rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Amerikai elnökválasztás: mennyit érnek az ingaállamok?


világ

Amerikai elnökválasztás: mennyit érnek az ingaállamok?

Az amerikai elnökválasztás mindig az úgynevezett ingaállamokra hegyeződik ki. Az államok kétharmadában ugyanis általában teljesen lefutott meccs zajlik, mivel évtizedek óta nem változnak a politikai erőviszonyok. Szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy például Alabama állam demokrata irányba mozduljon. Ez utoljára 1964-ben történt meg, de az egy másik demokrata párt volt. Az is egyelőre esélytelen, hogy New York állam a republikánus elnökjelölt mögé álljon, legalábbis jelenleg.

Politikai térkép

Az idei elnökválasztás kezdetben jelentősen átalakította a politikai térképet a szokatlan retorika. Donald Trump ugyanis sikeresen beudvarolta magát az egykori ipari fellegvárakban található rozsdaövezetbe, miután a protekcionista gazdaságpolitikával maga mellé állította a kékgalléros fehér munkásosztály egy részét. Sokáig úgy tűnt, hogy ezzel a stratégiával sikeresen megcélozta Michigan-t, Ohio-t, Pennsylvania-t és Wisconsin-t. Ha ugyanis ezekben az államokban nyer, akkor megnyílhat az út a Fehér Házhoz.
A demokrata elnökjelölt Hillary Clinton is sikeresen szállhat versenybe olyan államokban, ahol masszív republikánus szavazóbázis él. Colorado, Nevada, Utah akár átbillenhet demokrata oldalra, bár ehhez leginkább a republikánus jelölt minden alulmúló viselkedése és a sokakat megbotránkoztató rasszista és hímsoviniszta ámokfutása kellett.

Elektorok

Amerikában nem elég elnyerni a lakosság többségnek a szavazatát. Elnök az lehet, aki az államokban szerzett elektori szavazatok többségét is elnyeri. A 2000-es elnökválasztáson így alakulhatott ki az a helyzet, hogy Al Gore több szavazatot kapott, mégis George W. Bush lett az elnök. (Plusz egy máig vitatott szavazat újraszámlálás Floridában) Minden állam a lakosságának súlya szerint delegálhat elektorokat, akik nem arányosan, a szavazás végeredménye szerint söpör be egy-egy jelölt, hanem a nyertes mindent visz alapon kerülhetnek be az elektori kollégiumba. Az 538 elektor szavazatból minimum 270-et kell megszerezni a Fehér Ház bevételéhez. Az elektori kollégiumból 418 szavazat általában már előre kiosztható, a maradék 120-ért folyik általában a verseny. Ehhez kell különböző forgatókönyveket kidolgozni a kampányfőnököknek és folyamatosan matekolni, hogy milyen stratégiával lehet bevenni különböző ingaállamokat. Hillary Clinton jobban áll, jelenleg 6-8 féle módon is össze tudja szedni a 270 elektori szavazatot, vagyis megengedheti magának azt is, hogy elbukjon bizonyos ingaállamokat és összességében még úgy is nyerjen.

Florida

Ehhez képest Trump rosszabb helyzetben van. Számára már az is fatális lenne, ha elveszíteni Floridát. Az itt megszerezhető 29 elektori szavazó nélkül nem képes 270 elektori szavazatot összeszedni. Florida az egyik legfontosabb állam. Barack Obama kétszer is nyert itt, amit annak is köszönhet, hogy sok kubai, Puerto Ricó-i és más latino szavazó támogatta. Őket Hillary Clinton is maga mögött tudhatja, de a felmérések szerint csak hibahatáron belül vezet az államban.

Pennsylvania

Nagyon sokszínű szavazói réteg él itt és bár inkább demokrata irányultságú, a fontos fehér munkásosztályi szavazóbázisa miatt Trump is eséllyel indulhat, hogy az itt elnyerhető 10 elektori szavazatot megszerezze. Az állam ugyan 1992 óta demokrata jelölteket támogatott, de mivel Pittsburgh és Philadelphia valaha szebb napokat látott iparvárosokban a fehér munkásosztály a vesztese volt a 2008-as válság utáni változásoknak, Trump éppen ennek a rétegnek próbál udvarolni. A szavazói réteg ugyanakkor jelentősen átalakult sok fekete és latino költözött ide, ami már inkább Clintonnak kedvez.

Észak-Karolina

A déli állam a 60-as évektől stabilan republikánus bázis, bár 2008-ban Obama itt szorosan, de nyerni tudott. Hillary Clintonnak is van erre esélye és begyűjtheti a 15 elektori szavazatot. Az államban sok fekete él és bár a fehérek inkább konzervatívak itt, de közülük sokakat irritál Trump.

Ohio

Nagyon fontos, 18 elektori szavazatot szerezhet, aki meghódítja ezt a nagyon színes összetételű államot. Ohio gyakran úgy is emlegetik, mint amivel leképezhető az egész ország lakossága. Trump egy ideig sikeresen kampányolt az itt élő fontos szavazó réteget adó fehér munkásosztálynak, de Clinton visszavette a vezetést. Trumpnak az is árthatott, hogy a népszerű republikánus kormányzó John Kasich nem hajlandó támogatni Trumpot.

Utah

Nem klasszikus ingaállam, inkább fontos republikánus bázis, Clinton azonban mégis nyerhet itt. Az itt élő nagyszámú mormon kisebbség annyira elutasítja Trumpot, hogy dacból még akár Clinton-ra is szavaznának. Az is segíti a demokrata jelöltet, hogy erre az államra koncentrált a független republikánus jelölt Evan McMullin. A legfrissebb felmérések szerint akár a szavazatok 24 százalékát is begyűjtheti, és ezzel megosztja a republikánus szavazókat.

Nevada

A szomszédos Nevada is egyre inkább demokrata irányba billen. Alapvetően inkább republikánus bázis él itt. Mitt Romney 2012-ben például legyőzte Barack Obamát. Trump azonban nem tud mit kezdeni a latino és fekete választókkal, a mormonok sem kedvelik, így jó eséllyel átadhatja az itt megszerezhető 6 elektori szavazatot Hillary Clintonnak.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

Kiválasztották az Európai Parlament Szaharov-díjára idén esélyes jelölteket