Ötödik alkalommal rendezték meg Vallettában a Nemzetközi Barokk Zenei Fesztivált.
HIRDETÉSÖtödik alkalommal rendezték meg Vallettában a Nemzetközi Barokk Zenei Fesztivált. A rendezvényt hat éve javasolta Kenneth Zammit Tabona, ötletét azonban visszafogott lelkesedéssel fogadták a máltaiak annak ellenére, hogy fővárosuk ízig-vérig barokk.
- Barokk? Mi az? – kérdezték. Benne van a DNS-ünkben – feleltem. Mindenütt jelen van. Barokk nemzet vagyunk. Barokk a fővárosunk, falvaink, városaink tele vannak barokk templomokkal, csodálatos barokk épületekkel. A zenei életből azonban valahogy hiányzik a barokk. Tíz évvel ezelőttig csak Bach, Vivaldi, Händel meg talán még Scarlatti jött szóba, de hol vannak a többiek? Így aztán elindultunk, hogy újra felfedezzük őket – mesélte az Euronews-nak a fesztivál igazgatója, Kenneth Zammit Tabona.
Valletta Baroque Festival – an event that shows Baroque music continues to fascinates musicians and music lovers. #malta#baroquemusicpic.twitter.com/d58aUHBL6L
— Branko Markovic (@BrankoMarkovic8) January 13, 2017
Idén a pisai Concerto de’ Cavalieri koncertjével kezdődött a fesztivál a Ta’ Ġieżu-templomban. Ez az egyik legizgalmasabb barokk zenei együttes Európában. Marcello Di Lisa karmester szerint a barokk muzsika 400 évvel ezelőtt nagyon modern zene volt, amely mind a mai napig megőrizte frissességét.
- A barokk zenére a romantikus muzsikához képest sokkal érzékenyebben reagálunk, ugyanis a barokk korszakban nagyon megváltozott az esztétikai értékrend, felfedezték, ünnepelni kezdték az élet nagyszerűségét, és meg akarták lepni a közönséget. Éppen ezért tűnik annyira mainak – magyarázta Marcello Di Lisa
Az uralkodók és egyházi vezetők felkérésére született művek mellett a 18. században a francia bábszínházak hatására rendkívüli népszerűvé vált a barokk zene. Jean-Baptiste Lully és Philippe Quinault Atys című operájának paródiáját a versailles-i Barokk Zenei Központ adta elő.
- Bizony ám, ez volt a korabeli Muppet-show. Csúfot űztek a zeneszerzőkből, a darabjaikból, a párizsi zenei életből, a művészetből. Mindenkit kigúnyoltak – mondta az előadás rendezője, Jean-Philippe Desrousseaux.
A színpadképet, a bábokat és a jelmezeket egy cseh házaspár, Petr Řezáč és Katia Řezáčová tervezte.
- A 17-18. századi hagyomány szerint az öregasszonyokat férfiak játszották, parodizálták. Molière is gyakran élt ezzel a fogással. A nagyhangú asszonyságokat férfiak alakították – magyarázta Jean-Philippe Desrousseaux.
A fesztivál egyik fénypontja a lyoni Ensemble Correspondance koncertje volt. Az együttes Marc-Antoine Charpentier Te Deum című művét – ahonnan az Európai Műsorszolgáltatók Szövetségének szignálja származik – a barokk építészet gyöngyszemeként számon tartott Szent János-társkatedrálisban szólaltatta meg.
- Ekkoriban kezdett ébredezni a világ a háborúk után. Bonyolult korszak volt politikai és vallási értelemben is. Mintha csak a mostani Közel-Keleten volnánk: egy megtizedelt világban egyszer csak kitalálnak valami újat, egy új műfajokat, új harmóniákat. Ezzel a zenével meg akarták örvendeztetni a közönséget, talán azért tetszik még ma is, mert közvetlenebb módon hat, mint a romantikus zene vagy azok a szerzők, akik intellektuálisabbak – mondta Sébastien Daucé karmester.
A vallettai barokk zenei fesztivál Málta egyik legizgalmasabb kulturális eseménye. A Szent János-társkatedrális zsúfolásig megtelt a Te Deum-koncerten. Szinte ott volt egész Valletta, de hétezer lakosú fővárosból csak nyolcszázan fértek be.
- Csodás barokk épületeivel ez a város tökéletes helyszín arra, hogy a a barokk zene sokféleségét a szélesebb közönséggel is megismertessék – foglalta össze a látottakat és hallottakat az Euronews tudósítója, Wolfgang Spindler.