rendkívüli hír

Líbia szétszakadása katasztrófához vezetne

Interjú Bedzsi Kaid Eszebszi tunéziai elnökkel.

Éppen ezt olvassa:

Líbia szétszakadása katasztrófához vezetne

Betűméret Aa Aa

Először tartottak csúcstalálkozót az Európai Unió és Tunézia vezetői Brüsszelben. Ebből az alkalomból beszélgettünk az észak-afrikai arab ország elnökével. Bedzsi Kaid Eszebszi egyebek mellett a terrorizmus elleni harcról is elmondta véleményét a Global Conversation műsorában.

Charles Salamé, Euronews: Elnök úr, ön az első EU–Tunézia csúcstalálkozóra érkezett Brüsszelbe. Köszönjük, hogy itt van velünk az Euronews-on.

Bedzsi Kaid Eszebszi: – Én köszönöm.

A Tunézia 2020 befektetési konferencián az ön országa nagyjából 14 milliárd euróhoz jutott, ami megfelel a teljes 2017-es tunéziai költségvetésnek. Mit remél a csúcstalálkozótól? Úgy gondolja, hogy az Európai Unió elegendő segítséget nyújt?

– Először is, régóta együttműködünk már az Európai Unióval, sok területen. Most úgy fest, hogy az Unió jelentős lépéseket tesz, hogy segítsen Tunéziának. Nyilván mindez nem elegendő, de nekünk így is sokat jelent.

Ha „nem elegendő”, ahogy mondta, akkor mit várna még?

– Támogatást kérünk, mert elköteleztük magunkat a demokrácia mellett, ami nehéz döntés volt, ha figyelembe veszi, hogy mi zajlik a régiónkban. Tunézia kivétel a világnak ezen a részén. Tovább kell haladnunk a demokratikus reformok útján, jó kapcsolatokat szeretnénk az Európai Unióval, hiszen mi demokratikus rendszert választottunk, nem úgy, mint más országok. Európa arra biztat bennünket, hogy tegyünk további erőfeszítéseket, ugyanakkor szolidaritást kell vállalnia velünk pénzügyileg és politikailag is. A politikai támogatás is elegendő.


Névjegy: Bedzsi Kaid Eszebszi

  • 1926-ban született, 90 évével jelenleg ő a legidősebb államfő az arab világban
  • Tunézia miniszterelnöke 2011 februárjától decemberéig
  • 2012-ben pártot alapított
  • 2014-ben hazája ötödik köztársasági elnökévé választották

Elnök úr, kérdéseket vet fel az a pénzügyi segítség, amelyet Katar nyújt Tunéziának. Ez politikai segély, amelyiket csak addig adják, amíg az szintén Katar által támogatott Al Nahda benne van a kormánykoalícióban?

– Először is, a katari pénzügyi támogatás csak egy a sok közül. Másodszor, a katari támogatás nem új keletű dolog, már évek óta együttműködünk Katarral. Ennek semmi köze az Al-Nahda párthoz, amelyik része a tunéziai kormánynak, de vele vagy nélküle, a tunéziai kormányzatnak nyújtott katari támogatás megmarad. Nem értek egyet azzal az állítással vagy azzal az interpretációval, hogy Katar azért segít Tunéziának, mert az Al-Nahda benne van a koalícióban.

Elnök úr, ha nincs biztonság, akkor a befektetők elmenekülnek. Mit tesznek Tunézia biztonságáért?

– Először is, harcolunk a terrorizmus ellen. Állampolgáraink biztonsága nagyon fontos nekünk, a terrorizmus elleni harc a jelképe Tunézia biztonságának. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy Tunézia a frontvonalon harcol a terrorizmus ellen a mi térségünkben. Ez a küzdelem nagy hasznára válik az Európai Uniónak és egyes európai országoknak is.

A terrorizmus a szomszédos Líbiából ered.

– Tunéziában, Algériában, Egyiptomban azt akarjuk elérni, hogy állítsák helyre Líbia területi egységét. Meg kell akadályozni, hogy Líbia darabokra szakadjon, mert az óriási katasztrófához vezetne. Ha bárki Líbia felosztásán törné a fejét: ennek az ötletnek nincs jövője.

Nincs konkrét javaslatuk a líbiai probléma megoldására, taktikai vagy stratégiai értelemben?

– Földrajzilag ez a három ország van közvetlen kapcsolatban Líbiával: Egyiptom, Algéria és Tunézia. Ha közösen lépünk fel a líbiai néppel, akkor fontos segítséget nyújthatunk ahhoz, hogy az ország visszatérhessen a normalitáshoz.

Van akadálya egy hármas megállapodásnak Líbia, Egyiptom és Tunézia között?

– Nincs akadálya, éppen ellenkezőleg, Tunézia szeretné ezt.

Sok tunéziai harcol a Daesben, a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezetben.

– Ez így igaz.

És ha ők visszatérnek Tunéziába, önök mit szándékoznak tenni ellenük?

– Mindenekelőtt: nem tilthatjuk meg egy tunéziainak, hogy visszatérjen Tunéziába, ez alkotmányellenes volna. Mindenkivel, aki visszatér, a biztonságpolitikai szabályok szerint fogunk eljárni. Megtettük a szükséges intézkedéseket honfitársaink biztonsága érdekében. Várjuk azokat, akik a hazatérés mellett döntenek. Mindenkit a tettei alapján fogunk megítélni.

Mármint a hazatérés előtti vagy utáni tettei alapján?

– Hogy mit tett előtte, az elárulhatja nekünk, hogy mit kell megakadályoznunk a hazaérése után.

Elnök úr, néhány ország megpróbálja helyreállítani diplomáciai kapcsolatait Szíriával. Tunézia is akarja ezt a jelen körülmények között?

– A közös arab megállapodás szellemében cselekszünk. Jelenleg Tunézia az Arab miniszterek tanácsának soros elnöke. Olyan döntést fogunk hozni, amelyet az arab országok közössége jóváhagy.

Ön szerint mi a megoldás a szíriai válságban?

– A helyzet bonyolult. Azzal, hogy más országok is beavatkoztak, Oroszország, az Egyesült Államok és mások, a válság nemzetközi léptékűvé vált. Ezt figyelembe kell venni. A megoldás éppen ezért nem az arab országok vagy a szíriaiak kezében van.

Ön a köztársasági elnökké választásával és az ország helyzetének stabilizálásával megkoronázta politikai pályafutását. Befektetéseket ígért, és azt, hogy majd a fiatalabb nemzedékre bízza a kormányzást. Mit üzen a fiataloknak és többi honfitársának az Euronews-on keresztül?

– Hiszek a közelmúlt intézkedéseiben. Megfiatalítottuk a kormányt, a nők pedig igen jelentős szerepet kaptak a kormányzati munkában. Ez erősíteni fog bennünket a huszonegyedik században, és csökkenti a lemaradásunkat a fejlett országok mögött. Ez a személyes célom, és ezt szeretném elérni a hátralévő hivatali időmben, hiszen az ötéves megbízatásomból még hátra van három év. Remélem, barátaink és testvéreink világszerte segítenek, hogy Tunézia követendő példává váljon más arab országok számára. Szeretném, hogy megvalósuljon az „arab tavasz”, ami eddig nem történt meg. Nálunk kezdődött, Tunéziában, ezt elmondhatjuk. Reméljük, hogy az „arab tavaszból” valóság lesz minden arab országban.