A török államfő szerint nem elképzelhetetlen, hogy Moszkvával és Pekinggel többre mennek, mint Brüsszellel.
HIRDETÉSTörökország törekvése, hogy Európához tartozzon, nem újkeletű. Már több mint fél évszázada annak, hogy a kontinens gazdasági partnere: 1963-ban kötött együttműködési szerződést az akkori európai szövetséggel, az Európai Gazdasági Közösséggel.
Arról, hogy az Európai Unió tagja lehessen, csak 2005 óta folynak tárgyalások.
Brüsszel úgy döntött 2013-ban, hogy elhalasztja a török csatlakozási tárgyalásokat következő fordulóját.
Berlin vetette fel ezt Bécs támogatásával, miután Ankara nyár végén brutálisan szétverette a hetekig tüntető több ezres tömeget a nagyvárosokban.
Az oszlatásoknak rengeteg sebesültje, és halálos áldozatai is voltak.
Az osztrák külügyminiszter azzal érvelt, hogy Ankarának át kell gondolnia, mire használja rendőrségét és katonaságát. Ezen kívül meg kell követnie a törököket, Brüsszel csak ezután lesz hajlandó újból tárgyalóasztalhoz ülni a török kormánnyal.
Az Európai Unió és Törökország kapcsolata idén még rosszabbra fordult a július közepi sikertelen puccskísérlet, és az azután kezdődő – máig tartó – tisztogatás miatt.
Brüsszel és a nyugati diplomácia többször is felszólította Ankarát a törvények, a politikai ellenzék és a kisebbségek tiszteletben tartására.
A GAZI Egyetem politológusa szerint nem használt az álláspontok közeledésének az a hang, amelyet Európa megütött ebben a kérdésben.
Nail Alkan úgy látja, hogy azért nem fogadják szívesen Törökországot az Európai Unióban, mert ott most terjed az iszlamofóbia, vagyis erősödnek a muzulmánok iránti ellenérzések. Brüsszelt most a Törökországgal szomszédos Irán, Irak és Szíria köti le.
Nagy valószínűséggel nem akarna hárommillió szíriai menekültet uniós állampolgárrá fogadni a törökökkel együtt. Ennyien élnek ugyanis most Törökországban azok közül, akik elmenekültek a polgárháború elől Szíriából.
Idén márciusban a török kormány megállapodást kötött az Európai Unióval a szíriai és közép-ázsiai menedékkérők megállításáról. Cserébe Ankara azt várja, hogy Brüsszel gyorsítsa fel a törökök vízummentességének megítélését.
Az elmúlt hetekben tovább fokozta a feszültséget, hogy a török államfő felvetette, népszavazást kellene tartaniuk arról, csatlakozzanak-e egyáltalán az Európai Unióhoz.
Azt mondta egy kormánypárti rendezvényen, legyenek türelemmel az év végéig, amikor is majd megkérdezik erről a népet. A szuverenitás kérdése ugyanis olyasmi, amiről csak a nép dönthet, úgyhogy a népet kell megkérdezniük erről.
Minden nehézség ellenére az niós dilomácia vezetője azt szeretné, ha Európa párbeszédben maradna Törökországgal.
Ha véget vetünk a csatlakozási folyamatnak, mindketten vesztesekké válunk – mondta Federica Mogherini. Európa egy fontos lehetőségtől esik el, ha megszakad a párbeszéd és a gazdasági együttműködés Brüsszel és Ankara között. És szerinte Törökországot is veszteség érné.
A török kormány viszont nyilvánvalóvá tette, hogy mindenáron nem akar uniós tagországgá válni. Készséggel fontolóra veszi a másik lehetőséget, amelyet a Sanghaji Együttműködési Szervezet, vagyis a kínai és az orosz kooperáció jelenthet számára.
Az viszont már most biztos, hogy a török államfő szorosabbra vonná Ankara és Moszkva szövetségét, ha már egyszer sikerült tisztázniuk a szíriai határon lelőtt orosz vadászgép ügyét, és helyreállt a két ország kapcsolata.
HIRDETÉSA pár hónappal ezelőtti incidens miatt az orosz államfő heteken át nagyon keményen fogalmazott, mígnem aztán a török államfő nyilvánosan bocsánatot kért, amiért a török hadsereg lelőtte a légterét megsértő orosz vadászgépet a szíriai határon.