NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az amerikai elnökválasztás ismeretlen indulói

Az amerikai elnökválasztás ismeretlen indulói
Írta: Tibor Vovesz
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Két jelölt neve marad meg emlékezetünkben 2016-ból. Pedig van még kettő másik is.

HIRDETÉS

Ha a 2016-os amerikai elnökválasztás a téma, minden hír Hillary Clintonról vagy Donald Trumbról szól. Pedig vannak más indulók is a november 8-ai megmérettetésen.

Ismerős Gary Johnson vagy Jill Stein neve? Ha nem, ne hibáztassa magát. A legoptimistább jóslatok is kevesebb 0,1%-ra teszik az esélyét annak, hogy a kétpólusú politikai rendszerű Egyesült Államokban egy harmadik jelöltet válasszanak meg elnöknek. Ennek ellenére egy szeptemberi felmérés szerint a 18 és 29 év közötti fiatal szavazók harmada azt fontolgatja, hogy nem a két legismertebb jelöltre adja le a voksát, hanem egy harmadikra. Ez befolyásolhatja az eredményt, főleg ha a harmadik jelöltnek hatékony üzenetei vannak, és komolyan is lehet venni.

GARY JOHNSON: a 63 éves politikus a Libertariánus Párt jelöltje. Másodszor száll versenybe az elnökségért, 2012-ben indult először. A volt üzletember 1995 és 2003 között Új-Mexikó kormányzója volt, üzletbarát, sovány adminisztrációt szorgalmazó, adóellenes politikával. Akkor lett Amerika-szerte ismert, amikor a marihuána birtoklás és használat legalizálásáért kardoskodott, ezzel elrettentve a republikánusokat. Saját bevallása szerint idén április óta nem füvezett, így „teljes gőzzel” be tudta vetni magát a választási kampányba.

Hiába a tiszta fej, a választások közeledtével népszerűsége csökkent. A közvélemény-kutatások szerint volt már támogatottsága 10 százalék körüli is, most már csak 6 százalékra számíthat, bár saját államában ennél jobban teljesített. Mindazonáltal neve ott lesz minden választási cédulán.

2012-ben még republikánus színekben indult volna, de a támogatás – érthető – hiányában a Libertariánusoknál kötött ki. Ott elért 0,99 %-os országos támogatottsága 1.275.971 szavazatot jelent, ami párt valaha volt legjobb eredménye. Ez sarkallta arra, hogy 2016-ban is versenybe szálljon.

Pénzügyi kérdésekben konzervatív, szociálisan liberális – így jellemzik nézeteit. Az országot igazgató adminisztrációt jelentősen megnyirbálná, nem pártolja az Egyesült Államok külföldi katonai szerepvállalásait. Egyszerűsített és csökkentett adókat ígért, és erre saját államában is példát mutatott, ahol kormányzói nyolc éve alatt 14-szer változtatott az adórendszeren, választói örömére. Elképzelése szerint eltörölne minden szövetségi adóterhet, megszüntetné a vállalkozói és tőkeadókat. Ehelyett 23 százalékra emelné az általános forgalmi adót, az alapvető létszükségletet kielégítő cikkek kivételével. Szerinte ez igazságos és átlátható lenne, ráadásul új munkahelyek tízmillióit jelentené a magánszektor élénkítésének köszönhetően.

A katonai költségvetést 43 százalékkal csökkentené, de ezzel együtt megőrizné az amerikai hadsereg „legyőzhetetlenségét”. Ellenzi az Egyesült Államok közel-keleti beavatkozását, és úgy gondolja, Irán nem jelent nukleáris fenyegetést.

Mégsem ezek a kijelentései árulták el külpolitikai gyengeségeit. Amikor egy élő televíziós műsorban Aleppóról kérdezték, zavartan visszakérdezett: „Mi az az Aleppó?”. Később azzal magyarázta szavait, hogy hirtelen nem kapcsolt, és azt hitte, Aleppo egy betűszó.

Hiába a magyarázat, majd a szíriai konfliktus dinamikáját hangsúlyozó nyilatkozatok, a fiaskón az egész világ röhögött. Az sem segített, hogy egy másik szereplése során nem tudott megnevezni egyet sem a világ vezetői közül, akit tisztelne. Volt olyan eset is, amikor az őt zavarba hozó műsorvezetőre válasz helyett nyelvet öltött.

JILL STEIN: a Zöld Párt 65 éves jelöltje is másodszor veselkedett neki az elnökválasztásnak, 2012-es első indulása után. Pályázott Massachusetts kormányzói székével is, de ott 2002-ben és 2010-ben is kudarcot vallott. Szeptember végén 3,2 százalék volt eredménye országos szinten, de ez október közepére alig 2 százalékra olvadt. Neve csak 45 állam és Washington, D.C. szavazócédulájára kerül fel.

Úgy tekint a Demokrata és a Republikánus pártra, mint üzleti vállalkozásokra, amelyek igazából már össze is olvadtak. Többször hangoztatta aggodalmát a fasiszta eszmék terjedése miatt, amit szerinte a Demokrata Párton belül előretörő neoliberális platform is segít. Ahogy fogalmazott: „ha egy újabb Clinton kerül a Fehér Házba, az csak jobban szítja a szélsőjobbos szélsőségek lángját. Ezzel a náci Németország példája óta tisztában lehetnénk”.

Donald Trump sikereiben annak igazolását látja, hogy 2016-ban bármi megtörténhet. A milliárdos üzletember szerinte a kisemmizettek mérgére építi népszerűségét, amit érthetőnek is tart a kíméletlen gazdasági és politikai rendszerben.

A Zöld Párt semmilyen politikai szerepet nem játszik nemzeti szinten, még a Kongresszusba sem tudtak képviselőt küldeni. Weboldaluk szerint októberben 86 helyen voltak valamilyen kormányzati pozícióban, leginkább Kaliforniában, majd főleg Illionis és Massachusetts államokban. Ez egy zöld párti polgármestert, egy polgármester-helyettest jelent, 14 megyei vagy városi tisztviselőt, és más, alacsonyabb beosztású közalkalmazottat.

Jill Stein a Harvard Egyetemen szerzett diplomát, fizikus szakon, így hitelesen kampányol egy természetvédő új gazdasági program, a Green New Deal mellett. Ennek értelmében megújuló energiaforrásokkal harcolna a klímaváltozás és környezetszennyezés ellen. Az ehhez szükséges kiadásokra az Egyesült Államok katonai költségvetésének harmadát csoportosítaná át, hazarendelné a nemzetközi küldetésekből az amerikai katonákat, megemelné a spekulatív tőkére és a luxusingatlanokra kivetetett adót, és nehezítené az adóparadicsomok kihasználását. Félszázalékos tranzakciós adót vezetne be a pénzpiacokon.

Kritikusai szerint programja félkész, és elrugaszkodott a politikai realitástól. Így például a diákhitelek eltörlésének ígérete is, hiszen erre legfeljebb a jegybank szerepét betöltő Fed-nek lenne jogi lehetősége, az elnöknek nem, és ezt Stein vagy nem veszi figyelembe, vagy nem tudja.

A zöld párti jelöltnek is meggyűlt a baja a külpolitikával: erre a leglátványosabb példát az Egyesült Királyság európai uniós szakításáról szóló népszavazás után tette. Weboldalán először harsány gratuláló üzenetet tett közzé, majd később minden jelzés nélkül átírta a szöveget, és arra emlékeztetett, hogy a brit Munkáspárt vezetőjével és a brit Zöld Párt vezetőivel egyetértésben ő is az Egyesült Királyság uniós tagságának megtartását szorgalmazta, az Európai Unió hibáinak korrigálása mellett.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Amerika óva inti Ukrajnát orosz olajfinomítók elleni újabb dróntámadásoktól

Washington kemény választ ígér, ha Irán ballisztikus rakétákat szállít az oroszoknak

Folyamatosan gúnyolta, most alelnöknek venné maga mellé Trump a floridai kormányzót