rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Fontos döntések az európai űrkutatás jövőjéről


space

Fontos döntések az európai űrkutatás jövőjéről

A luzerni csúcstalálkozón az Európai Űrügynökség (ESA) 22 tagállamának miniszterei tárgyaltak 48 órán át arról, milyen legyen Európa jövője az űrben.

A családi fotó után nagy kérdéseket kezdtek megvitatni – az ExoMarsot és a Nemzetközi Űrállomást.

- Egy miniszteri tanács soha nem könnyű. Ez a hatodik ilyen tanácsülésem, az első az ESA oldalán, és mondhatom, soha nem könnyű – mondja Daniel Neuenschwander, az ESA egyik igazgatója .

- Mindig nehéz közös nevezőre jutni, de végül mindig sikerül. Sikeres szokott lenni a végeredmény, de az éjszakák, a nappalok és a kora reggelek állandóan nagyon nehezek – vallja be Pascale Ehrenfreund, a német űrközpont végrehajtó testületének elnöke.

Az előkészületek Luzernre nem voltak simák: októberben az ExoMars űrexpedíció Schiaparelli szondája becsapódott a Marsba, ahelyett, hogy szépen landolt volna.

Mivel az ExoMars misszió költségei 436 millió euróval túllépték a tervezettet, iparági bennfentesek elismerték, fennállt a veszélye, hogy a közös orosz-európai projekt véget érhet.

- Vannak kétségeink. Ugyanakkor bizalomra ad okot az a tény, hogy mindenki, akinek tudnia kellett, tudta, hogy folytatni fogjuk. Azon dolgoztunk, hogy az egész finanszírozás rendben legyen – mondja Vincenzo Giorgio, a Thales Alenia Space alelnöke.

Az ExoMars folytatása mellett voksoltak, miután az olasz kormány megígérte, hogy plusz 35 millió eurót ad hozzá.

- Nem hiszem, hogy konfliktus lenne az országok között, különböző nézőpontokról van szó. Olaszországnak van néhány prioritása, a felszólalásom teljesen megalapozott volt a prioritások listájáról – az Exomars fontos ebben – magyarázza Stefania Giannini olasz oktatási miniszter.

Az űrpolitika pókerjátszmájában az ExoMars lett a győztes, az Egyesült Királyság és Franciaország is emelte a tétet, garantálva, hogy a 2020-as rovermisszióhoz meglesz a finanszírozás.

A döntést elősegítették a Marsról készült új, nagy felbontású képek, amelyeket az ExoMars TGO szondája készített.

David Parker, az ESA robotkutatási igazgatója:

- Vannak kihívások, a dolgok nem mindig mennek jól. Az ember tanul ezekből, és továbblép. Azt hiszem, az, hogy képesek voltunk megmutatni, hogy már az ExoMars első része is kézzelfogható eredményeket hozott, segítette az ügyet. De a történet ennek a missziónak a lehetséges hatásáról és izgalmáról is szól, és az igazi tudományról, ami a végeredménye.

A másik nagy űrprojekt, amelyhez pénzre van szükség, a Nemzetközi Űrállomás.

Az Európai Űrügynökség tagjai abban állapodtak meg Luzernben, hogy 2024-ig finanszírozzák. Nagy kérdés azonban, hogy mikor váltják föl, és mivel.

Pascale Ehrenfreund, a német űrközpont végrehajtó testületének elnöke:

- Németország olyan felajánlást tett, amely lehetővé teszi, hogy az űrállomást 2024-ig meghosszabbítsák. Kormányunk elkötelezte magát erre az időszakra. Azt, hogy mi történik majd az űrállomás után, azt jövőre tudjuk meg, miután megvitattuk a kérdést az összes európai partnerünkkel.

Jean-Yves Le Gall, a francia CNES elnöke:

- A folytatás azokon a megbeszéléseken dől el, amelyeket a nemzetközi űrállomás partnerei folytatnak majd. Úgy érezzük, hogy lesznek további kutatások. Beszélünk a Holdról, a Marsról, de mindig azt gondoltam, hogy ezek nem zárják ki egymást.

