NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Schiaparelli leszállóegység űrodüsszeiája

A Schiaparelli leszállóegység űrodüsszeiája
Szerzői jogok 
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett szondát március 14-én indították a kazahsztáni Bajkonurból, és 2022-ig biztosan a Marson marad, hogy adatokat gyűjtsön, és az élet jelei után…

HIRDETÉS

A Giovanni Schiaparelli olasz csillagászról elnevezett szondát március 14-én indították a kazahsztáni Bajkonurból, és 2022-ig biztosan a Marson marad, hogy adatokat gyűjtsön, és az élet jelei után kutasson.

A Trace Gas Orbiter (TGO) keringőegység és a Schiaparelli leszállóegység közös utazása hét hónapon át tartott.

Az 577 kilogrammos modul vasárnap vált le a szállító eszközéről, nagyjából 900 ezer kilométer távolságban a bolygótól. Három napra volt szüksége ahhoz, hogy beléphessen a Mars légkörébe.

Az ExoMars expedíció a nemzetközi nyugat-kelet együttműködést tekintve komoly mérföldkőnek számít.

- Azzal, hogy a TGO képes odajutni, végre képesek leszünk mérni a metán jelenlétét, amely Földünkön – természetes úton – geológiai és biológiai aktivitás eredményeképpen keletkezik. Így képet kaphatunk a metán lehetséges keletkezési folyamatairól a Marson, ami akár biológiai folyamatok korábbi vagy éppen jelenlegi nyomaira, az élet nyomaira is utalhat – magyarázta Mark McCaughren tudós.

Az űrmisszió landoló egysége 21 ezer kilométer per órás sebességgel lépett be a vörös bolygó légkörébe, ahol 1700 fokos hőmérsékletnek kellett ellenállnia. Ezután ejtőernyővel ereszkedett, a tolóerő pedig csökkentette a süllyedés sebességét.

A kutatók szerint a leszállási zóna több milliárd évvel ezelőtt egy tó vagy egy tenger lehetett.

ExoMars expedícióra az Európai Űrügynökség, az ESA 1,3 milliárd eurót, az orosz Roszkoszmosz pedig egymilliárd eurót költött.

A Curiosity űrszonda 2011 végén indult a világűrbe, segítségével egy talajmintát, illetve több mintát sikerült elemezni egy szikladarabból, megerősítve a fetételezést, hogy a Mars atmoszférájának összetétele az idők folyamán lényegesen megváltozott.

A Schiaparelli szonda kevés adatot tud majd küldeni. A legfontosabb, hogy a leszállási technikát gyakorolják vele, amely majd a 2020-as második ExoMars missziónál jut kiemelt szerephez.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Úton a Nemzetközi Űrállomás felé a Szojuz

Műszaki probléma miatt elhalasztották egy Szojuz űrhajó indítását

Landolt a Holdon a japán Moon Sniper holdjármű, de a napelemei még nem működnek