rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Bölcsődékkel a magasabb GDP-ért


real economy

Bölcsődékkel a magasabb GDP-ért

Nagyon nehéz egyeztetni a munkát és a magánéletet – adjuk hozzá a gyerekeket, és a helyzet egészen eldurvulhat, különösen a nők számára. A színhely Málta, azt mutatjuk be, milyen lépéseket tett eddig Európa és mit kell még tenni a szülőkért ahhoz, hogy megszülessenek azok a gyerekek, akikre az elöregedő kontinensnek olyan égető szüksége van.

Európában kevesebb nő dolgozik, mint férfi. Ez rosszabb arány, mint Japánban, az Egyesült Államokban vagy Japánban. De Európán belül is nagyok a különbségek. A foglalkoztatási szakadék még tovább nő a gyerekvállalás után: minél kisebb a gyerek, annál nagyobb eséllyel esik ki az anya a munkaerőpiacról. Van, ahol harminc százalék a különbség a foglalkoztatásban férfi és nő között. A férfiaknál éppen fordítva van: minél kisebb a gyerekük, annál valószínűbb, hogy dolgoznak.

Bölcsődékkel a magasabb GDP-ért

A döntés, hogy visszamegyünk-e dolgozni, sokak számára a gyermekellátás díjain múlik. Két gyerek után az egész napos bölcsödei-óvodai ellátás díja Irországban és a Nagy-Britanniában közelíti az átlagbér negyven százalékát. Ausztriában, Svédországban, Észtországban Portugáliában viszont ez a szám csak öt százalék. De az európai anyukák több mint fele a magas költségek miatt nem, vagy csak részidőben megy vissza dolgozni. Fontos szerepe van annak, hogy mennyire elérhetőek az intézmények, mennyire könnyű bejutni, illetve mettől meddig tartanak nyitva.

Máltán, Európa legkisebb országában a férfiak négyötöde dolgozik, a nőknek csak a fele.
2014-ben bevezették, hogy a dolgozó vagy tanuló szülők gyerekei ingyenes ellátásban részesülnek. Ez három év alatt tízezer eurós megtakarítást jelent a családoknak. Az előrejelzések szeint ettől a 2013-as évhez viszonyítva hét százalékkal több anyuka megy vissza dolgozni.

- Lehetővé tette, hogy folytassam a munkát – mondta a gyermekorvos és háromgyerekes anyuka, Mairi Vella arról, hogyan hatott az életére a jogszabályváltozás. – A második gyerekem születése után négy hónappal visszamentem dolgozni, a harmadik után pedig hat hónappal. Dolgozhatnék sokkal többet is, az én szeméyes döntésem, hogy nem teszem. Az első gyerekem Ausztráliában született kétezertizenegyben. A bölcsődében nem kaptunk helyet, dadát kellett fogadni, naponta kétszázötven dollárra jött ki. Úgy döntöttünk, inkább hazajövünk Máltára.

A puszta gazdasági racionalitás dönt

A máltai gyermekellátási reformot gazdasági sztempontból az ország pénzügyminiszterével Edward Scicluna professzorral elemezzük.

Euronews: - Milyen hatása volt idáig a reformnak a gazdaságra és a foglalkoztatásra?

Edward Scicluna: – A várt módon alakultak a számok, sőt egy kicsit még jobban is. A jogszabályváltozás után nőtt a nők foglalkoztatása, ami korábban nagyon alacsony volt. Persze volt egy csomó mentségünk, vallási, kulturális sajátosságok, de nem ez volt a döntő, mint kiderült. Többe került a gyerek bölcsödei ellátása, mint amennyit az anya keresett volna, így nem állt érdekükben dolgozni.

- Miért nem az anyák és apák ellátásaihoz nyúltak hozzá?

- Ezekhez is hozzányúltunk. A gyerek születéséhez kapcsolódó szabadságot négy héttel meghosszabbítottuk, pozitív eredménnyel, mert minden gazdasági okokra vezethető vissza. Voltak a reformnak más részei is, például az alacsony jövedelmű családok támogatása. Ha visszamennek dolgozni, akkor egy ideig a bér mellé is kapják az ellátások egy részét, kétharmadát az első évben negyvenöt százalékot a másodikban, végül huszonötöt. Ez Máltán több ezer tartós munkanélkülit is visszavitt a munkaerőpiacra.

- Hogyan reagáltak a szakszervezetek és a munkáltatók az önök terveire? Hogyan sikerült őket egy asztalhoz ültetni?

- Amikor leültünk tárgyalni, látták, hogy mi a helyzet, hogy mindenkinek ugyanaz az érdeke. De ehhez ki kell kérni a szereplők véleményét, nem lehet átgázolni mindenkin, mert azt nem hagyják szó nélkül.

- Tapasztalatai szerint milyen hatásos eszközök vannak arra, hogy a nők munkába állását segítsék a szülés után?

- Egyes országok ilyen értelemben jobban, mások rosszabbul teljesítenek. Ugyanez a helyzet a szülési szabadsággal. Valószínűleg a fejlettségen és a politikai elképzeléseken is múlik. De sok országban megvolna a lehetőség arra, hogy szociális eszközökkel növeljék a foglalkoztatottságot. Mi csökkentettük a jövedelmi adót, és fokozatosan átcsoportosítottuk a fogyasztást terhelő adóvá. Vagyis része a csomagnak hogy a középosztály terhein kicsit csökkentünk, hiszen ők fizetik a legtöbb jövedelemadót. Ez nagyon egyszerű, de nagyon hatásos.

Van egy európai minimum

Európa nagy része elsősorban a pénzügyi válság rövid távú kezelésére koncentrált – ez fontosabbnak tűnt, mint a gyes a gyed, vagy a nők visszavezetése a munkaerőpiacra. Íme egy pillanatkép arról, hogyan állunk most és min kell változtatni.

A szülési szabadságnak van egy európai minimuma, 14 hét. Az anyák átlagosan tizenhét és fél hetet kapnak. Van, ahol hosszú a szabadság és relatíve magas az ellátás összege, máshol a gyerekszám dönt, van, ahol rövid a szabadság. A szabadság időtartamát a szülők helyenként el is oszthatjákegymás között. Az apák is jogosultak szabadságra, de csak tíz százalékuk él vele. Az olasz apukák egy napot kapnak, a máltaiak kettőt… a szlovének 90 napot majdnem teljes fizetéssel. De van, ahol egyáltalán nem kapnak szabadságot az apák, ha gyerekük születik.

Rendkívül széles palettán mozog a terület szabályozása Európában. Máltában a magánszektor a minimális négy hónapnyi fizetés nélküli szabadságot biztosítja szülőnként. Vajon a vállalatoknak mi a véleményük?

- Azt hisszük, hogy az ilyen gondokat jobb országonként orvosolni, mint olyan jogszabályi változásokat bevezetni, amelyeket nehéz lenne mindenütt alkalmazni – mondta az Euronewsnak a Máltai Munkavállalók érdekképviseletének elnöke. – Nehéz lenne olyan közös nevezőt találni, amit minden országban káros mellékhatások nélkül be lehetne vezetni. Ez a fő kihívás a jogharmonizációban.

Málta félmilliós lakosságából még mindig elsősorban a nők gondozzák a gyerekeket.

- Szerintem több támogatást kellene adni ilyen téren az apáknak – véli erről Mairi, a háromgyerekes gyermekorvos. – Hogy ugyanolyan lehetőségeik legyenek, mint az anyáknak, hiszen van, ahol a nő keres többet. Sokat dolgoztam a karrieremen, sokat tanultam, így nem szeretném feladni. Most már nem is olyan nehéz ezt megoldani.

A máltai reform óta tizenegy százalékkal több munkaórát dolgoznak a nők, ami kétmillió eurós hozzájárulást jelent Málta apró gazdaságához.

real economy

A tartós munkanélküliség az EU egyik legnagyobb kihívása