rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Összefér-e a béke és az erőszaktevők megbüntetése Kolumbiában?


Kolumbia

Összefér-e a béke és az erőszaktevők megbüntetése Kolumbiában?

Négy évi tárgyalást követően szeptemberben megegyezésre jutott a kolumbiai kormány a FARC fegyveres felkelőcsoport anonim képviselőivel, hogy véget vessenek az országban tomboló erőszaknak.

A Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői (FARC), máskor Néphadsereg néven emlegetett militáns lázadócsoport ötven éve áll konfliktusban a kormánnyal. Főtárgyalójuk úgy fogalmazott a kompromisszumok megkötése után, hogy “a háborúnak vége”.

A megállapodás aláírását azonban az október 2-i népszavazáshoz kötötték. A szavazók kis többséggel elutasították azonban. Elemzők szerint ezzel inkább az elnök ellen, mintsem a megállapodás ellen voksolt a szavazók nagy része.

A paktum ellenzői is békemegállapodást szeretnének, de szerintük a kormány túlságosan enyhe feltételekbe ment bele, így büntetés nélkül “sétálhatnak vissza a társadalomba” olyanok is, akiknek fegyveres erőszak miatt börtönben lenne a helyük. Büntetés hiányában akár pártot is alapíthatnak a gerillák.

A FARC Kolumbia legrégebbi, legnagyobb, leghatékonyabb és legjobban felszerelt fegyveres gerillaszervezete, amely 1964-1966 között jött létre, a Kolumbiai Kommunista Párt katonai szárnyaként.

Mára az ország területének 40 százaléka fölött szerzett ellenőrzést közel 20 ezer tagjuk. Anyagi forrásaik legális vállalkozások mellett kábítószer- és emberkereskedelemből, egyéb bűncselekményekből egészülnek ki.

A FARC azt kommunikálja, hogy a vidéki szegények érdekeit képviselik, ellenzik az USA befolyását, a privatizációt és a multinacionális vállalatok térnyerését.

A referendum előtt az egyezség elutasításáért kampányoló korábbi elnök, Alvaro Uribe szerint a felkelőknek börtönben a helyük, és nem szabad a gerillákat a politika közelébe engedni.

- Elismerésem mindenkinek, aki erőfeszítést tett, hogy végiggondolja az egyezményt, és annak ellenére nemmel szavazott, hogy békemegállapodást akar. A fiataloknak annyit mondhatunk, hogy a béke csodálatos, de a havannai megállapodás kiábrándító – mondta Alvaro Uribe, korábbi elnök, jelenleg ellenzéki vezető.

A fegyvernyugvást célzó törekvésekért Juan Manuel Santos elnök Nobel-békedíjat kapott. Bejelentette, hogy újabb tárgyalásokkal igyekeztek megegyezni egy olyan békemegállapodás kereteiről, ami már megfelel azoknak is, akik a népszavazáson elutasították.

Amíg Santos a politikai feszültségeket csillapítja, félő, hogy a felkelők szétszakadozottabb csoportjai nem tartják a tűzszünetet.

- Most mindannyiunkért kell döntést hoznunk, azért a békéért, amit mindannyian akarunk, és amit most lehetséges elérni, és ami most megerősíthető. Nem adom fel az ezért való erőfeszítést, mandátumom utolsó pillanatáig. Jobb országot akarunk a gyerekeinknek – mondta a kolumbiai elnök, Juan Manuel Santos.

A tervek szerint november végéig maradnak tárgyalóasztalnál a kolumbiai kormány és a FARC gerilláinak képviselői, a kubai fővárosban.

Az egyeztetés folytatásának célja, hogy olyan változtatások kerüljenek a békemegállapodásba, amik megnyugtatják azokat a választókat, akik a referendumon leszavazták az előző egyezséget.

Hat héttel a népszavazás után úgy körvonalazódik az új egyezmény, hogy az ellenzék és más csoportok észrevételeit is igyekeznek szem előtt tartani.

Az aláírást csütörtökre tűzték ki, utána a törvényhozásnak küldik el jóváhagyásra.

Az elhúzódó fegyveres konfliktusban több mint 220 ezer kolumbiai halt meg és hétmillióan kényszerültek elhagyni otthonaikat. Csak az aknák 11 ezer embert öltek meg 1990 óta.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

világ

Erdogant nem érdekli az európai fenyegetés