NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Fidel Castro 1926-2016

Fidel Castro 1926-2016
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Hős forradalmár vagy elnyomó diktátor?

HIRDETÉS

Fidel Alejandro Castro Ruz 1926. augusztus 13-án született – valójában egy évvel később, de születési évét 1926-ra változtatta, hogy előbb vegyék fel a gimnáziumba – Kuba keleti, cukornádtermesztő vidékén, egy tehetős, Spanyolországból Kubába emigrált farmer, és egy szolgáló gyerekeként. A katolikus iskolákban nevelkedett Castro a havannai jogi egyetemen végzett tanulmányai közben kezdett belefolyni a politikába.

Kezdetek

Forradalmár élete 1953-ban, egy kudarcba fulladt támadással kezdődött a Santiago városában található Moncada laktanya ellen, ami után öccsével, Raúllal együtt börtönbe került. “A történelem fel fog menteni” – mondta híressé vált védőbeszédében.

15 évig tartó börtönbüntetésre ítélték, de alig 19 hónappal később egy amnesztia részeként szabadon engedték, ami után Mexikóba menekült, ahol megismerkedett Che Guevarával. 1956 novemberében több tucatnyi fegyveressel tért vissza Kubába, ahol a Sierra Maestra hegységbe vette be magát, gerillaharcot indítva a négy évvel korábban katonai puccsal hatalomra került Fulgencio Batista ellen.

Fidel és Che

Fidel Castro évtizedeken keresztül volt a világ egyik meghatározó, de rendkívül megosztó politikusa.

1959. január elsején az egész világot meglepte, amikor néhány szakállas gerillával megdöntötte Fulgencio Batista tábornok rezsimjét. Castro egy új Kubát hozott létre és ő lett a szocializmus új karizmatikus arca.

Az argentin Che Guevarával együtt Fidel Castro megalapította az első kommunista államot a világ nyugati felén.

Disznó-öböl

Ez az, amit nem sokáig tűrt a kommunizmus legádázabb ellenfele.

Az amerikai titkosszolgálat, a CIA ezerötszáz kubai disszidenst fegyverzett fel, hogy megszállják a Kuba déli partjainál található disznó öblöt. Sokak meglepetésére az Egyesült Államok teljes vereséget szenvedett 1961-ben. Kuba legyőzte a kapitalista Góliátot.

Castro és Hruscsov és Kennedy majd Brezsnyev

Ezzel Castro hamarosan új és befolyásos barátokat talált. A hidegháború közben a Szovjetuniónak kapóra jött a sziget földrajzi fekvése és stratégiai szövetségest látott Kubában, amelyet kész volt mindenáron megvédeni. Hruscsov és Castro titkos megállapodást kötött arról, hogy a Szovjetunió ballisztikus rakétákat telepít Kubába.

Az amerikaiak azonban leleplezték a tervet és ezt fotókkal is bizonyították.

Az amerikai elnök, John F. Kennedy tengeri blokád alá vette a szigetet, hogy megakadályozza a további szovjet rakéták szállítását. Egy atomháború kirobbanásának küszöbén állt a világ, de a felek az utolsó pillanatban visszaléptek. Washington pedig nem próbálkozott újabb invázióval.

A következő harminc évben Kuba élvezte a Szovjetunió védelmét és az amerikai után a térség második legnagyobb hadseregét fejlesztette.

Fidel Castro ezeket a csapatokat Etiópiába, Namíbiába és Angolába küldte, hogy megvédjék az ottani baloldali kormányokat. Egymást követték az amerikai elnökök, de Castro a helyén maradt.

Jön Gorbacsov

A hatvanas, hetvenes évek nehézségei után, a nyolcvanas évek végére a szovjet segélyeknek köszönhetően Kuba gazdasága sokat fejlődött.

Ez azonban hamarosan megváltozott. Mikhail Gorbacsov piacpárti gazdaságpolitikájával megszűnt Havanna kiváltságos helyzete.

Fidel Castro azonban továbbra is hitt a szocialista gazdasági modellben és Kuba egyre elszigeteltebb lett. Az elszegényedés kubaiak tömegét hajtotta Amerikába. Több mint harmincezren menekültek összetákolt tutajokon Florida irányába, de csak kevesen értek célba.

Fogy az erő, puhul a diktatúra

Ennek a nehéz évtizednek a végén, 1998-ban a mélyen katolikus országba látogatott II János Pál pápa. Háromszázezer ember hallgatta, ahogy a pápa elítélte a szigetország elleni amerikai embargót, majd felszólította Fidel Castrót, hogy engedje szabadon a politikai foglyokat.

2001-ben megrendült Fidel Castro egészségi állapota. A kubai televízió kamerái közvetítették, amikor a forradalom vezetője rosszul lett egy több órás beszéde közben.

HIRDETÉS

Raul

Ezután nevezte ki utódjául öccsét Rault. Ő volt a garancia arra, hogy a Castro-rendszer tovább él. Fidel visszavonult, Raul pedig először alelnökként irányította az országát, később ő lett az elnök, majd 2011-ben a párt vezetője is.

A Castro testvérek rendszerét az utolsó években az azóta szintén elhunyt venezuelai elnök, Hugo Chavez barátsága segítette. A kubai gazdaság pedig csak az olcsó venezuelai kőolajjal tudott talpon maradni.

Kuba és az Egyesült Államok közeledik egymáshoz

“Soha nem gondoltam, hogy annyi ideig élnék, hogy le tudjam győzni az ellenséget. Ez egy egyenlőtlen harc, de a kubaiak megmutatták, hogy mennyire kitartóan képesek küzdeni” – mondta 2013 februárjában Fidel Castro, akire a kubai forradalom jelképeként fog emlékezni a világ.

A 47 éves uralma alatt tíz amerikai elnökkel dacoló, a kubai hírszerzés szerint több mint hatszáz – Washington és más ellenséges hatalmak által irányított – gyilkossági kísérletet túlélő Castro számára minden bizonnyal a leginkább szíven ütő változás hazája életében az volt, hogy az Egyesült Államok hivatalosan többé nem esküdt ellensége az országnak.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Embercsempészek toboroztak kubaiakat az orosz hadseregbe

Augusztus 3-ától teljes tűzszünet lesz Kolumbiában

Kína kémbázist telepíthet Kubában