Órákkal az amerikai elnök beiktatása után döntött a jeruzsálemi önkormányzat, hogy engedélyt ad 566 új lakás építésére az 1967-ben megszállt, Kelet-Jeruzsálemhez tartozó…
HIRDETÉSÓrákkal az amerikai elnök beiktatása után döntött a jeruzsálemi önkormányzat, hogy engedélyt ad 566 új lakás építésére az 1967-ben megszállt, Kelet-Jeruzsálemhez tartozó területekre.
Az időzítésnek azért van jelentősége, mert az Obama-kormány ellenezte azt, mondván hátráltatja a béke lehetőségét.
Tavaly decemberben az ENSZ biztonsági tanácsa nyilatkozatban ítélte el az újabb telepek építésének tervét.
A jeruzsálemi alpolgármester világosan beszélt: Mindenki azt kérte tőle, hogy várjon a döntéssel Trump beiktatásáig, addig a pillanatig, amíg ő lesz az elnök. Trump reményt adhat az izraelieknek, mondta Jeruzsálem alpolgármestere.
Hasonlóan világosan és egyértelműen foglalt állást a palesztin oldal is. Azt kérik az új amerikai elnöktől, hogy valljon színt, kinek az érdekeit védi, kinek az érdekeivel szemben.
Ahogy az egyik palesztin vezető mondta, a képzeletbeli labda Trump oldalán pattog, el kell döntenie, hogy ki mellé áll. Elfogadja-e az 1967-ben kialakult határokat és azzal egy terjeszkedő, fasiszta, rasszista államot támogat-e.
Kelet-Jeruzsálemet a nemzetközi közösség nem ismer el Izrael részének. December 23-án egy jogilag kötelező érvényű ENSZ Biztonsági Tanács-i határozat azt követelte Izraeltől, hogy “azonnal és teljes körűen vessen véget a telepépítéseknek a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”.
A határozat akkor egyértelműen az Obama-adminisztráció álláspontját tükrözte. Az Egyesült Államok – amely a BT állandó tagja és Izrael fontos szövetségese – e kérdéskörben 1979 óta először nem élt a vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson.