre példa a Boavista negyed. Gabriel Couto építési cége nyilvános tenderen nyert el egy négymillió eurós munkát, ötven lakást építenek majd.

- Két vagy három éve ezek a projektek még nem lettek volna lehetségesek – mondta az építési vállalkozó. – De szerintem ez nem elég a portugál építési szektornak, több ilyen projekt kellene. Egy ilyen tenderen 15-20 cég versenyez a megbízásért.

A választások után jobb lehet

- Miközben a Lisszabonhoz hasonló városok igyekeznek befektetőket vonzó mézesbödönné válni, a legtöbb európait alkalmazó kkv-knél is alacsonyan száll a befektetési kedv. Ennek a finanszírozási források hiánya az oka, vagy valami más?

Werner Hoyer: – Ha a kormányok megerősítik azt a keretrendszert, amelyben befektetünk, akkor azt hiszem, visszatér a kockázatvállalási kedv, visszatér az a vállalkozói szellem, amely az európai kkv-kat annyira jellemezte korábban. Tényleg nehéz forráshoz jutni Európában, ahol a kkv-kat és a nagyvállalatokat is 80 százalékban a bankrendszer finanszírozza, és nem a tőkepiac. Vagyis a befektetési hiány még mindig óriási.

- De vajon elkezdenek-e hitelezni a magánbankok?

- Legyünk őszinték: a kereskedelmi bankok mozgástere is csökkent az elmúlt időszakban, míg a közszféra bankjainak az a feladatuk, hogy jó projekteket finaszírozzanak. Idén sok európai országban választás lesz, nagyon bízom ezek stabilizáló hatásában, szerintem ez új lendületet ad majd a gazdaságnak.