NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Bosznia-Hercegovina és a szén - nehéz a boldogságtól búcsút venni

Bosznia-Hercegovina és a szén - nehéz a boldogságtól búcsút venni
Írta: Valérie Gauriat
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Európa második legszennyezettebb városának szénerőműve mellett úgy hullanak az emberek, mint a legyek. De a balkáni ország egyelőre nem tud lemondani a szénenergiáról.

Goran Stojak a boszniai Divkoviciben él. Három hónappal ezelőtt veszítette el az apját, tüdőrákban. Négy hónap alatt hatan haltak meg a faluban, és ők csak az utolsók egy hosszú listán.

Divkovici nem messze található a tuzlai szénerőműtől, amelynek a szennyvizét Goran falujától pár száz méterre engedik egy tározóba. Goran négy éve küzd azért, hogy a környékbeli lakosságot megmentse az erőmű szennyezésétől.

- A víz apránként átitatja a földet, szétterjed a a partokon, és behatol az ivóvízkutakba – magyarázza Goran.

A megszűrt és vízzel kevert hulladék végül óriási lerakóhelyekre kerül, Divkovici határában. Tavaly egy független labor kielemezte a mintákat, és magas koncentrációjú nehézfémeket talált még egészen mélyen a felszín alatt is. Van kadmium, higany, arzén, króm, meg más hasonló vegyületek. Mindez beszennyezte a földet és az ivóvizet is. Száraz időben a mérgező port egészen a házakig sodorja a szél. Nem csoda, ha a helyiek körében gyakori a bronchitisz, az asztma és a tüdőbetegségek.

- Múlt éjszaka a feleségement és a hét hónapos fiamat be kellett vinnem a kórházba, tüdőproblémák miatt – mesélte Goran. – Éjszaka az ágyamban fekve hallgatom a tüdőrákos szomszédom jajgatását. Itt halálra vagyunk ítélve. Pár év múlva ez a falu kiürül. Nem lesz már itt senki.

Goran az erőmű közelében lakók képviseletében számos esetben élt jelzéssel a hatóságok felé, de Divkovici megmaradt hetven lakosa semmilyen segítséget nem kapott.

Mila kevés nyugdíjából él, amit a közelmúltig háztáji kertészkedéssel egészített ki. A tavaly végzett laborvizsgálatok eredményei riasztóak, de a család nem tud lemondani a termésről.

- Nincs választásunk, a nyugdíj kevés, élni kell valamiből. Nincs pénzünk arra, hogy a boltból vegyünk zöldséget. A fiam munkanélküli, meg kell termelnünk az ennivalót – magyarázta az asszony, miért eszik meg a nehézfémmel szennyezett zöldséget.

A nehézfémek, a széngáz, a nitrogén-oxid, a kén-dioxid, és a finom részecskék miatt a szén a legkárosabb fosszilis tüzelőanyag. Az autók és a lakossági szénfűtés okozta szennyezéshez adódik hozzá az erőmű károsanyag-kibocsátása. Így lett Tuzla Európa második legszennyezettebb városa a macedóniai Tetovo után. Így véli legalábbis egy helyi környezetvédelmi civil szervezet, amely a szénerőmű bővítési tervei ellen is szót emel. Vezetőjük szerint jobban megérné az energiahatékonyságba fektetni.

- Kiszámoltuk, hogy néhány egyszerű intézkedés bevezetésével 42 százalékkal lehetne csökkenteni a hőenergia-fogyasztást, a széndioxid-kibocsátást pedig 40 százalékkal – magyarázta az Euronewsnak Dzemila Agic. -Olyan egyszerű dolgokról van szó, mint az épületek hőszigetelése.

Bosznia Hercegovina négy széntüzelésű erőműve mellé akár hét új is nyílhatna egy tanulmány szerint.

Ez viszont 2030-ig 18 százalékkal növelné az ország üvegházi gázkibocsátását az 1990-es állapothoz képest.

Szarajevóban a külkreskedelmi minisztérium energetikai osztályát kerestük meg. Mivel Bosznia-Hercegovina egy szövetségi állam, nemzeti szintű fejlesztési tervek nem készülnek, a bosnyák-horvát Föderáció és a Szerb Köztársaság engedélyezheti az új erőműveket.

- Ahhoz, hogy az ország teljesítse a kibocsátáscsökkentési vállalásait, ezeket a terveket el kellene vetni, nem? – kérdeztük a minisztertől.

- Ez politikai kérdés, amelyről a a Bosznia Hercegovinát alkotó két entitás kormányai döntenek. Másrészről az állam úgy döntött, hogy tiszteletben tartja azokat a vállalásokat, a amelyeket az energetikai közösség és az Európai Unió irányába megfogalmaztunk. , Meg vagyunk győződve arról, hogy 2020-ra megújuló energiából fedezzük a szükségletünk 40 százalékát.

Irány a Szerb Köztársaság, és az Ugljeviki Szénerőmű, ahol épp bővítés folyik. Bár a menedzsment beengedte a stábunkat, de a bővítésről nem nyilatkoznak, mert a környezetvédők emiatt nagyon “támadják az erőművet”:
http://bankwatch.org/news-media/for-journalists/press-releases/lawsuits-and-complaints-pile-against-planned-bosnia-and-he .

Ők inkább a három évre előirányzott modernizációról szeretnének beszélni, amely után az üzem már megfelelne az uniós környezetvédelmi előírásoknak. A munkások közül senki nem vitatja, hogy az erőmű szennyezi a környezetet. Viszont a régióban az erőmű az egyik legfontosabb munkáltató.

Radivoje több mint húsz éve dolgozik itt. Azt mondja, hogy amíg nincs olyan tiszta energia, amivel kiváltsák, nem tudnak lemondani a szén jelentette munkahelyekről.

- Bármilyen kockázatos legyen is ez a fajta energiatermelés, kénytelenek vagyunk csinálni, hogy a fiatalok ne költözzenek el a régióból más városba, másik országba, másik kontinensre – mondta a negyven körüli Radivoje Radic. – Mert ha egyszer minden fiatal elmegy, akkor kinek termelne az erőmű?

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"Minél többet tudunk klímaváltozásról, annál távolabb vagyunk a céltól"

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai