rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mi a baj a francia oktatási rendszerrel?


insiders

Mi a baj a francia oktatási rendszerrel?

A Jean Moulin iskola Marseille egyik leghátrányosabb helyzetű negyedében van. A legtöbb diák pénzügyi támogatást kap, mert a szüleik ezer eurónál kevesebbet keresnek havonta. Ezért az iskola úgynevezett kiemelt oktatási intézmény.

- Kicsit kevesebben vagyunk, mint egy tipikus iskolában, ahol egy osztályban 27-30 gyerek van – magyarázza Arnaud, a tanár. – Itt alapesetben legfeljebb huszonnégyen lehetnek. Ez így azért kényelmesebb. Ezen kívül itt úgynevezett szükségleti csoportokat is kialakítottunk. Készségek alapján csoportokra osztottuk őket, két osztályra három ilyen csoport jut.

Az elsőbbségi oktatási rendszert 1982-ben vezették be Franciaországban azért, hogy a hátrányos helyzetű településeken vagy negyedekben lévő iskolákat segítsék. A programot 2015-ben megreformálták. Dominique Duperray öt éve igazgatja a Jean Moulin-t, szerinte a reform átütő sikert hozott.

- A reform előtt a diákok 40%-a tette le a vizsgáit, és a többinek is kevesebb mint fele ment tovább középiskolába. Most 70 százalék vizsgázik le, de jó években ennél is több, és ezek 100 százaléka tanul tovább, részben gimnáziumban, részben a szakoktatásban. Vagyis az elsőbbségi oktatáshoz biztosított kiegészítő lehetőségek, illetve a befektetett munka, az újító pedagógiai módszerek kipróbálása jelentősen javítják a diákok tanulmányi eredményeit.

Oktatási gettók

De vajon ez az iskola inkább a kivétel vagy a szabály, ha a francia oktatási rendszert nézzük? Egy, az OECD-országok oktatási rendszerét rangsoroló felmérés szerint Franciaországban a legnagyobbak az egyenlőtlenségek az oktatásban.

Több mint kilencezer általános iskola tartozik az kiemelt oktatási intézmény kategóriába. Minden ötödik gyerek ilyenbe jár. Amikor az OECD-tanulmány megjelent, minden francia tévéstáb reflex-szerűen Párizs egyik bevándorlónegyedébe, Bobignybe indult. Az ottani Marie Curie általános iskola igazgatónője nem adott engedélyt, hogy az iskolában forgassunk, de a véleményét elmondta az Euronewsnak- az iskola előtt.

Véronique Decker harminc éve dolgozik Bobignyben. Az iskolája kiemelt oktatási intézmény, ennek ellenére kevés extra forráshoz jutottak. Minden diákuk bevándorló családból származik. A szüleik szociális bérlakásokban élnek. Az igazgatónőt nem lepte meg az OECD-felmérés eredménye.

- Nincs egyenlőség állami és magániskola között – szögezi leaz igazgatónő. – Az utóbbiaknak kedvez, hogy pénzt szedhetnek a szülőktől is, és megválogathatják a diákjaikat. Mi nem tudunk pénzt szedni a szülőktől, és ez jól is van így. Nem válogathatjuk meg a diákjainkat, és ez is jól van így. De így nincs egyenlőség az állami- és a magánoktatás között. Még a különböző állami iskolák között sincs egyenlőség, mert a francia állam beletörődött, hogy a területén szegregált negyedek legyenek. És az ilyen negyedek iskoláiból oktatási gettók lesznek.

Hogyan tanuljon a gyerek, ha nincs tanár?

Laurance Blin legnagyobb fia tizennégy éves, és egy kiemelt oktatási intézménybe jár Bobignyben. Ő úgy látja, hogy az iskolát sok mindennek lehet nevezni, csak kiemeltnek nem.

Az óraszámot negyedével csökkentették. Bár ígértek pénzt új tanárok felvételére és képzésére, az soha nem érkezett meg – érkezett viszont ötven új diák, egyetlen év alatt.
Laurence más szülőkkel együtt hivatalos eljárást indított. Azzal érveltek, hogy a gyerekeiket sújtó oktatási egyenlőtlenség ellentétes a francia alkotmány vonatkozó passzusaival.

- Óriási probléma a tanárhiány – mondta Blin. – A fiamnak hatodikban egy teljes harmadéven keresztül nem volt angoltanára. Ötödikben nem volt történelem-földrajz tanára, megintcsak egy harmadévig. Ugyanabban az évben két harmadévig nem volt rajztanár- És most, negyedikben,az első hónapban nem volt természettudomány-tanára. Ez elképesztő. Hogyan gondolhatja bárki, hogy egy ilyen iskolából érkező diák ugyanolyan szintű tudásra tehet szert, mint egy olyan iskolában tanuló, ahol vannak tanárok?

Egy felzárkóztatási program, aminek 30 éve semmi eredménye8

Hogyan jutott ide a francia oktatási rendszer? Mi csúszott félre? Nathalie Mons volt az egyik készítője annak a jelentésnek, amely részletesen feltárta a francia oktatási rendszerben fennálló sokféle egyenlőtlenséget. Ennek ellenére szerinte van remény.

- Franciaországban nagyjából harminc éve nagyjából ugyanúgy próbálja az oktatáspolitika megoldani az egyenlőtlenség kérdését. A nyolcvanas évek eleje óta létezik az elsőbbségi oktatási rendszer, amelynek soha, egyetlen kutatás sem tudta semmilyen pozitív hatását kimutatni – ábrándít ki minket Mons. – Természetesen nagyon fontos segíteni a nehézségekkel küzdő iskoláknak, erre nagy szükség van, de amikor azt nézzük, hogyan próbáltak nekik segíteni, akkor kiderült, hogy olyan dolgokban élveztek elsőbbséget ezek az intézmények, amelyeknek nagyon kevés közül volt a diákok tanulmányi eredményeihez.

- A francia iskolarendszer megszűnt a társadalmi mobilitás motorja lenni, és ezen minden áron változtatni kell – vélekedett a marseille-i Jean Moulin igazgatója. – Ezt kérik a családok, ezt kérik a diákok is – hogy újra bízni lehessen az iskolában.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

insiders

Klímaváltozás: mit kell tennünk, mit szabad remélnünk?