A mesterséges intelligenciát próbálja beilleszteni a jogalkotásba az Európai Parlament.
HIRDETÉSRobotok gyakorlatilag vannak, másfél milliónál is többen mostanra, de jogilag alig értelmezhetőek.
Egyáltalán valamik vagy valakik?
Első közelítésben ez az, amit meg kell válaszolnia az Európai Unió törvényhozásának ahhoz, hogy legalább némi biztonságot teremtsen a mesterséges intelligencia eszeveszett fejlődése közepette a robotok és az ember számára is.
Az ezzel kapcsolatos legutóbbi brüsszeli jelentés szerint a világ egy újabb “robotikus” forradalom küszöbén áll, úgyhogy a jogalkotásnak a körmére égett a feladat, tehát a robotok jogállásának tisztázása, vagy legalább ennek megalapozása.
Az Európai Parlamentben kezdődő vita középpontjában azok a robotok állnak, amelyek képesek a tanulásra, hiszen kiszámíthatatlanabbak, így aztán veszélyesebbek is. Valamiféle biztosítékot kell teremteni arra az esetre, ha nem engedelmeskednének.
Mint egy sci-fi…
A legkézenfekvőbb, hogy legyen rajtuk egy “gomb”, amely hatástalanítja őket, ha bajt csinálnak, szerencsésebb esetben még az előtt, hogy bajt csinálnának. Nem feltétlenül azért, mert – mint a filmekben – túlnőnek alkotójukon, hanem például azért, mert meghibásodnak, vagy meghekkelik őket.
Csakhogy ez annak is függvénye, hogy kapnak-e személyazonosságot. Ha ugyanis a mesterséges intelligenciát “elektronikus személyként” definiálná a jog, nyilvánvalóan ugyanúgy lennének elidegeníthetetlen jogai, mint az embernek.
Hát akkor ne legyen elektronikus személy – mondaná az ember, csakhogy az ugyanúgy számtalan kérdést vet fel például a birtoklással, gondoskodással és a felelősséggel kapcsolatban is.
Az európai jelentés számol azzal a lehetőséggel is, hogy a mesterséges intelligencia pár évtizeden belül túlszárnyalja az ember intellektuális kapacitását. Éppen ezért van óriási szükség arra, hogy az emberiség ellenőrzése alatt tartsa ezt a tendenciát, máskülönben – túlzás nélkül – a fennmaradása válik kérdésessé.
Az ezzel kapcsolatos európai indítvány szerint szabályozni kell minden egyes lépést, vagyis nemcsak a robotok működtetését, hanem a tervezésüktől kezdődően minden mozzanatot vizsgálat alá kell venni jogi és mindenekelőtt etikai szempontból.
Éppen ezért a törvényjavaslat szerint ki kell mondani, hogy a fejlesztőket kötelezik az alapvető emberi jogok, azokon túl pedig az érintett közösség, áttételesen pedig az egész emberiség sértetlenségének és jólétének elvárása.
Érthető módon a fejlesztők indokolt esetben kötelesek volnának hozzáférést biztosítani a hatóságoknak az általuk fejlesztett robot amúgy titkos adataihoz.
Ami kifejezetten az egyes robotokat illeti, a legalapvetőbb szabály az kell legyen, hogy a robot semmiféle módon nem fordulhat ember ellen, vagyis nem lehet okozója emberi lény sérülésének.
A következő, hogy mindig engedelmeskednie kell az ember utasításának – kivéve, ha azzal megsértené az előző és legalapvetőbb szabályt.
A harmadik alapvetés szerint a robotnak mindenáron meg kell védenie önnön épségét – kivéve, ha ezzel megszegné az első szabályt.
A javaslat szerint létre kell hozni egy európai ügynökséget a kérdés felügyeletére tekintettel arra, hogy számtalan részkérdésben és egyedi esetben kell majd döntést hozni.
Izgalmas elképzelés, hogy a robotoknak bizonyos mértékben felelősséget is kellene vállalniuk tetteikért, ami természetesen arányban állna autonómiájukkal, vagyis azzal, hogy milyen mértékben állnak emberi irányítás alatt.
HIRDETÉSA hétköznap azért hétköznap marad…
Az előzeknél sokkal prózaibb területet is érint a mesterséges intelligencia szabályozásának problematikája.
Nevezetes a munkaerőpiacot, ahol egyáltalán nem mindegy, hogy adott esetben a munkaadók hány ember munkáját végeztethetik el robotokkal.
Az Európai Parlamentben kezdődő vitában ezért el kell dőlnie annak, melyik szektorban, milyen feltételekkel, milyen arányban alkalmazható a mesterséges intelligencia.
Amennyiben az Európai Parlamenten átmegy a jelentés alapján készült törvénytervezet, az a tagállamok törvényhozása elé kerül, ott is megvitatják, és csak a javaslatok összesítése és újratárgyalása után válik kötelező érvényű európai jogszabállyá.
HIRDETÉS