rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Európa 2060: a nyugdíjas kontinens


real economy

Európa 2060: a nyugdíjas kontinens

ALL VIEWS

További hírek erről

Európa lakossága mentehetetlenül öregszik. Nő a várható élettartam, csökken a születési ráta, népes korosztályok vonulnak nyugdíjba. Mindez jelentős teher a gazdaságnak is. Mai epizódunkban az egészégügyi rendszerekről lesz szó, amelyekre évről évre több feladat hárul.

Gyorstalpaló: Hogyan öregszik Európa?

2060-ra Európában több gyermek születik, mint ma, de ez sem ellensúlyozza azt a tényt, hogy a férfiak és a nők várható élettartama is nő.

Bár a bevándorlás folytatódik, de 2040 után az érkezők száma visszaesik.

Ez azt jelenti, hogy hosszú távon egy aktív fiatalra kétszer annyi eltartandó öreg európai jut.

Ma minden 65 évnél idősebb emberre négy munkaképes korú jut. De a demográfiai válság miatt ez a szám kettőre csökken. 2023 és 2060 között kilencmillióval csökken az európai munkaerő.

A kép tisztább lesz, ha a folyamatot három időszakra osztjuk. 2007 és 2011 között a munkaképes népesség nőtt, de a foglalkoztatottság alacsony volt.
2012 és 2022 között a fiatalok munkába állása még pótolni tudja a nyugdíjba vonuló baby-boom nemzedéket
2023 után a munkaképes korú népesség és a foglalkoztatottak száma is csökkenni fog.

Szlovénia: egészségügyi privatizáció

Az elöregedés miatt növekednek az egészségügyi költségek, a hosszabb ideig tartó öregkor közép és hosszútávon 16 európai országban fenntarthatósági kockázatot jelent. A korhoz kapcsolódó kiadások 2060-ra a GDP 2 százalékával nőnek. Szlovénia éppen ezért átfogó egészségügyi reformba kezdett, amelyről Guilaume Desjardin készített riportot.

Az előrejelzések szerint az európai népesség az elkövetkező években 3 százalékkal nő. 2060-ra a nyugdíjas korosztály lélekszáma 60 százalékkal nő. Ápolásra, elfoglaltságra, szórakoztatásra lesz szükségük – ami munkahelyeket teremt.

Szlovénia felosztó-kirovó nyugdíjrendszere kiszolgáltatott a munkaerőpiac hullámzásainak. A fenntartható egészségügy itt és egész Európában azt jelenti, hogy nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés, a hosszú távú gondozási biztosítás és az integrált ápolás.

Szlovénia már azon dolgozik, hogyan tudja fedezni a társadalom öregedésének költségeit. Az ehhez kapcsolódó kiadások az Európai Unióban a GDP 1,4 százalékára rúgnak majd 2060-ra, Szlovéniában a GDP 6,8 százalékára.

Elkerülhetetlen, hogy a terheket elosszák a kormány és a népesség között. Szlovéniában az egészségügyi rendszert részben privatizálták. Az új idősotthonok működését már nem támogatja az állam.

Más uniós tagországokban a nyugdíjkorhatárt emelik tovább, de van ahol azt mondják, a bevándorlás lesz a megoldás, és azok az országok nem omlanak össze, amelyek vonzó célpontot jelentenek majd. A váltás az úgynevezett ezüst gazdaság irányába komoly kihívások elé állítja a politikát.

Portugália: egészségügyi reform

Szlovénia példája egy másik fontos szempontot is felvet: hogy 2060-ra az európai országok felében csökkenni fog a lakosság. Mit jelent ez az egészségügy számára? Pedro Barros a Lisszaboni Közgazdasági Egyetem professzora.

Euronews: - Mit tanulhat a portugál egészségügyi reformból a többi tagállam és Európa egésze?

Pedro barros: – A tapasztalataink szerint nehéz egy ilyen reformot bevezetni. Sokáig tart. Egy új hosszú távú gondozási hálózat felállítása, ahogy nálunk történt, legalább tíz évbe telik. Még mi is csak félúton vagyunk. Vagyis nehéz megérteni, hogyan érdemes életbe léptetni az új intézkedéseket, mennyi időt kell hagyni az embereknek az alkalmazkodásra egy új szervezeti modell kialakítása során. Ez a legnagyobb kihívás.

- Alkalmazható ez a modell másutt Európában?

- Egyértelműen adaptálható az, ahogy összehangoljuk a sokféle ötletet és preferenciát. Az emberek okozzák a legnagyobb kihívást. Valószínűleg nem a kórházi gondozást vagy a hospice-t kell átszervezni. Az elsődleges gondozást az otthonukban veszik igénybe az emberek, ehhez lesz egy szakember-hálózat. nem csak orvosok, hanem ápolók, fizikoterapeuták és hasonló szakmák képviselői.

- Tehát az egészségügyi reform vállalkozási lehetőségeket és gazdasági növekedést is jelenthet.

- Előfordul, hogy túlszervezzük az emberek életét, de ha hagyjuk őket szabadon választani, akkor valószínűleg nem a drágább megoldást választják. Tehát pénzügyileg beljebb leszünk. Lesz lehetőség új ötletek kipróbálására, akár be lehet vonni a pácienseket, a nyugdíjasokat is az új megoldások keresésébe, erre az új vállalkozásoknak is érdemes figyelniük. Már látunk ilyesmire példát, olyan cégeket, amelyek alkalomszerű gondozást nyújtanak a páciens állapotának állandó technológiai monitorozása mellett, ezt be kell építeni például az egészségügyi rendszerbe, erre még lesz számos lehetőség.

- Rendben, ez egy lehetőség – de milyen kockázatot hordoznak a hosszú távú gondozási költségek?

- Hogyha szervezetben gondolkozunk, akkor meg lehet úgy változtatni a dolgokat, hogy kevesebbet költsünk. Az egyik tipikus kockázat, hogy az idős elesik otthon. De ha az emberek inkább otthon maradnak, és vállalják ezt a kockázatot – némi segítséggel, valaki időnként meglátogatja őket, felhívja telefonon – az olcsóbb, mint ha bevisszük őket egy intézménybe, ahol állandó felügyelet alatt állnak. Tehát lesznek kockázatok, de nem pénzügyi természetűek.

- Ön szerint Európában úgy kezeljük a problémát, ahogy szükséges?

- Nehéz egyetlen, mindenkinek megfelelő politikát ajánlani. De egy országokon átívelő új egészségügyi koncepció jó kiindulópont lehet. El kell gondolkodni azon, mit akarnak az emberek öregkorukra, miféle ellátást szeretnének, talán ez a legfontosabb kérdés. Ha az az elképzelés, hogy az embereknek is törődniük kell azzal, hogy egészségesek legyenek, nekik is gondolniuk kell a rendszer működésére a saját szükségleteiken, igényeiken túl – számomra ez a legjobb egészségpolitika.

ALL VIEWS

További hírek erről

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

real economy

Menekülthullám: hogyan lesz ebből gazdasági fellendülés?