Ugyanakkor nem volt sima az útja Luzernben az AIM-projektnek, amely az aszteroidák elleni védekezést szolgálja.

Nem kapta meg azt a 100 millió eurós támogatást, amely ahhoz kellett volna, hogy mostani formájában folytatódhasson.

- Rengeteg pénzt kellett beletennünk, minden országnak, hogy biztosítsuk az űrállomás fenntartását, illetve az ExoMars és más programok finanszírozását. Ez volt az oka, nem pedig az érdeklődés hiánya.

Arról is határoztak, hogy összesen 508 millió eurót költenek majd évente tudományos missziókra, néhány nagyobb projekt már közel áll a kezdéshez.

- 2018 csodálatos év lesz. Elindítjuk a James Webb Űrteleszkópot, amely az eddigi legnagyobb űrtávcső. Az európai BepiColombo misszió a Merkúrra megy, keményen dolgozunk a Jupiter és jeges holdjai tudományos programján, ez hihetetlen lesz – ígéri David Parker.

További fejlemény, hogy a legerősebb európai hordozórakétát, az Ariane 5-öt 2020-ig fokozatosan felváltja a sokkal olcsóbb és rugalmasabb Ariane 6.

Eurómillókat költenek a Föld-megfigyelésre és a telekommunikációra. A miniszterek emlékeztettek arra, hogy ez megtérül majd a társaságokkal kötendő szerződések révén.

- Szükségünk van egy kis svéd vállalatra egy igazán speciális területen, szükségünk van a németekre, az olaszokra, a spanyolokra, a franciákra, szükségünk van az egységes európai űrcsapatra ahhoz, hogy egy szinten legyünk például az amerikaiakkal, akik tízszer annyit költenek, mint mi Európában ugyanezekre a dolgokra – mondja Thierry Mandon francia kutatási államtitkár.

A miniszteri tanács végül 10,3 milliárd eurós költségvetést szavazott meg a következő három-nyolc évre. Ez kicsivel kevesebb annál a 11 milliárdnál, amit az ESA kért, de világos jele az európai űrszektor iránti politikai bizalomnak.

- Az ExoMars-misszió jövője tehát biztos. Egész évben nyomon követtük sorozatunkban, a Destination Marsban. Az utolsó részben a rovercsapat egyik kulcsfigurájával találkoztunk.

- Andrew Coates vagyok, a PanCam eszköz felelőse az ExoMars 2020 roveren.

A kameránk a rover árbocának tetején lesz. Egy kicsivel szélesebb, mint ez, 50 centiméter a távolság a nagylátószögű kamerák két szeme között. Azzal a kettővel képesek leszünk sztereókpeket készíteni a rover melletti földről, és látni, hogy hová fúrjunk.

Valószínűleg ez a legerősebb kamerarendszer, amelyet valaha a Marsra küldtek, képes lesz arra, hogy igazán jó képeket adjunk az ExoMars rovermisszióhoz.

A fúrás az alapvetően új dolog, amelyet ezzel a roverrel képesek leszünk elvégezni. A fúrással mintát veszünk, visszavisszük a roverhez, elemezzük a fedélzeten, és az információt visszaküldjük a Földre.

- Olyan dolgokat keresünk, mint karbonátok, cukrok, aminosavak, ilyesmi, amelyek esetleg a Mars felszíne alatt lehetnek, ebben a viszonylag védett környezetben, amelyek ott maradtak valószínűleg 3,8 milliárd évvel ezelőttről. Azt gondoljuk, lehetett élet a Marson, és akár most is lehet. Természetesen ez az, amit a rover vizsgál majd.

A jövő hónapban az exobolygókról láthatnak riportot. Addig is olvashatnak híreket a világűrről space blogunkon, az euronews.comon.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

space

A világűr felfedezése: az ember leghűségesebb társa a robot