Maradni Európában vagy elhagyni az Uniót, ez volt a fő kérdés.
HIRDETÉSMaradni Európában vagy elhagyni az Uniót, ez volt a fő kérdés. A 2015-ös brit választási kampányban David Cameron miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy népszavazást tartanak majd az EU-s tagságról. Akkor mindez egy kampánystratégiának tűnt, és kevesen hitték, hogy Nagy-Britannia valóban kilép majd az Európai Unióból.
Pár hónappal később azonban már mindenki az esetleges távozás következményeiről beszélt. A british és az exit, vagyis a brit és a kilépés szavakból gyorsan összeállt a brexit, ami az idei év egyik legtöbbet ismételt kifejezése lett.
A brexit-kampány két vezetője a brit politika két fenegyereke, a populista UKIP-vezér Nigel Farage és Boris Johnson volt londoni főpolgármester lett. A kilépéspártiak jelmondata a “Vissza akarjuk kapni a saját országunkat” lett.
- Szinte nincs is brit útlevelünk, mert az is egy uniós dokumentum – érvelt a kampányban Nigel Farage.
- Most vagy soha. Ha nem változtatunk, akkor csak utasok maradunk egy olyan taxiban, melyben elavult a navigációs rendszer, egy olyan sofőr vezet, aki nem beszél jól angolul, és olyan irányba megy, amelybe mi nem szeretnénk – mondta Boris Johnson.
A választási kampány során mind a két tábor próbálta megszólítani az embereket. A kilépéspártiak azzal érveltek, hogy Európa nélkül az ország erősebb és gazdagabb lesz, a maradáspártiak pedig egy esetleges távozás gazdasági nehézségeire hívták fel a figyelmet. A világ vezető politikusai az utóbbi csoportot támogatták.
- Mélyen hiszek abban, hogy az Egyesült Királyságnak szüksége van Európára, és ez fordítva is így van – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
- A maradás lenne a tisztességes döntés – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság első embere.
- Nem akarok félni, de mondjuk ki az igazságot: lesznek következményei, ha elhagyják az Uniót – nyilatkozta François Hollande francia államfő.
- Egy erős Nagy-Britanniát szeretnék, amely részt vesz egy erős Európa vezetésében – fogalmazott Barack Obama amerikai elnök.
Néhány nappal a népszavazás előtt az egész országot sokkolta a munkáspárti képviselő, Jo Cox meggyilkolása. A politikust három lövéssel és késszúrásokkal ölte meg egy 52 éves férfi. A tragikus esemény miatt pár napra felfüggesztették a kampányt, és a közvélemény-kutatások szerint akkor erősödtek a maradáspártiak.
Ilyen előzmények után rendezték meg a június 23-i népszavazást. Az eredmények hatalmas meglepetést okoztak. A britek csaknem 52 százaléka arra voksolt, hogy az ország lépjen ki az Európai Unióból.
A brexit-kampány tehát sikeres volt. A referendum után néhány nappal Nigel Farage bejelentette, hogy lemond a UKIP vezetéséről. Azt mondta, a kilépéssel elérte politikai céljait, a pártját pedig jó pozícióban hagyja ott. David Cameron kormányfő lemondott posztjáról, Boris Johnson viszont nem akart miniszterelnök lenni.
- Úgy gondolom, hogy nem én vagyok a megfelelő ember arra, hogy az országot ebbe az irányba vezessem – mondta akkor Cameron.
A kilépési folyamatot így már nem ő, hanem Theresa May addigi belügyminiszter, jelenlegi kormányfő vezényelheti le. Jogi viták miatt azonban nem várt nehézségekbe ütközött.
A brexit miatt a népszavazást követően is többször tüntettek. Az Európai Uniós tagságot főként a londoniak és a skótok szeretnék megőrizni. Azzal érvelnek, hogy a maradás szolgálja leginkább Nagy-Britannia gazdasági érdekeit.