rendkívüli hír

Schwarzenegger és a szovjet diafilmgyár víziója 2017-ről

Egy 1960-as diafilm és egy 1987-es Schwarzenegger-film is 2017-ben játszódik, érdekes összehasonlítani, mennyiben látták előre a jövőt.

Éppen ezt olvassa:

Schwarzenegger és a szovjet diafilmgyár víziója 2017-ről

Betűméret Aa Aa

A közelebbi vagy távolabbi jövő visszatérő témája a populáris kultúrának. Ezek az előrejelzések vagy víziók utólag a legérdekesebbek, amikor látszik, hogy mi vált belőlük valóra.

allviews Created with Sketch. Nézőpont

"Az utolsó megmaradt kapitalisták egy szigetre szorultak vissza, ahol tiltott mezonfegyverrel kísérletezve felrobbantották magukat."

A XX. század második fele két markánsan eltérő világértelmezés részben – közvetítőkön keresztül – fizikai, részben gazdasági és ideológiai harcával telt. Ezért nagyoön érdekes az is, hogyan képzelték el vagy festették le a saját rendszerük jövőjét. A 2017-es évben zajlik a Menekülő ember (Running Man) című amerikai blockbuster és az 1960-ban készült “A 2017-es év” című orosz diafilm is. Míg az előbbi egy disztópia, addig az utóbbi egy utópia, amely azt mutatja meg, milyen nagyszerű lesz az élet a Nagy Októberi Forradalom után száz évvel.

“A menekülő ember”

A Running Man (itt a teljes film magyarul) a VHS-korszak egyik kultfilmje volt, ami részben a főszereplő, a később Kalifornia kormányzójaként is bevált Arnold Schwarzenegger óriási rajongótáborának volt köszönhető. A ’87-es blockbusternek már a bevezetőben is van pár találó tippje 2017-tel kapcsolatban. Vegyük például az első mondatot: “2017-re a világgazdaság összeomlott”.

A filmben egy totalitárius rendőrállam uralkodik Amerikában, az uralom legfőbb eszköze a fegyveres erőkön kívül a befolyásoló médiaapparátus, amely éppúgy alkalmas a nép szórakoztatására, mint az esetleges ellenséges elemek lejáratására és elhallgattatására.

A cselekmény egy Stephen King-regényen alapul, a legfőbb mozgatórugója egy olyan tévéműsor, amely akkor még nem is létezett, és ma már külön műfajnak számít. Egy valóságshow-ról beszélünk, amelynek a műsorvezetője populista tirádákkal tüzeli a tévénézőket, miközben a műsorban halálra szánt politikai foglyokat üldöznek hivatásos gladiátorok.

Természetesen ennek a tipikus nyolcvanas évekbeli akciófilmnek a jövőképe azért összességében nem igazán vált valóra, de bizonyos elemeket jól találtak el. Létezik benne egy internetszerű hálózat, amelyet infonetnek hívnak. A felső-középosztály egészségmániája és testedzése, a hangirányítással működő gépek és a hátra szerelhető jet-pack – a Flyboard Air ma már több sikeres tesztrepülésen is túl van – mind valósággá vált.

Összességében a film fő üzenete – már ha beszélhetünk ilyesmiről – hogy az alantas érzelmekre alapozó szórakoztatás milyen hatékony, ugyanakkor kétélű eszköze lehet egy diktatúrának.

“A 2017-es évben”

A diafilm (itt nézheti meg a teljes változatot) alapvetően egy kommunista utópiát mutat be, amelyben a Szovjetunió megvalósította a világbékét és boldogságot. Bár az alapkoncepció látványosan nem jött be, a diafilmben így is vannak elemek, amelyek megvalósultak.

A diafilm főszereplője egy kisfiú, Igor, aki családjával élvezi a technológiai fejlődés előnyeit. A történet csúcspontján Igor apukája több száz ártatlan embert ment meg egy időjárást irányító repülő szerkezettel. Az utolsó megmaradt kapitalisták egy szigetre szorultak vissza, és ott egy tiltott mezonfegyverrel kísérletezvén felrobbantották magukat, az ebből keletkezett időjárási anomália fenyeget ártatlanokat.

Az adott időszakban egyébként a Szovjetunió remekül állt az űrversenyben, túlvoltak egy nagy vasútfejlesztésen, vagyis a technológiai előnyükbe vetett bizalom nem volt teljesen alaptalan.

In the year 2017

A diafilmben van televideó-telefon, ami gyakorlatilag egy számítógép Skype-pal. Van egy okoshűtőre hajazó főzőkészülék és önvezető autók. A szereplők perceken belül tesznek meg óriási távolságokat, elugranak a tengerhez, vagy éppen az Északi-sarkra.

Mind a két alkotásra jellemző, hogy a szélsőségek – itt a totális rendőrállam, ott a megmaradt kapitalisták mesterkedése – előretörnek, és jelentősen szűkülnek az erőforrások a jövőben. Bár egy ideje tudjuk. hogy jósolni, előrejelezni konkrét eseményeket nem lehet, de az is nyilvánvaló, hogy egyes nyilvánvaló trendekben biztosak lehetünk. Ez azonban kevéssé használható tudomány, ha lényegét tekintve egyik jövő-vízió sem valósult meg.