NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Sharing economy női szemmel

Sharing economy női szemmel
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Több nőt szeretne a volán mögé ültetni az Über.

HIRDETÉS

Több nőt szeretne a volán mögé ültetni az Über. A cég szerint a taxisok férfiak dominálta világát ideje lenne megtörni, de a kritikusok szerint valójában csak több alulfizetett részmunkaidős állás szeretnének létrehozni. A Deauville Női Fórum résztvevői arra keresték a választ, hogy a megosztáson alapuló gazdaságban, a sharing economy világában hol található meg az egyensúly a profit és a társadalmi felelősség között.

Demokratizálódás, dotkommunizmus, disztópikus- ez csak néhány szó, amivel a sharing economy-t jellemezték. Globális szinten már 15 milliárd eurót termel ez a szektor és 2025-re már elérheti a 335 milliárd eurót is. De mi a helyzet azokkal az ígéretekkel, hogy a világot egy jobb, zöldebb és társadalmilag tudatosabb hellyé teszi?
Az okostelefonok elterjedésével kialakult az applikációkra épített sharing economy, de mint minden gyorsan fejlődő iparágban a szabályozás itt is elmaradt. A munkaerőt ugyan rugalmasabbá tette és forradalmi változásokat indított el, de sok bizonytalanságot is szült. Nagy vita alakult ki, hogy vajon mennyire tesz jót hosszútávon, ha sok alulfizetett részmunkaidős állás képződik.

Giana Eckhardt, a Londoni Egyetem marketing professzora szerint általában a nők kapták meg a részmunkaidős állásokat még az olyan hagyományosabb cégeknél is, ahol kevésbé védték a munkavállalókat. Most egy sokkal nagyobb populáció került védtelen helyzetbe, és talán azt is lehet mondani, hogy sok férfinak most szembe kell nézni mindazzal a sérülékenységgel, ami eddig inkább csak nőket érintett.

Ma már mindent lehet sharing economy-ban használni: autókat, bicikliket, játékokat, szerszámokat. Ennek elvileg nagy környezeti haszna kellene legyen, ugyanakkor sokak szerint nem egyértelműen olyan zöld világot von maga után a rendszer, mint amit sokan látni szeretnének benne.

Benita Matofksa, a People Who Share nevű szervezet alapítója szerint vannak már adatok arról, hogy az autómegosztás mivel jár. Ezzel akár 37 százalékkal lehetne csökkenteni a széndioxid kibocsátást és tudható, hogy legalább 4.4 ezer milliárd kihasználatlan erőforrás van a világban. Így azt is nagyjából lehet tudni, hogy milyen társadalmi és környezeti hatásokkal járhat ennek a kiaknázása. Az is biztos, hogy ez a szám megmutatja, hogy társadalmi és környezeti felelősséggel is jár ez a potenciál.

A pénzspórolás és a környezetvédelem mellett a sharing economynak más előnyei is vannak.
A szociológusok azt vizsgálják, hogy a „megosztás a megosztás kedvéért” elve milyen társadalmi tőkét hoz létre, ami nem mutatkozik meg a GDP-ben.

Juliet Schor, a Boston College szociológia professzora szerint valódi hatása lehet az emberek jólétére, és közben rávilágít egy másik kérdésre is, amit a szociológusok már régóta mondanak, vagyis, hogy a jólét mértéke és a GDP eltér egymástól, ezért jobb mérőszám kellene a jólét vizsgálatára.

Ahogy a sharing economy fejlődik, könnyen azt lehet gondolni, hogy talán a nőknek ebben nagyobb szerep juthat. Clara Gaymard, Women’s Forum elnöke szerint senki nem tudja pontosan, hogy mi fog történni. Sem a nők, sem a férfiak. De legalább a sharing economy világában nem hierarchikusan indul a felállás, tehát igazságosabb a verseny, és a határok könnyebben mozgathatók. Tehát ez egy jó eszköz arra hogy felvértezzék a nőket, hogy kedvük szerint vegyenek részt a játszmában.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Japán az újjászületési képességével segít Ukrajnának

A hajóutazási szektor a zöld átmenet útján

World Travel Market: a turizmusban is kulcs a fenntarthatóság