A politikus-ügyvéd, egyben több könyv szerzője január 22-én halt meg.
Otthonában, szűk családja körében 85. életévében elhunyt Torgyán József, a Független Kisgazdapárt volt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Torgyán József 1932. november 16-án született Mátészalkán. Anyai ágon görög katolikus papi családból, míg apai ágon szatmári parasztcsaládból származik. 1936-ban a család Budapestre költözött, így iskoláit is ott végezte. A középiskolát a Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte, de az érettségit már a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumban tette le, mellyel párhuzamosan a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát is elvégezte.
1951-ben nyert felvételt az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1955-ben diplomázott. 1956-ban lett ügyvédjelölt, 1957 végén tett szakvizsgát és 1958. március 18-án jegyezték be az ügyvédi kamarába.
Tanulmányai alatt szinte minden pályázatot megnyert, amit lehetett, egy éven át az Állam- és Jogelméleti Tudományos Diáktársaság elnöke, majd három éven át a Nemzetközi Közjogi Tudományos Diáktársaság elnöke volt, már hallgatóként gyakorlatokat vezetett a nemzetközi jogi tanszéken. Tanulmányai befejeztével lehetősége lett volna a Külügyi Akadémián való továbbtanulásra, ha belép a Magyar Dolgozók Pártjába. Mivel ezt visszautasította, segédmunkásként kellett elhelyezkednie egy budapesti hajógyárban.
Az 1956-os forradalomban az Újpesti Forradalmi Bizottság tagja volt, ezért 1958. augusztus 22-én, minden hivatalos indoklás nélkül kizárták az Ügyvédi Kamarából, mely döntés ellen nem fellebbezhetett. Az Antall József által később a kisgazda vezetőknek átadott dokumentumok szerint kezdő jogászként (bírói jegyzőként) részt vett az 1956-os forradalmárok ellen eljáró Tutsek-féle vérbíróság munkájában.
Kamarai kizárása után néhány hónapig ismét segédmunkásként volt kénytelen dolgozni, ezúttal az Acélöntő- és Csőgyárban, mígnem még abban az évben, december 22-én visszavették. Ezután 1959 januárjától 1990 júliusáig az újpesti 41. sz. Ügyvédi Munkaközösség tagjaként tevékenykedett.
1959-ben házasodtak össze Cseh Máriával, a Pécsi Nemzeti Színház operettszínésznőjével, egy gyermekük született, Attila, aki szintén ügyvéd.
Az 1990-es magyarországi országgyűlési választás második fordulójában Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 9. sz. választókerületében (Mátészalka és környéke) második lett a Kisgazdapárt színeiben, de a párt megyei területi listavezetőjeként bejutott a parlamentbe. Előbb az alakuló kisgazda frakció, majd 1991-ben a párt elnökévé választották.
1990-től 2002-ig az FKGP országgyűlési képviselője, 1991-től széteséséig elnöke volt.
1992. február 29-én az FKGP Torgyán József vezetésével kilépett a kormánykoalícióból, mivel kevésnek ítélték az Antall-kormány rendszerváltás jegyében hozott intézkedéseit, leghevesebben a reprivatizációt kizáró kárpótlási törvényt támadták, amelynek alkotmányos alapjait az 1867-es Földművelés-és Vidékigazgatási törvényben találták meg.
1992 augusztusában az Antikommunista Világliga elnökévé választották, mely tisztséget 1993. október 23-áig töltötte be.
A Független Kisgazdapárt 1990-ben 44 (11,4%), 1994-ben 26 (6,74%), 1998-ban 48 mandátumot (12,44%) szerzett az országgyűlési választásokon, ebből két alkalommal (1990-1992 között az MDF-fel, míg 1998-2002 között a Fidesszel) lépett kormánykoalícióra, így 1998 és 2001 között Torgyán József mint földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tevékenykedett.
Amikor az FTC súlyos anyagi válságba került, több százmillió forintos állami támogatást utalt ki a klub részére, amiért rengeteg kritika érte.
Hosszabb szünet után 2006-ban tért vissza a politikai életbe és 2006 szeptemberében új pártot alapított Magyar Megújulás Mozgalom néven.