NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

"Minél többet tudunk klímaváltozásról, annál távolabb vagyunk a céltól"

"Minél többet tudunk klímaváltozásról, annál távolabb vagyunk a céltól"
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A kílmaváltozásról, a párizsi egyezményről, az új amerikai elnök megválasztásával előállt helyzetről kérdeztük Nick Mabey brit klímaszakértőt.

A kílmaváltozásról, a párizsi egyezményről, az új amerikai elnök megválasztásával előállt helyzetről kérdeztük Nick Mabey brit klímaszakértőt.

Euronews: - A klímaváltozás nem csak távoli vidékeken hat, hanem itt Európában is. Hogyan jelentkezik nálunk?

Nick Mabey: – Négy formában érzékelhetjük: Észak-Európában egyre több az áradás, ahogy a Dunán is láttuk pár éve. Szélsőséges időjárás mindenütt – mint a tavalyi genovai és dél-franciaországi viharok.

Euronews: - De a legrosszabb az egyre gyakoribb és súlyosabb aszályok Dél-Európában. A Földközi-tenger medencéje kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része, ami valamennyi dél-európai országra kihat, de instabilitást, társadalmi feszültségeket és migrációt okoznak a Földközi-tenger afrikai partjainál is.

- Eleget tesz az EU a globális felmelegedés lelassításáért?

- Az EU elég sokat tesz. Energiahatékonyságban, a megújuló energiák használatában, a zöld közlekedés terén elsők vagyunk. Ugyanakkor minél többet tudunk meg a klímaváltozásról, annál távolabb vannak a célok, ezért még többet kell tennünk. Európának ahhoz, hogy a párizsi egyezményt teljesítse, a korábban vállaltnál is jobban kell csökkenteni a kibocsátást. Az a jó hír, hogy ha így teszünk, azzal pénzt takarítunk meg, hiszen a kibocsátáscsökkentés költsége drasztikusan csökkent.

- Miért támaszkodik Európa még mindig ilyen mértékben a szénre?

- A fő probléma ebben a tekintetben Németország és Lengyelország. Az ottani szénerőművek nem gazdaságosak, viszont rengeteg munkahelyet jelentenek a lakosságnak, ezzel szavazóbázist a politikai pártoknak.

- A legnagyobb kihívás, amivel Európában szembe kell nézni, hogy a szénerőművekben és bányákban dolgozó munkásoknak segíteni kell új megélhetést találni. Számos szakszervezet és az enyémhez hasonló szakmai szervezet dolgozik ezen.

- Az Egyesült Államok az egyik legfontosabb szén-dioxid-kibocsátó. Most Donald Trump lesz az elnök, aki kilépne a párizsi egyezményből. Ha megteszi, az milyen üzenetet küld a többi nagy szennyezőnek, Indiának, Kínának?

- Szerintem Donald Trump megpróbál majd kilépni az egyezményből, ehhez a szerződés szerkezete miatt négy évre lesz szükség. Megpróbálhatja gyorsítani a folyamatot, de ezt a Kongresszuson nehéz lesz átvinnie. Beszéltem a kínaiakkal, beszéltem emberekkel Indiából, és azt gondolom, hogy a világ sokat változott, mióta George Bush kilépett a kiotói egyezményből. Kína és India tudja, hogy stabil klímára van szükségük a fejlődésükhöz és a lakosságuk védelmében. És bár a politikai lendületet le fogja lassítani, ezek az országok tudják, hogy a saját érdekük az előrelépés. A fő baj az lehet, ha az amerikaiak tétlensége miatt a globális klímavédelmi akció annyira lelassul, hogy átlépjük a kritikus határt, amely után a Föld klímájában visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Bosznia-Hercegovina és a szén - nehéz a boldogságtól búcsút venni

Klímaváltozás: egyre-másra indítják a borászatokat Angliában

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül