Tokió a vadászati moratórium ellenére százával öli a bálnákat tudományos kutatásokra hivatkozva.
HIRDETÉSVegyes érzelmekkel szedelőzködnek a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság delegációi a szlovéniai Portorožban, ahol egy héten át tanácskoztak, de jelentős döntésekre nem jutottak.
Az alapvető probléma, amelyre megoldást kellett volna találniuk, hogyan vegyék rá Norvégiát, Izlandot és különösképpen Japánt arra, hogy tartsák tiszteletben a már tíz éve érvényben lévő bálnavadászati moratóriumot.
A kereskedelmi célú bálnavadászat tilalmáról 1982-ben született döntés némi türelmi időt hagyva az érintett országoknak, illetve engedményeket téve a hagyományosan bálnavadászatból élő közösségeknek és a tudományos kutatóknak.
Az egyik svájci szervezet tanácsadója, Nicolas Entrup szerint az a kérdés, hogy a most, Portorožban megalakult új munkacsoport képes lesz-e elérni bármit úgy, hogy a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság fogatlan oroszlán, döntései, határozatai nem kötelező érvényűek. Itt minden a jóakaraton múlik, és ő a maga részéről nem hiszi, hogy például Japánban ez meglenne. Pedig a nemzetközi közösség nagyon világosan állást foglalt, független vizsgálatot akar.
Arról van szó, hogy Tokió a szakértők szerint visszaél a moratóriumról szóló megállapodás azon kitételével, mely szerint tudományos céllal továbbra is lehet bálnára vadászni, persze szigorú megkötésekkel. Japán erre hivatkozva 330-nál is több bálnát ejtett el 2015 decembere és 2016 márciusa között.
A moratórium érvénybe lépése, vagyis 1986 óta a tudomány érdekeire hivatkozva másfélszer annyi bálnát öltek meg, mint amennyit a hagyományosan ebből élő népek összesen. És bár tilos volt, kereskedelmi céllal is levadásztak több mint 24 ezret.
Japán kénytelen volt kihagyni a 2014-2015-ös szezont, mert a hágai bíróság, ahol Ausztrália fogta perbe, elmarasztalta. De aztán az idei első negyedévben behozta a lemaradást.
Ezzel jócskán lekörözte a bálnavadászati moratóriumra nyíltan nemet mondó Norvégiát és Izlandot. Ezek az államok saját kvóta alapján vadásznak a cetekre, de ezzel együtt is jóval kevesebbet ejtenek el. Például 2014-ben Norvégia 12 hónap alatt 736 bálnát ölt meg, Izland csak 161-et, míg Japán három hónap alatt 333-at.
A portoroži tanácskozáson, ahol az Atlanti-óceán déli részére tervezett bálnamenhely nem kapott elég szavazatot, az a határozat átment, amely elítéli Japán, Norvégia és Izland gyakorlatát.