HIRDETÉSKiemelkedőnek ígérkezik idén a szőlő minősége Tokaj-Hegyalján, ezt mutatják a szüret tapasztalatai. A világörökségi történelmi borvidéken sok termelő mégsem örülhet a jó minőségű termésnek. Szerintük a legnagyobb hegyaljai vállalat, a Grand Tokaj Zrt. (az egykori Tokaj Kereskedőház) irreálisan alacsony áron vásárolja fel a szőlőt. Márpedig a 100%-ban állami tulajdonú társaságnak meghatározó a szerepe, mindenki hozzá igazodik a felvásárlási árakban.
A cég idén 1270 termelővel 1050 hektár területen kötött felvásárlási szerződést. A Grand Tokaj közleménye szerint a szőlőfelvásárlási rendszer megalkotásakor figyelembe vették “a társaság üzleti terv szerinti gazdasági érdekeit és a gazdaságos működéshez szükséges megfelelő minőségű és mennyiségű alapanyag biztosítását, és a korábbi évektől eltérően már január elején kihirdették a különböző termelési kategóriák felvásárlási árait”.
Köteles László, Komlóska polgármestere az Euronews-nak azt mondta: sok termelő szerint nem a minőség volt a cég célja, hanem az, hogy alacsonyan tartsa a felvásárlási árakat. Jóllehet az üzleti terv azzal számolt, hogy egy hektárról másfél millió forint bevétele lehet egy termelőnek, ugyanakkor csak keveseknek van egy hektárjuk, inkább szétszórt, kis területekről van szó. Hozzátette: igaz, hogy a termelőkkel már az év elején ismertették az árakat, de nem kölcsönösen kialkudott összegről van szó, csak annyit választhattak, hogy elfogadják-e azt vagy sem.
A tokaji bor világhírét a késői szüretelésű, töppedt szőlőből készült borok adják, a szamorodnik és az aszúk. Ennek ellenére a kereskedőház a töppedt, aszús szőlőfürtökért csak minimális árat ad – mesélte az Euronews-nak több, névtelenséget kérő termelő.
„Augusztus és szeptember első felének időjárása botrytiszes fertőzést indított el a borvidéken. A termés egy része fertőződött, és ehhez gócokban ecetes rothadás is társult, a termésmennyiség jelentősen csökkent, az egészséges termés %-os megoszlása pedig hátrányosan változott” – írja a cég.
Köteles László emlékeztet arra, hogy ez félreérthető fogalmazás: a “fertőzés” nem probléma, hanem áldás, hiszen a botrytisz nélkül nem készülhet aszú. Ecetes rothadás valóban előfordult, de a gazdák azokat a szemeket eltávolítják, ez az ő veszteségük.
A csapadékos időjárást száraz, az átlagosnál lényegesen melegebb időszak követte szeptemberben, ami elősegítette az aszúképződés folyamatát. A Grand Tokaj a tervezettől némileg kevesebb, kb. 60-65 ezer mázsa, de a vártnál magasabb minőségű termés beérkezésére számít – fogalmaz a cég.
Sokan azonban úgy látják, hogy a magasabb minőséget nem fizetik meg, illetve rossznak állítják be a botrytiszes termést. Így előfordulhat, hogy valaki 2000 forint helyett csak 250, rosszabb esetben 70-et kap egy kiló szőlőért. Ilyenre eddig nem volt példa Hegyalján. Egyesek szerint az lehet ennek hátterében, hogy a száraz fehér borok készítésére akarják áthelyezni a hangsúlyt.
Ma egy 700 öles területről mintegy 30 mázsa szőlő adható le, így kilónkénti 70 forinttal számolva 210 ezer forint jövedelem várható az ültetvényről. A gépi művelés a talajmunka és a permetezések nagyjából 120 ezer forintba kerülnek, így még a szüretelés költsége sem térül meg, nem beszélve a kézi munkáról, mely szintén jelentős a szőlőben.
Az aszúszemeknél a felvásárlási ár 2000 és 2500 forint lehet kilónként a minőségi osztálytól függően. Érthető, hogy sokan ezt favorizálnák. A háztáji termelőktől azonban csak 20 kilót vesz át az állami cég, hektáronként pedig 100 kilót. Egy termelő az Euronews-nak elmondta, hogy 20 kg aszúszemet akartak csak átvenni tőle, pedig 115 kilót akart leadni. Emiatt kénytelen volt máshová vinni a szőlőt (ott meg is kapta érte a megfelelő összeget, a kilónkénti 2300 forintot).
Arra is panaszkodnak a helyiek, hogy az úgynevezett védőár (amelyet a nem megfelelő minőségű termésért fizet a Grand Tokaj a szerződés típusától függően, 70 és 150 Ft/kg között) nem mindenkire vonatkozik. Ráadásul az állami cég alkalmazottai lekezelően bánnak velük, noha a kistermelők munkája nélkül ők is elvesztenék állásukat.
A termelők minden évben abban bíznak, hogy a megszűnő munkahelyek pótlására megtermelhetik a család kiegészítő jövedelmét, de évek óta nem nyereséges a szőlőtermesztés a világ egyik legértékesebb területén. Köteles László azt mondja, egész Tokaj-Hegyalja háborog, szidják a vezetőket, hogy miért kerül ilyen helyzetbe ismét a vidék, miért nem fizetik meg a minőséget. Egyesek szerint szándékosan teszik tönkre a kisgazdákat, hogy olcsón adják el a szőlőültetvényeiket.